Tisztelt Csaba!
A keserűsó nem helyettesíti az NPK műtrágya hatóanyagait. A
keserűsóban lévő magnézium fontos a fenyőfélék számára (többek
között a szép színért felel), de a növény számára
nélkülözhetetlen nitrogént (és foszfort valamint káliumot) nem
pótolja.
A tápanyag utánpótlás során a hangsúlyt a nitrogén műtrágyákra
kell helyezni, tehát nitrogén túlsúlyos műtrágyát érdemes adagolni
tavasztól késő nyárig.
Az adagot nem lehet a talaj ismerete nélkül meghatározni, az szinte
minden esetben egyedi.
A műtrágyákat felvehetővé természetesen a bemosó csapadék teszi, de
többnyire a természetes csapadék gondoskodik erről. Ha lehetőség van
rá, és a növények száma megengedi, természetesen azonnal is lehet
öntözni a növényeket.
Üdvözlettel,
Mátyás Ciprián
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
- Ne feledkezzünk meg a pipacsról! (Papaver spp.)
- A tuja didimaszcellás pikkelylevél barnulása (Didimaszcellás betegség)
- Jiaogulan (Gulan)- Gynostemma pentaphyllum
- Vetőszalag készítés házilag
- A Betula pendula és a Betula papyrifera (Papír nyírfa) fajok megkülönböztetése
- Uborak mozaik vírus - Az uborka betegségei sorozat
- A gyomnövények életforma rendszere
- A tuja kabatínás hajtás- és ágpusztulása (hajtásbarnulás)
- Picea (Lucfenyő) betegségei
- Tujafúró aranymoly (Tujaaknázómoly)
Mi hiányzik az oldalról? Mit látna szívesen? Miről olvasna szívesen? |
Fenyőfélék szaporítása házilag dugványról...
Rendszeresen szegezik nekem a következő kérdést: "Mi is szeretnénk otthon tuját szaporítani, hogyan álljak neki?". Rögtön ezt követően megkérdezik, hogy nem szakmai titok e a technológia.
Először a második kérdésre adnám meg a választ. Magyarországon is kiváló irodalom található elsősorban nyomtatásban a fenyőfélék dugvánnyal történő szaporításáról és egy kis angol nyelvismerettel kitűnő leírásokat találhat mindenki az interneten, képekkel illusztrálva. Tehát nem én vagyok az egyetlen, aki ezt közzéteszi. Továbbá miután valaki utánanéz, utánaolvas, esetleg valaki bemutatja a technológiát, garantáltan nem jön meg a kedve, hogy 10-15 darab növényt előállítson. Nagy odafigyelést, sok törődést és egy kis befektetést igényel.
A következő leírás nem szentírás. Elsősorban azoknak szánom, akik teljesen kezdők, akik szeretnék hobbiszinten kipróbálni a dugványról történő szaporítást. Maga a folyamat nem egy-két nap, de nem is egy-két hét. A leggyorsabban gyökeresedő növényeknek is több mint egy hónap kell a megfelelő begyökeresedéshez. A leírásnál feltételezem, hogy a szaporító nem rendelkezik fűtött fóliasátorral vagy üvegházzal, így a fűtés nélküli technológiát szeretném bemutatni.
Előkészületek
Szükségünk lesz egy fóliasátorra. A méretét mindenki az előállítandó növény mennyiségéhez állapítsa meg. Növényfajtától függően egy nézgyzetméteren 500-1500 dugvány állítható elő. Kezdésnek érdemes esetleg egy zöldségtermesztésre felállított sátor egyik sarkában kísérletezni. A szaporítás közegének én az építőiparban használatos perlitet javaslom. Könnyű, steril, víztartó, kellően szellőzik és olcsó. Amennyiben nem lehet beszerezni, akkor homok, tőzeg, illetve e két anyag keverékét javaslom. Azonban itt is nagyon fontos a sterilitás biztosítása. Legegyszerűbb, ha kezdetben lapos, almásládákat használunk, amit kibélelünk vízáteresztő anyaggal, ami azonban megtartja a perlitet (agroszövet, sűrűn kilyukasztott fólia).
A közel 100%-os páratartalom biztosítása érdekében (ami a gyökeresedés egyik feltétele) a fólisátoron belül érdemes egy kis fóliaalagutat készíteni a dugványok fölé. Ennek váza lehet fémből, műanyagból, de akár fából is.
Dugványszedés
Elvileg dugványt az év bármely időszakában lehet szedni, kivéve az intenzív hajtásnövekedés időszakában. Ez körülbelül március végétől június-júliusig tart, időjárástól és növényfajtától függően. Én javaslom, hogy a dugványokat február elejétől március közepéig végéig szedjük. Így a dugványaink legkésőbb nyár végére meggyökeresednek, és fűtést se igényelnek. De ismétlem, a dugványszedést megtehetjük más időpontban is, a technológia lényege nem változik.
A dugványokat egészséges, lehetőleg fiatal növényekről szedjük. A dugvány mérete 5-15 cm lehet. Kisebb dugvánnyal nehéz bánni és túl gyenge, nagyobb dugvány pedig aránytalanul sok helyet foglal. A dugványt ott vágjuk le, ahol félfás, tehát már nem is zöld, de még nem is teljesen fás. A dugvány megvágása és szaporítóközegbe kerülése között a lehető legrövidebb idő teljen el. Amennyiben ez az idő elhúzódna, akkor a megvágott dugványokat tartsuk hideg, párás helyen.
Dugványozás
Mindenképpen javaslom a hormonkezelést. Otthoni célra legolcsóbb és legjobb választás a gazdaboltokban is kapható INCIT sorozat. Ára 1000 Ft alatt van. Ezek közül válasszuk a legerősebb hatásút. A megvágott dugványokat mártsuk bele a hormonporba, a maradékot kopogtassuk le a dugványról, majd a kellően tömörített szaporítóközegbe dugjuk bele a dugványt. Amennyiben szükséges, készítsünk lyukat a dugvány könnyebb elhelyezése érdekében.
Ápolás
Soha ne hagyjuk, hogy a dugványok kiszáradjanak, de ne is öntözzük túl őket. Legalább egyszer öntözzünk gombaölő szerrel. Szükség esetén, ha a dugványok túlzott mértékben barnulnának, ismételjük meg az öntözést. Rendszeresen ellenőrizzük a dugványokat, és a rohadó, elhalt dugványokat haladéktalanul távolítsuk el.
Poharazás, cserepezés
Rendszeresen ellenőrizzük, hogy a dugványok gyökeresednek e. Nem javaslom, hogy amit találunk egy gyökeres dugványt, akkor azt egyesével poharazzuk. Javaslatom, hogy várjuk meg, míg a dugványok legalább 25-30 %-a gyökeres, és akkor kezdjük meg a poharazást, majd szakaszosan ismételjük.
A poharazáshoz én mindenképpen profi, fekete színű poharakat ajánlok. Nem javaslom a kólásüveget félbevágva és a tejfölöspoharat sem. Természetesen ha csak néhány növényről van szó, akkor ez nem probléma, de több ezer darabnál mindenképpen használjuk profi anyagokat.
A poharazáskor használjunk tartós hatású műtrágyával kevert tőzeget, komposztot. A frissen poharazott dugványokat óvjuk a tűző napsütéstől. Elvileg javasolt az edzés, azaz a fokozatos hozzászoktatás a szabadtéri körülményekhez, azonban ez kis mennyiség esetén nem mindig megoldható, elsősorban időhiány miatt.
A folyamatos öntözés, a folyamatos ellenőrzés elengedhetetlen. A növények szabadföldbe történő kiültetése akkor kezdhető meg, ha a fiatal növény gyökere teljesen behálózta a kis cserepet.
Befejező gondolatok
Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy a leírás közel sem teljes és közel sem professzionális. Rengeteg mindennel lehetne kiegészíteni, de az olyan terjedelmet tenne ki, amit időben nem tudok kivitelezni. Amennyiben valakinek kérdése van, nagyon szívesen válaszolok a kérdésekre e-mailben.
Mátyás Ciprián
B. Gábor olvasónk saját dugványairól készített képeit az alábbi linkre kattintva tekintheti meg:
fenyő szaporítás, dugványozás, tuja dugványozás, fenyő, dugvány, thuja dugványozás, hamisciprus
|
| Rekeszek a dugványozáshoz |
 |
| Dugvány kiválasztása |
 |
| Szaporítóközeg előkészítése |
 |
| Dugvány hormonkezelése |
 |
| Dugvány tűzdelése |
 |
| Meggyökeresedett dugvány |
Hozzászólások
Ciprián
28 Augusztus 2010, 15:35
csaba
27 Augusztus 2010, 11:26
Udvozlettel, Csaba vagyok Erdelybol
Disznovenytenyesztessel foglalkozom szakmai tanacsra lenne szuksegem a keseruso (MgSO4 7H2O)hasznalatahoz.
Eddig NPK- t hasznaltam. A kerdesem az lenne, hogy egy kb. 1 m magas tujafelehez mekkora mennyisegu keserusot kellene adagolnom es milyen idoszakonkent?
A kiszoras utan kozvetlen locsolni kell, vagy keves ido utan csak?
Koszonom
Csaba
Disznovenytenyesztessel foglalkozom szakmai tanacsra lenne szuksegem a keseruso (MgSO4 7H2O)hasznalatahoz.
Eddig NPK- t hasznaltam. A kerdesem az lenne, hogy egy kb. 1 m magas tujafelehez mekkora mennyisegu keserusot kellene adagolnom es milyen idoszakonkent?
A kiszoras utan kozvetlen locsolni kell, vagy keves ido utan csak?
Koszonom
Csaba
Ciprián
30 Július 2010, 10:33
Kedves László!
A poharazáshoz akár a virágboltban kapható virágföld is megfelel, ha csak néhány dugványról van szó. Ha úgy gondolja, hogy a ph nagyon szélsőséges értéket mutat, akkor 30%-ban keverjen normál kerti talajt a tőzeghez.
A karácsonyfákat nem érdemes kapálni, mert nagyon sok hasznot elvisz. Többnyire kaszálni szokták, mert az a leggazdaságosabb, leggyorsabb és legkíméletesebb megoldás. Néhány ezer fenyőhöz már érdemes egy bozótvágót beszerezni, és azzal viszonylag könnyen, évi 2-3 kaszálással rendben lehet tartani a területet.
Nekem csak néhány száz karácsonyfám van, nem ez a fő profilunk, de esetenként totális gyomirtó szerrel, vigyázva, hogy a szer ne érjen a fák leveleire, szoktunk védeekzni.
Üdvözlettel,
Ciprián
Ui.: Nagy öröm, hogy a határon túl is vannak olvasóink.
A poharazáshoz akár a virágboltban kapható virágföld is megfelel, ha csak néhány dugványról van szó. Ha úgy gondolja, hogy a ph nagyon szélsőséges értéket mutat, akkor 30%-ban keverjen normál kerti talajt a tőzeghez.
A karácsonyfákat nem érdemes kapálni, mert nagyon sok hasznot elvisz. Többnyire kaszálni szokták, mert az a leggazdaságosabb, leggyorsabb és legkíméletesebb megoldás. Néhány ezer fenyőhöz már érdemes egy bozótvágót beszerezni, és azzal viszonylag könnyen, évi 2-3 kaszálással rendben lehet tartani a területet.
Nekem csak néhány száz karácsonyfám van, nem ez a fő profilunk, de esetenként totális gyomirtó szerrel, vigyázva, hogy a szer ne érjen a fák leveleire, szoktunk védeekzni.
Üdvözlettel,
Ciprián
Ui.: Nagy öröm, hogy a határon túl is vannak olvasóink.
László
29 Július 2010, 22:31
Kedves Ciprián!
Határon túl lakom,sikerült pár tuját gyökereztetnem az Ön által leírt módszerrel, szeretném tőzegben konténerezni, de nálunk csak egyféle tőzeget árulnak,azon nincs feltüntetve a ph, és így nem tudom megfelelő e. Az érdekelne, hogy mekkora különbségek lehetnek egyes tőzegfajták között, hogy ajánlja a keverést, mert egyébként elég olcsó, akár tisztán is használhatnánk, vagy úgy túl erős lenne?
A másik kérdésem, hogy van pár ezer karácsonyfának szánt ezüst és nordmanfenyőnk ültetve. Eddig mindig kapálással oldottuk meg a gyomirtást, de mostanában nem volt időm erre, ezért érdekelne, hogy lehet e vegyszeres gyomirtást alkalmazni, vagy árthat a fenyőknek? Különböző korúak :3-4-és 5 évesek. Nagyon köszönöm előre is a választ, igen hasznos az oldala, nagyon örülök , hogy vannak ilyen elhivatott szakemberek. Kívánok sok erőt, kitartást és minden jót a további munkához! Tisztelettel:
László
Határon túl lakom,sikerült pár tuját gyökereztetnem az Ön által leírt módszerrel, szeretném tőzegben konténerezni, de nálunk csak egyféle tőzeget árulnak,azon nincs feltüntetve a ph, és így nem tudom megfelelő e. Az érdekelne, hogy mekkora különbségek lehetnek egyes tőzegfajták között, hogy ajánlja a keverést, mert egyébként elég olcsó, akár tisztán is használhatnánk, vagy úgy túl erős lenne?
A másik kérdésem, hogy van pár ezer karácsonyfának szánt ezüst és nordmanfenyőnk ültetve. Eddig mindig kapálással oldottuk meg a gyomirtást, de mostanában nem volt időm erre, ezért érdekelne, hogy lehet e vegyszeres gyomirtást alkalmazni, vagy árthat a fenyőknek? Különböző korúak :3-4-és 5 évesek. Nagyon köszönöm előre is a választ, igen hasznos az oldala, nagyon örülök , hogy vannak ilyen elhivatott szakemberek. Kívánok sok erőt, kitartást és minden jót a további munkához! Tisztelettel:
László
Ciprián
29 Június 2010, 17:55
Kedves Zsuzsa!
Anno én is így kezdtem. :-)
További sok sikert és jó munkát!
Üdvözlettel,
Ciprián
Anno én is így kezdtem. :-)
További sok sikert és jó munkát!
Üdvözlettel,
Ciprián
L zsuzsa
28 Június 2010, 16:57
T.Ciprián!
Találtam 1 meggyökeresedett dugványt!!Nagyon örültem neki!Köszönöm a segítséget!Van még több zöld dugvány,még azokban is reménykedem!!Mégegyszer:Köszönöm!Jövőre újra próbálkozom!!
Találtam 1 meggyökeresedett dugványt!!Nagyon örültem neki!Köszönöm a segítséget!Van még több zöld dugvány,még azokban is reménykedem!!Mégegyszer:Köszönöm!Jövőre újra próbálkozom!!
Ciprián
27 Június 2010, 21:09
Kedves Anikó!
Gyökeresedés után ajánlott a kis növényeket cserépbe, pohárba ültetni, majd egy év elteltével vagy a végleges helyükre, vagy továbbnevelés céljából ültetvénybe ültetni őket.
Üdvözlettel,
Ciprián
Gyökeresedés után ajánlott a kis növényeket cserépbe, pohárba ültetni, majd egy év elteltével vagy a végleges helyükre, vagy továbbnevelés céljából ültetvénybe ültetni őket.
Üdvözlettel,
Ciprián
Kolozsiné Anikó
27 Június 2010, 20:35
Kedves Ciprián!Szeretném megköszönni a tuják szaporításával
kapcsolatos oldalt.Nekem sikerült közel 60db oszloptuját
szaporítani.Március végén dugdaltam 2 rekeszbe, fólia alatt neveltem,s
a héten a gyökereseket kiültettem árnyékos kertrészbe.Kérdésem,
hogy ősszel saját helyre ültethetők vagy várjak vele egy
évet?Tisztelettel:Anikó
Ciprián
26 Június 2010, 18:17
Kedves Attila!
A fent leírt módszerrel, tehát dugványozással lehet szaporítania borókákat is. Ha próbálkoztál vele és nem sikerült, akkor valamit rosszul csináltál.
Egyébként a legtöbb terülő tuja könnyen szaporítható dugványozással.
Üdvözlettel,
Mátyás Ciprián
Ui.: Shift vagy Caps Lock!!!
A fent leírt módszerrel, tehát dugványozással lehet szaporítania borókákat is. Ha próbálkoztál vele és nem sikerült, akkor valamit rosszul csináltál.
Egyébként a legtöbb terülő tuja könnyen szaporítható dugványozással.
Üdvözlettel,
Mátyás Ciprián
Ui.: Shift vagy Caps Lock!!!
Attila
26 Június 2010, 16:30
a segítségedet kérem terülő boróka szaporítását hogy kell
csinálni???dugvánnyal nem akar sikerülni s nagy szükségem lenne rá!!
előre is köszönöm!!!!
előre is köszönöm!!!!
Ciprián
21 Május 2010, 18:41
Kedves Zsuzsa!
A dugványok az ellenőrzéstől nem fogyhatnak el, mert remélem amit kihúz és nem gyökeres, azt azonnal vissza is teszi.
A 8-10 hét miatt nem kell aggódnia. Fűtés nélkül egyes fajták gyökeresedése akár 4-6 hónapig is eltarthat. Például egyes esetekben a februárban lerakott Smaragd tuják sokszor csak június-júliusban gyökeresednek meg kellő mértékben.
Nálunk is csak a könnyen gyökeresedő fajták, elsősorban egyes hamisciprusok gyökeresednek.
Amíg zöldek a dugványok, addig nincs semmi gond.
Üdvözlettel,
Ciprián
A dugványok az ellenőrzéstől nem fogyhatnak el, mert remélem amit kihúz és nem gyökeres, azt azonnal vissza is teszi.
A 8-10 hét miatt nem kell aggódnia. Fűtés nélkül egyes fajták gyökeresedése akár 4-6 hónapig is eltarthat. Például egyes esetekben a februárban lerakott Smaragd tuják sokszor csak június-júliusban gyökeresednek meg kellő mértékben.
Nálunk is csak a könnyen gyökeresedő fajták, elsősorban egyes hamisciprusok gyökeresednek.
Amíg zöldek a dugványok, addig nincs semmi gond.
Üdvözlettel,
Ciprián
L Zsuzsa
21 Május 2010, 15:48
T. Ciprián
Már a 9-10.hétbe járok,de még semmi nem látható!!A dugványok szép zöldek,csak 2-3volt penészes,azt eltávolítottam.De ha sokáig nem gyökeresednek,és én minden héten meglesek egyet,lassan elfogynak a dugványaim!!:))Irigykedve néztem B.Gábor eredményeit,és gratulálok neki!!De még nem tudom mi a hiba nálam,de rájövök!!!Még fiatal vagyok!!:)Köszönettel
Már a 9-10.hétbe járok,de még semmi nem látható!!A dugványok szép zöldek,csak 2-3volt penészes,azt eltávolítottam.De ha sokáig nem gyökeresednek,és én minden héten meglesek egyet,lassan elfogynak a dugványaim!!:))Irigykedve néztem B.Gábor eredményeit,és gratulálok neki!!De még nem tudom mi a hiba nálam,de rájövök!!!Még fiatal vagyok!!:)Köszönettel
Ciprián
14 Május 2010, 19:22
Tisztelt Sándor!
Ennek az oldalnak a felső részén (párbeszédünk felett) van egy cikk, melynek címe: Fenyőfélék szaporítása házilag dugványról...
Tehát a fent (az említett cikkben) leírt módszer alkalmazható a borostyán szaporítása esetén is.
Üdvözlettel,
Mátyás Ciprián
Ennek az oldalnak a felső részén (párbeszédünk felett) van egy cikk, melynek címe: Fenyőfélék szaporítása házilag dugványról...
Tehát a fent (az említett cikkben) leírt módszer alkalmazható a borostyán szaporítása esetén is.
Üdvözlettel,
Mátyás Ciprián
Sz. Sandor
14 Május 2010, 19:13
Udv. Ciprian
Nem tudom mi lenne az a fenti modszer. Lehet, hogy valami gond van velem de kerem mondja meg, hogy hol talalom, Vagy esetleg irja le a modszert.
Koszonom
Nem tudom mi lenne az a fenti modszer. Lehet, hogy valami gond van velem de kerem mondja meg, hogy hol talalom, Vagy esetleg irja le a modszert.
Koszonom
Ciprián
14 Május 2010, 17:28
Tisztelt Sándor!
A borostyánok gyökereztetése viszonylag könnyű. A fenti módszert követve, biztosítva a körülményeket nagy százalékban sikeres szokott lenni. Én is minden évben szaporítok egy keveset.
Akár most is lehet dugványokat lerakni, melyek néhány héten belül meggyökeresednek.
(Nem tartom kizártnak, hogy vízben is meggyökeresedik a borostyán, de a fenti megoldás "üzemszerűbb".)
Üdvözlettel,
Mátyás Ciprián
A borostyánok gyökereztetése viszonylag könnyű. A fenti módszert követve, biztosítva a körülményeket nagy százalékban sikeres szokott lenni. Én is minden évben szaporítok egy keveset.
Akár most is lehet dugványokat lerakni, melyek néhány héten belül meggyökeresednek.
(Nem tartom kizártnak, hogy vízben is meggyökeresedik a borostyán, de a fenti megoldás "üzemszerűbb".)
Üdvözlettel,
Mátyás Ciprián
Ciprián
14 Május 2010, 17:26
Tisztelt Gábor!
Nem késő a dugványozás, csak arra kell figyelni, hogy nem a nagyon friss, vékony hajtásokat kell letenni, hanem a félfás hajtásokat. Tavasszal még nincsenek új hajtások, így erre nem kellett figyelni.
A fényképeket biztosan szívesen látnák az Olvasók, szívesen kiteszem a honlapra (csak jó minőségűek legyenek!). Nálunk is már gyökeresednek az első dugványok, és még mi is fogunk lerakni néhány százat, ezret.
Üdvözlettel,
Ciprián
Nem késő a dugványozás, csak arra kell figyelni, hogy nem a nagyon friss, vékony hajtásokat kell letenni, hanem a félfás hajtásokat. Tavasszal még nincsenek új hajtások, így erre nem kellett figyelni.
A fényképeket biztosan szívesen látnák az Olvasók, szívesen kiteszem a honlapra (csak jó minőségűek legyenek!). Nálunk is már gyökeresednek az első dugványok, és még mi is fogunk lerakni néhány százat, ezret.
Üdvözlettel,
Ciprián
Sz Sandor
14 Május 2010, 13:57
Tisztelt Ciprian
Szeretnek erdeklodni a borostyan (hedera helix) szaporitasaval kapcsolatosan.Mikor es hogyan lehet szaporitani? En mar probaltam kora tavasszal kb. 30 cm darabkakkal de nem nagyon sikerult. Esetleg elobb vizbe tegyem mig meggyokeresedik es csak utana kiultetni. Kerem irja le nekem pontosan mikor es hogyan kell csinalni.
Elore is koszonom.
Tisztelettel!
Szeretnek erdeklodni a borostyan (hedera helix) szaporitasaval kapcsolatosan.Mikor es hogyan lehet szaporitani? En mar probaltam kora tavasszal kb. 30 cm darabkakkal de nem nagyon sikerult. Esetleg elobb vizbe tegyem mig meggyokeresedik es csak utana kiultetni. Kerem irja le nekem pontosan mikor es hogyan kell csinalni.
Elore is koszonom.
Tisztelettel!
B.Gábor
13 Május 2010, 16:30
Tisztelt Ciprián!
Örömmel jelentkezem újra,annak ellenére hogy az őszi tuja dugványokkal csúnyán "beégtem",mert az április közepén lerakott dugványok szinte mindegyike megindult gyökeresedni,a tavalyival ellentétben sokkal erősebb és sokkal több apró gyökér kezdemény van már a kis dugványokon.Nagyon megörültem amikor megláttam hogy újra volt értelme próbálkozni...Kérdésem az volna hogy most már késő-e újabb dugványokat lerakni,vagy várjam meg a jól bevált jövő tavaszt??Ha ezzel segíthetek a többi hozzám hasonló tujakedvelő olvasónak,akkor szivesen csinálok pár képet a megindult gyökerekről,hogy ők is lássák hogy is kell kinéznie,mert amikor nekem is először sikerült,odáig engem is furdalt a kíváncsiság.
És végül még valami ha valakit érdekel:a Kiwi gyökereztetése is ugyanezzel a módszerrel végezhető,igaz nekem is most sikerült először,de lényeg a lényeg,gyökeret eresztett :)
Üdv:
Gábor
Örömmel jelentkezem újra,annak ellenére hogy az őszi tuja dugványokkal csúnyán "beégtem",mert az április közepén lerakott dugványok szinte mindegyike megindult gyökeresedni,a tavalyival ellentétben sokkal erősebb és sokkal több apró gyökér kezdemény van már a kis dugványokon.Nagyon megörültem amikor megláttam hogy újra volt értelme próbálkozni...Kérdésem az volna hogy most már késő-e újabb dugványokat lerakni,vagy várjam meg a jól bevált jövő tavaszt??Ha ezzel segíthetek a többi hozzám hasonló tujakedvelő olvasónak,akkor szivesen csinálok pár képet a megindult gyökerekről,hogy ők is lássák hogy is kell kinéznie,mert amikor nekem is először sikerült,odáig engem is furdalt a kíváncsiság.
És végül még valami ha valakit érdekel:a Kiwi gyökereztetése is ugyanezzel a módszerrel végezhető,igaz nekem is most sikerült először,de lényeg a lényeg,gyökeret eresztett :)
Üdv:
Gábor
Ciprián
12 Május 2010, 19:05
Kedves Feri!
A barna, száradó, rothadó dugványokat azonnal el kell távolítani. Ez minden esetben előfordul, csak kezdetben több, míg gyakorlott kertésznél kevesebb, majd jóval kevesebb.
Permetezni mindenképpen kell, valamilyen gombaölő szerrel (Bravo, Dithane, stb). Ezt a kezelést rendszeresen meg kell ismételni (legalább havonta).
Ha van helyed, érdemes most tavasszal is lerakni dugványokat. Mi az első dugványokat február végén raktuk le, de már találtunk a könnyen gyökeresedők között gyökeres dugványt. És még ezután is fogunk letenni, ha lesz időnk.
Üdvözlettel,
Ciprián
A barna, száradó, rothadó dugványokat azonnal el kell távolítani. Ez minden esetben előfordul, csak kezdetben több, míg gyakorlott kertésznél kevesebb, majd jóval kevesebb.
Permetezni mindenképpen kell, valamilyen gombaölő szerrel (Bravo, Dithane, stb). Ezt a kezelést rendszeresen meg kell ismételni (legalább havonta).
Ha van helyed, érdemes most tavasszal is lerakni dugványokat. Mi az első dugványokat február végén raktuk le, de már találtunk a könnyen gyökeresedők között gyökeres dugványt. És még ezután is fogunk letenni, ha lesz időnk.
Üdvözlettel,
Ciprián
Feri
12 Május 2010, 09:19
Szia Ciprián!
Korábban váltottunk dugvány témában levelt.
Ősszel tettem le tujadugványokat hormonkezelve, homokos tőzegbe, földbe ásott fóliatakart 60cm mély "gödörbe".
A tavasz kezdetével barnulás indult el. kidobjam a barnulókat, vagy jók még csak permeteznem kell?
Mivel permetezzek?
apró gaz kezdett nőni a dugványok talajában. Véletlen kihúztam egyet, de nem láttam gyökeret, így visszadugtam. Az ember kíváncsi ezért elkezdtem párat kihúzni és találtam olyat, amin pár cérnaszál szerű "remélemgyökér" van.
Naponta felnyitom a fóliát és figyelgetem a nedvességet a talaj tetején.
Szóval milyen permetet javasolsz és kidobjam-e a betegeket?
Korábban váltottunk dugvány témában levelt.
Ősszel tettem le tujadugványokat hormonkezelve, homokos tőzegbe, földbe ásott fóliatakart 60cm mély "gödörbe".
A tavasz kezdetével barnulás indult el. kidobjam a barnulókat, vagy jók még csak permeteznem kell?
Mivel permetezzek?
apró gaz kezdett nőni a dugványok talajában. Véletlen kihúztam egyet, de nem láttam gyökeret, így visszadugtam. Az ember kíváncsi ezért elkezdtem párat kihúzni és találtam olyat, amin pár cérnaszál szerű "remélemgyökér" van.
Naponta felnyitom a fóliát és figyelgetem a nedvességet a talaj tetején.
Szóval milyen permetet javasolsz és kidobjam-e a betegeket?
Ciprián
08 Május 2010, 17:58
Nem. Tápanyagot majd csak poharazás után kell biztosítani számukra,
amikor fel tudja a gyökér venni a tápelemeket.
L Zsuzsa
08 Május 2010, 14:46
T Ciprián!
Türelmesen várom a gyökeresedést.Gomba elleni permetezésen kívűl kell e nekik tápanyag,vagy valami egyébb segítség?
Türelmesen várom a gyökeresedést.Gomba elleni permetezésen kívűl kell e nekik tápanyag,vagy valami egyébb segítség?
Ciprián
07 Május 2010, 21:01
Kedves Zsuzsa!
A dugványok gyökeresedése természetesen várható. Hat hét után csak kevés fenyőféle gyökeresedik meg. Az átlag 10-14 hét, de van olyan növény, melynek akár 8-12 hónapig is eltart a gyökeresedése.
Az ezüstfenyőről várom a képeket az e-mail címemre, de valószínűleg fagykárról van szó. Nálunk is előfordult és az ország több helyéről kaptam idén tavasszal képeket hasonló tünetekről.
Üdvözlettel,
Mátyás Ciprián
A dugványok gyökeresedése természetesen várható. Hat hét után csak kevés fenyőféle gyökeresedik meg. Az átlag 10-14 hét, de van olyan növény, melynek akár 8-12 hónapig is eltart a gyökeresedése.
Az ezüstfenyőről várom a képeket az e-mail címemre, de valószínűleg fagykárról van szó. Nálunk is előfordult és az ország több helyéről kaptam idén tavasszal képeket hasonló tünetekről.
Üdvözlettel,
Mátyás Ciprián
Ciprián
07 Május 2010, 20:45
Tisztelt Sándor!
A Buxus viszonylag könnyen gyökeresedik, bár néha elhúzódik időben az új gyökerek kifejlődése.
A dugványozásával akár ilyenkor is lehet próbálkozni (és valószínűleg sikerülni is fog), bár a legjobb időpont nyár közepén, július-augusztusban van, amikor a fiatal hajtások már megerősödtek.
Üdvözlettel,
Mátyás Ciprián
A Buxus viszonylag könnyen gyökeresedik, bár néha elhúzódik időben az új gyökerek kifejlődése.
A dugványozásával akár ilyenkor is lehet próbálkozni (és valószínűleg sikerülni is fog), bár a legjobb időpont nyár közepén, július-augusztusban van, amikor a fiatal hajtások már megerősödtek.
Üdvözlettel,
Mátyás Ciprián
Sz Sandor
07 Május 2010, 13:03
Tisztelt Ciprian
Az lenne a kerdesem, hogy a buxusok ilyenkor meg dugvanyozhatok-e? Van mar par dugvayom ami ugy nez ki, hogy eletben van mert vannak uj hajtasok rajta. Lehet-e ilyenkor probalkozni dugvanyozasal, estleg erdemes-e?
Az lenne a kerdesem, hogy a buxusok ilyenkor meg dugvanyozhatok-e? Van mar par dugvayom ami ugy nez ki, hogy eletben van mert vannak uj hajtasok rajta. Lehet-e ilyenkor probalkozni dugvanyozasal, estleg erdemes-e?
L Zsuzsa
07 Május 2010, 02:45
T.Ciprián
A dugványaim már 6.-hetesek,szép zöldek.Igaz volt köztük 1-1 ami penészes lett,azt eltávolítottam.Ugye várható a gyökerezésük.Meglestem,de még eddig semmi!!
Ezüstfenyőm 1 éves ültetésű,tavaj szépet hajtott.Az éven az új hajtásai nem duzzadtak meg,nem indúlt be.A tavaji hajtások megfakúltak,barnúlnak.(majd kűldök képet)Előfordúlhat e káliumhiányos fagykár??Atka,gomba ellen volt permetezve!
Közsönettel:Zsuzsa
A dugványaim már 6.-hetesek,szép zöldek.Igaz volt köztük 1-1 ami penészes lett,azt eltávolítottam.Ugye várható a gyökerezésük.Meglestem,de még eddig semmi!!
Ezüstfenyőm 1 éves ültetésű,tavaj szépet hajtott.Az éven az új hajtásai nem duzzadtak meg,nem indúlt be.A tavaji hajtások megfakúltak,barnúlnak.(majd kűldök képet)Előfordúlhat e káliumhiányos fagykár??Atka,gomba ellen volt permetezve!
Közsönettel:Zsuzsa
Ciprián
03 Május 2010, 20:57
Kedves Sándor!
Tudomásom szerint igen, de töredelmesen bevallom, nem szaporítunk gyümölcsös növényeket, így csak az irodalomra tudok támaszkodni, gyakorlati tapasztalatra nem.
Üdvözlettel,
Ciprián
Tudomásom szerint igen, de töredelmesen bevallom, nem szaporítunk gyümölcsös növényeket, így csak az irodalomra tudok támaszkodni, gyakorlati tapasztalatra nem.
Üdvözlettel,
Ciprián
vincze sándor
03 Május 2010, 03:19
Kedves Ciprián. Még több kérdés, hogy lehet irammal birni a gyors
válaszokat. Tehát az áfonya,vagyis a bluberry szaporitható e
dugványozási módszerrel? Ez lenne a kérdés mára . Üdvözlettel
Sándor
Ciprián
18 Április 2010, 19:39
T. Zsuzsa!
Mi csak vágott dugványokat rakunk le. Egyesek szerint a kalapácsos dugvány jobb (én ezt vitatom), de több ezer dugvány esetében ez megvalósíthatatlan.
Tehát a ferdén vágott dugvány ugyanúgy meggyökeresedik, mint a kalapácsos, és gyorsabban is lehet vágni. :-)
Üdvözlettel,
Ciprián
Mi csak vágott dugványokat rakunk le. Egyesek szerint a kalapácsos dugvány jobb (én ezt vitatom), de több ezer dugvány esetében ez megvalósíthatatlan.
Tehát a ferdén vágott dugvány ugyanúgy meggyökeresedik, mint a kalapácsos, és gyorsabban is lehet vágni. :-)
Üdvözlettel,
Ciprián
L.Zsuzsa
18 Április 2010, 12:10
T.Ciprián
Fontos,hogy "kalapácsos" dugványok legyenek,vagy a ferdén vágott is jó??Nekem többségében az utóbbi van.Köszönettel..
Fontos,hogy "kalapácsos" dugványok legyenek,vagy a ferdén vágott is jó??Nekem többségében az utóbbi van.Köszönettel..
Ciprián
10 Április 2010, 21:21
Tisztelt Gábor!
Tudomásom szerint a kiwi fajtákat oltják.
Még soha nem próbálkoztam a dugványozásával, de találtam most egy angol nyelvű honlapot, mely szerint lehet így is szaporítani, tehát próbálkozni mindenképpen érdemes vele.
Nagy tömegben biztos hogy magvetéssel, majd oltással állítják elő.
Üdvözlettel,
Ciprián
Tudomásom szerint a kiwi fajtákat oltják.
Még soha nem próbálkoztam a dugványozásával, de találtam most egy angol nyelvű honlapot, mely szerint lehet így is szaporítani, tehát próbálkozni mindenképpen érdemes vele.
Nagy tömegben biztos hogy magvetéssel, majd oltással állítják elő.
Üdvözlettel,
Ciprián
B.Gábor
10 Április 2010, 20:13
Tisztelt Ciprián!
Most épp egy konkrét,talán nem is épp ide való kérdésem lenne:
Kivit lehet e ilyen módon,dugványozással szaporítani mint ahogyan a tujákat?Mert én megpróbáltam,ugyanígy,és érdekelne hogy mire számítsak a kivikkel kapcsolatban,sikerre vagy kudarcra :)
Üdv:Gábor
Most épp egy konkrét,talán nem is épp ide való kérdésem lenne:
Kivit lehet e ilyen módon,dugványozással szaporítani mint ahogyan a tujákat?Mert én megpróbáltam,ugyanígy,és érdekelne hogy mire számítsak a kivikkel kapcsolatban,sikerre vagy kudarcra :)
Üdv:Gábor
Ciprián
27 Március 2010, 21:55
Kedves Zsuzsa!
Nyugodtan lehet keverni a dugványokat egy rekeszben, ez egyáltalán nem rontja a gyökeresedést.
A gyökeresedési idő több tényezőtől függ, ezek közül a leginkább a növény fajtája illetve a hőmérséklet befolyásolja.
Legkorábban hat-nyolc hét múlva érdemes megvizsgálni egy-egy dugványt.
A kalluszképződés azonban már előbb megindul (fehér duzzadás jelzi a dugvány alsó részén), ez a gyökérképződés első fázisa.
Üdvözlettel,
Mátyás Ciprián
Nyugodtan lehet keverni a dugványokat egy rekeszben, ez egyáltalán nem rontja a gyökeresedést.
A gyökeresedési idő több tényezőtől függ, ezek közül a leginkább a növény fajtája illetve a hőmérséklet befolyásolja.
Legkorábban hat-nyolc hét múlva érdemes megvizsgálni egy-egy dugványt.
A kalluszképződés azonban már előbb megindul (fehér duzzadás jelzi a dugvány alsó részén), ez a gyökérképződés első fázisa.
Üdvözlettel,
Mátyás Ciprián
L Zsuzsa
27 Március 2010, 21:49
Kedves Ciprián!
Március 20.-án dugványoztam el 2 kis rekesz tuját,ciprust.-Nem rontottam e el a dolgot,ha az egyikbe vegyesen lett dugványozva??-Meddig kell visszatartanom magam ,hogy megvizsgáljam a gyökeresedést??
Köszönettel:L Zsuzsa
Március 20.-án dugványoztam el 2 kis rekesz tuját,ciprust.-Nem rontottam e el a dolgot,ha az egyikbe vegyesen lett dugványozva??-Meddig kell visszatartanom magam ,hogy megvizsgáljam a gyökeresedést??
Köszönettel:L Zsuzsa
Ciprián
23 Március 2010, 20:11
Tisztelt Szabolcs!
Az Ön által vágott dugványokkal nem lesz gond, nem ezen fog múlni a siker.
A lucfenyőt nem lehet és nem is érdemes dugványozással szaporítani, mert magvetéssel sokkal olcsóbban és hatékonyabban szaporítható.
Üdvözlettel,
Ciprián
Az Ön által vágott dugványokkal nem lesz gond, nem ezen fog múlni a siker.
A lucfenyőt nem lehet és nem is érdemes dugványozással szaporítani, mert magvetéssel sokkal olcsóbban és hatékonyabban szaporítható.
Üdvözlettel,
Ciprián
T.Szabolcs
23 Március 2010, 14:26
Üdvözlöm azt szeretném megkérdezni hogy az ugye nem baj hogy én 15-20
cm közti dugványokat szedtem? És még azt is szeretném megkérdezni h
lucfenyőt is lehet dugványozással szaporítani?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel T.Szabolcs
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel T.Szabolcs
Ciprián
19 Március 2010, 17:55
Kedves Ildikó!
A képeken látható közeg kevert (tőzeg + perlit).
A tiszta perlit tökéletes a szaporításra. Érdemes már a zsákban bevizezni, és a vizes perlitet kimerni, mert nagyon porzik, és irritálja az embert.
Üdvözlettel,
Ciprián
A képeken látható közeg kevert (tőzeg + perlit).
A tiszta perlit tökéletes a szaporításra. Érdemes már a zsákban bevizezni, és a vizes perlitet kimerni, mert nagyon porzik, és irritálja az embert.
Üdvözlettel,
Ciprián
K. Papp Ildikó
19 Március 2010, 07:51
Kedves Ciprián!!!!
Szeretnék tuja dugványokat készíteni.Az ön javaslatára vettem az építőiparban használatos perlitet ami fehér színű,míg az ön álltal használt(fönti képen)sötét színű.
Kérdésem:gond-e a fehér színű??????????
Válaszát előrre is köszönöm.
Tisztelettel Ildikó!!!!!
Szeretnék tuja dugványokat készíteni.Az ön javaslatára vettem az építőiparban használatos perlitet ami fehér színű,míg az ön álltal használt(fönti képen)sötét színű.
Kérdésem:gond-e a fehér színű??????????
Válaszát előrre is köszönöm.
Tisztelettel Ildikó!!!!!
Ciprián
01 Március 2010, 20:09
Tisztelt A.György!
Igen, az erős tavaszi napfény megégetheti a dugványokat, így a fóliasátorra raschell hálót kell borítani, legalább két rétegben.
Üdvözlettel,
Mátyás Ciprián
Igen, az erős tavaszi napfény megégetheti a dugványokat, így a fóliasátorra raschell hálót kell borítani, legalább két rétegben.
Üdvözlettel,
Mátyás Ciprián
A.György
01 Március 2010, 20:04
Tisztelt Mátyás Ciprián!
A.György vagyok és a kérdésem az hogy a frissen dugványozott (fóliasátorban )tujákat óvni kell e ? a márciusi napsütéstől. köszönöm válaszát
A.György vagyok és a kérdésem az hogy a frissen dugványozott (fóliasátorban )tujákat óvni kell e ? a márciusi napsütéstől. köszönöm válaszát
Ciprián
16 Január 2010, 16:26
Tisztelt Gábor!
Télen a dugványok gyökérfejlődése, kalluszosodása leáll, az anyagcseréjük minimálisra csökken. (fűtetlen fóliában)
Tavasszal, amikor a hőmérséklet 15 Celsius fok körül lesz, akkor újra megindul a fejlődés.
Ha a dugványok kora ősszel, szeptemberben, október elején vannak lerakva, akkor jó idő esetén megindult a kalluszosodás, télre leáll, majd tavasszal folytatódik a folyamat. (És sajnos a barnulás is akkor szokott kezdődni.)
A késő ősszel lerakott dugványok csak tavasszal kezdenek kalluszosodni és gyökeresedni.
Üdvözlettel,
Ciprián
Télen a dugványok gyökérfejlődése, kalluszosodása leáll, az anyagcseréjük minimálisra csökken. (fűtetlen fóliában)
Tavasszal, amikor a hőmérséklet 15 Celsius fok körül lesz, akkor újra megindul a fejlődés.
Ha a dugványok kora ősszel, szeptemberben, október elején vannak lerakva, akkor jó idő esetén megindult a kalluszosodás, télre leáll, majd tavasszal folytatódik a folyamat. (És sajnos a barnulás is akkor szokott kezdődni.)
A késő ősszel lerakott dugványok csak tavasszal kezdenek kalluszosodni és gyökeresedni.
Üdvözlettel,
Ciprián
B.Gábor
16 Január 2010, 15:42
Tisztelt Ciprián!
Az ősszel(októberben)eldugványozott tujákról lenne egy kérdésem,mégpedig hogy mikor várható a gyökeresedés megindulása?Lefóliázott virágládákban vannak eldugványozva,a páratartalom is minden bizonnyal megfelelő,zárt de fűtetlen helyen vannak,-8 fok alá biztos nem ment a hőmérséklet.Tegnap átnézegettem párat,de gyökereknek se híre se hamva...Pedig egészségesnek tűnik mindegyik,szép zöldek,sehol egy barnulás...Válaszodat előre is köszönöm!
Üdv:Gábor
Az ősszel(októberben)eldugványozott tujákról lenne egy kérdésem,mégpedig hogy mikor várható a gyökeresedés megindulása?Lefóliázott virágládákban vannak eldugványozva,a páratartalom is minden bizonnyal megfelelő,zárt de fűtetlen helyen vannak,-8 fok alá biztos nem ment a hőmérséklet.Tegnap átnézegettem párat,de gyökereknek se híre se hamva...Pedig egészségesnek tűnik mindegyik,szép zöldek,sehol egy barnulás...Válaszodat előre is köszönöm!
Üdv:Gábor
Ciprián
14 Január 2010, 13:57
Kedves Péter!
Egyes Pinus fajokat lehet dugványról szaporítani, de a Pinus densiflora 'Oculus Draconis'-t oltással szaporítják. A legjobb alany maga az alapfaj, a Pinus densiflora.
Ha csak egy-két növényre van szükség, akkor nem érdemes az oltásával foglalkozni, mert az alapfajt se könnyű beszerezni.
Üdvözlettel,
Mátyás Ciprián
Egyes Pinus fajokat lehet dugványról szaporítani, de a Pinus densiflora 'Oculus Draconis'-t oltással szaporítják. A legjobb alany maga az alapfaj, a Pinus densiflora.
Ha csak egy-két növényre van szükség, akkor nem érdemes az oltásával foglalkozni, mert az alapfajt se könnyű beszerezni.
Üdvözlettel,
Mátyás Ciprián
Adorján Péter
14 Január 2010, 12:40
Kedves Ciprián!
Az lenne a kérdésem, hogy Pinus fajokat lehet-e dugvánnyal szaporítani? Nevezetesen Pinus densiflora okulus drakonis tarka tűjű erdei fenyőről van szó.
Várva válaszát maradok tisztelettel!
Az lenne a kérdésem, hogy Pinus fajokat lehet-e dugvánnyal szaporítani? Nevezetesen Pinus densiflora okulus drakonis tarka tűjű erdei fenyőről van szó.
Várva válaszát maradok tisztelettel!
Ciprián
14 Január 2010, 10:04
Tisztelt Bogo!
Mivel mi elsősorban földlabdás fenyőkkel foglalkozunk, így még nem próbálkoztunk a szaporításával, de én is több kertészt ismerek, akik egymástól függetlenül sikeresen szaporítják. Ezért úgy gondolom, hogy rövid kísérletezés után nem kivitelezhetetlen a dolog.
Egyes szakirodalmak az időpont megválasztásában jelölik meg a szaporítás szokásostól eltérő módját. Ezek szerint június végén, július elején kell gyökereztetni, serkentőszeres kezelés mellett.
Találtam egy dolgozatot, ahol kizárólag e növény gyökereztetésével foglalkoznak részletesen (sajnos angol nyelvű):
http://www.cababstractsplus.org/FTS/Uploads/PDF/20083146622.pdf
és még egy
http://arnoldia.arboretum.harvard.edu/pdf/articles/1654.pdf
(ez utóbbi dokumentum az áprilisi időpontot jelöli meg a dugványozás időpontjaként)
Sajnos ez esetben csak ennyi tudtam segíteni, de ígérem, ebben az évben már csak kíváncsiságból mi is rakunk le néhány száz dugványt e fajtából.
Üdvözlettel,
Mátyás Ciprián
Mivel mi elsősorban földlabdás fenyőkkel foglalkozunk, így még nem próbálkoztunk a szaporításával, de én is több kertészt ismerek, akik egymástól függetlenül sikeresen szaporítják. Ezért úgy gondolom, hogy rövid kísérletezés után nem kivitelezhetetlen a dolog.
Egyes szakirodalmak az időpont megválasztásában jelölik meg a szaporítás szokásostól eltérő módját. Ezek szerint június végén, július elején kell gyökereztetni, serkentőszeres kezelés mellett.
Találtam egy dolgozatot, ahol kizárólag e növény gyökereztetésével foglalkoznak részletesen (sajnos angol nyelvű):
http://www.cababstractsplus.org/FTS/Uploads/PDF/20083146622.pdf
és még egy
http://arnoldia.arboretum.harvard.edu/pdf/articles/1654.pdf
(ez utóbbi dokumentum az áprilisi időpontot jelöli meg a dugványozás időpontjaként)
Sajnos ez esetben csak ennyi tudtam segíteni, de ígérem, ebben az évben már csak kíváncsiságból mi is rakunk le néhány száz dugványt e fajtából.
Üdvözlettel,
Mátyás Ciprián
Bogo
14 Január 2010, 01:23
Elnézést, nem tettem hozzá, hogy dugványos szaporításról van szó.
Bogo
14 Január 2010, 01:15
Tisztelt Mátyás Ciprián !
A cukorsüveg fenyő ( picea glauca conica )szaporítása nem olyan, mint a többi fenyőféléké. Mi a titka neki, mert vannak olyan kertészek, akik 100 %-os gyökeresedést érnek el vele, de nem árulják el a 7 pecsétes titkot.
Válaszát előre is köszönöm! :Bogo
A cukorsüveg fenyő ( picea glauca conica )szaporítása nem olyan, mint a többi fenyőféléké. Mi a titka neki, mert vannak olyan kertészek, akik 100 %-os gyökeresedést érnek el vele, de nem árulják el a 7 pecsétes titkot.
Válaszát előre is köszönöm! :Bogo
Ciprián
04 Január 2010, 17:16
Kedves Sándor!
Az alacsony páratartalom komoly problémát jelent, mert a gyökeresedéshez majdnem száz százalékos páratartalmat kellene biztosítani.
Bár tudom, hogy van, aki sikeresen szaporít pincében (okostujas.hu) én még soha nem próbáltam ezt a módszert. Egyrészt mert csak viszonylag kis mennyiséghez biztosít helyet, másrészt mert véleményem szerint a világítás feleslegesen drágítja az előállítást (és többnyire gondot okoz a páratartalom biztosítása is).
Január végétől március közepéig lehet dugványozni szabadtéri fóliasátorban is, ahol a körülmények biztosítása lényegesen könnyebb.
A világítás a napfényt pótolja, így egy késő tavaszi napnak megfelelő fénymennyiséget kell biztosítani mesterséges világítással.
A Smaragd tuja körülbelül 6 hét után kezd gyökeresedni (függ a körülményektől!). Először kallusz (hegszövet) alakul ki, majd lassan előbújnak a gyökerek is.
Mint a többi olvasó hozzászólásából kiolvasható, van, aki első próbálkozásra elér akár 80-90%-os eredményt is, míg van, akinek második próbálkozásra sem sikerül egyetlen dugvány se. Nagyon apró dolgokon múlhat a siker, s minden részletre csak írásban nem tudok én se kitérni.
Hogy megéri e 500 db-ot dugványozni? 500 db gyökeres Smaragd szaporítóanyag körülbelül 25.000-75.000 ft-ba kerül (inkább az utóbbi!). Ha első próbálkozásra sikerül viszonylag magas százalékot elérni, akkor érdemes. Ha sajnos nem sikerül, akkor...
A lenti hozzászólásokban sok kérdés elhangzott (ilyen-olyan), érdemes azokat is átolvasni, talán hasznosak lehetnek.
Ha további kérdése van, szívesen állok rendelkezésére.
Üdvözlettel,
Ciprián
Az alacsony páratartalom komoly problémát jelent, mert a gyökeresedéshez majdnem száz százalékos páratartalmat kellene biztosítani.
Bár tudom, hogy van, aki sikeresen szaporít pincében (okostujas.hu) én még soha nem próbáltam ezt a módszert. Egyrészt mert csak viszonylag kis mennyiséghez biztosít helyet, másrészt mert véleményem szerint a világítás feleslegesen drágítja az előállítást (és többnyire gondot okoz a páratartalom biztosítása is).
Január végétől március közepéig lehet dugványozni szabadtéri fóliasátorban is, ahol a körülmények biztosítása lényegesen könnyebb.
A világítás a napfényt pótolja, így egy késő tavaszi napnak megfelelő fénymennyiséget kell biztosítani mesterséges világítással.
A Smaragd tuja körülbelül 6 hét után kezd gyökeresedni (függ a körülményektől!). Először kallusz (hegszövet) alakul ki, majd lassan előbújnak a gyökerek is.
Mint a többi olvasó hozzászólásából kiolvasható, van, aki első próbálkozásra elér akár 80-90%-os eredményt is, míg van, akinek második próbálkozásra sem sikerül egyetlen dugvány se. Nagyon apró dolgokon múlhat a siker, s minden részletre csak írásban nem tudok én se kitérni.
Hogy megéri e 500 db-ot dugványozni? 500 db gyökeres Smaragd szaporítóanyag körülbelül 25.000-75.000 ft-ba kerül (inkább az utóbbi!). Ha első próbálkozásra sikerül viszonylag magas százalékot elérni, akkor érdemes. Ha sajnos nem sikerül, akkor...
A lenti hozzászólásokban sok kérdés elhangzott (ilyen-olyan), érdemes azokat is átolvasni, talán hasznosak lehetnek.
Ha további kérdése van, szívesen állok rendelkezésére.
Üdvözlettel,
Ciprián
Sz. Sandor
04 Január 2010, 15:40
Kedves Ciprian!
A tanacsara lenne szuksegem Smaragd tujak szaporitasaval kapcsolatban.Kb. 500 db dugvanyrol lenne szo.Amennyiben most par napon belul dugvanyoznam oket pinceben(nem tul nagy a paratartalom)es homok szaporito kozegben,hormon kezelessel(INCIT 5) allando vilagitassal, mennyi ido mulva varhatnam a gyokeresedest(mennyi ideig kellene vilagitani?)?Esetleg hany szazalakos siker varhato?Megeri-e foglalkozni vele vagy inkabb kesz termeket vasaroljak?Varom tanacsait, ha valami fontos tanaccsal tud szolgalni amit nem is kerdeztem azokat is szivesen varom.
Koszonom.
A tanacsara lenne szuksegem Smaragd tujak szaporitasaval kapcsolatban.Kb. 500 db dugvanyrol lenne szo.Amennyiben most par napon belul dugvanyoznam oket pinceben(nem tul nagy a paratartalom)es homok szaporito kozegben,hormon kezelessel(INCIT 5) allando vilagitassal, mennyi ido mulva varhatnam a gyokeresedest(mennyi ideig kellene vilagitani?)?Esetleg hany szazalakos siker varhato?Megeri-e foglalkozni vele vagy inkabb kesz termeket vasaroljak?Varom tanacsait, ha valami fontos tanaccsal tud szolgalni amit nem is kerdeztem azokat is szivesen varom.
Koszonom.
Ciprián
03 Január 2010, 10:38
Kedves Tünde!
A magoncok, a kezdeti gyors fejlődés után egy kicsit mindig úgy tűnik, hogy visszaesnek. Ez csak akkor okoz gondot, ha ez a visszaesés láthatóan betegségből, legyengültségből adódik.
Ha a magoncok egészségesek és erősek, akkor egy részüket meg lehet próbálni már átültetni nagyobb cserépbe. (ha eddig egy ládában voltak)
Természetesen a tápanyagról is gondoskodni kell, de inkább több alkalommal, kevesebb tápoldatot juttasson ki, mint egyszerre nagy mennyiséget, mert az ilyen kis növények még érzékenyek minden környezeti ingerre. A tápoldatot érdemes az öntözővízzel kijuttatni.
A gombás fertőzések elkerülése érdekében (palántadőlés) gombaölő szert kell az öntözővízbe keverni 2-3 hetente.
Tisztelettel,
Mátyás Ciprián
A magoncok, a kezdeti gyors fejlődés után egy kicsit mindig úgy tűnik, hogy visszaesnek. Ez csak akkor okoz gondot, ha ez a visszaesés láthatóan betegségből, legyengültségből adódik.
Ha a magoncok egészségesek és erősek, akkor egy részüket meg lehet próbálni már átültetni nagyobb cserépbe. (ha eddig egy ládában voltak)
Természetesen a tápanyagról is gondoskodni kell, de inkább több alkalommal, kevesebb tápoldatot juttasson ki, mint egyszerre nagy mennyiséget, mert az ilyen kis növények még érzékenyek minden környezeti ingerre. A tápoldatot érdemes az öntözővízzel kijuttatni.
A gombás fertőzések elkerülése érdekében (palántadőlés) gombaölő szert kell az öntözővízbe keverni 2-3 hetente.
Tisztelettel,
Mátyás Ciprián
K.Tünde
03 Január 2010, 07:59
Megprobáltam tuja magot vetni virágföldbe szépen ki is kelt kb.4 cm-es
de most mintha megálltak volna a növekedésben.Probáljak ki valami
tápoldatot? Mit tanácsol? Tisztelettel K.Tunde
Ciprián
28 December 2009, 18:22
Tisztelt Sándor!
A savanyú talajok pH értékének növelése, javítása meszezéssel történhet. A kijuttatandó mész mennyiségének kiszámítása a talaj pH értékéből egy viszonylag bonyolultabb számítást igényel, több tényezőtől is függ. Ebben a számításban egyes mezőgazdasági intézetek, egyetemek laboratóriumai tudnak segíteni.
A magas agyagtartalmon sajnos szinte sehogy nem lehet segíteni. Nagy területen a talajcsere megoldhatatlan, a szerves trágyázás pedig a nagyon agyagos talajokon csak kis mértékben javítja a talaj szerkezetét.
Ha annyira rossz minőségű a talaj, akkor érdemes inkább a konténeres, cserepes termesztésre koncentrálni, mint rossz minőségű, eladhatatlan fenyőket termeszteni szabadföldön.
Üdvözlettel,
Mátyás Ciprián
A savanyú talajok pH értékének növelése, javítása meszezéssel történhet. A kijuttatandó mész mennyiségének kiszámítása a talaj pH értékéből egy viszonylag bonyolultabb számítást igényel, több tényezőtől is függ. Ebben a számításban egyes mezőgazdasági intézetek, egyetemek laboratóriumai tudnak segíteni.
A magas agyagtartalmon sajnos szinte sehogy nem lehet segíteni. Nagy területen a talajcsere megoldhatatlan, a szerves trágyázás pedig a nagyon agyagos talajokon csak kis mértékben javítja a talaj szerkezetét.
Ha annyira rossz minőségű a talaj, akkor érdemes inkább a konténeres, cserepes termesztésre koncentrálni, mint rossz minőségű, eladhatatlan fenyőket termeszteni szabadföldön.
Üdvözlettel,
Mátyás Ciprián
sandor
28 December 2009, 16:53
Tisztelt Matyas Ciprian!
Savanyu, agyagos es alacsony PH erteku foldben probalkozom tujafelek iskolaztatasaval egyelore nem tul nagy sikerrel, azt szeretnem kerdezni milyen hasznos tanaccsal tudna rajtam segiteni.
Mivel tudnam a fold minoseget feljavitani ami kedvezo a tujafelek szamara?
Elore is koszonom.
Savanyu, agyagos es alacsony PH erteku foldben probalkozom tujafelek iskolaztatasaval egyelore nem tul nagy sikerrel, azt szeretnem kerdezni milyen hasznos tanaccsal tudna rajtam segiteni.
Mivel tudnam a fold minoseget feljavitani ami kedvezo a tujafelek szamara?
Elore is koszonom.
Ciprián
06 December 2009, 18:58
Kedves Liza!
A tiszafa is meggyökeresedik, azonban kétségkívül a nehezen gyökereztethető nemzetségek közé tartozik. A gyökeresedés akár 8-10-12 hónapig is eltarthat és a dugvány erős hormonkezelést igényel. A gyökeresedés ideje alatt végig az ideális körülményeket kell biztosítani, ami sokszor nem egyszerű.
Ha csak néhány darab tiszafára van szükség, akkor úgy gondolom nem érdemes a gyökereztetéssel foglalkozni.
Üdvözlettel:
Mátyás Ciprián
A tiszafa is meggyökeresedik, azonban kétségkívül a nehezen gyökereztethető nemzetségek közé tartozik. A gyökeresedés akár 8-10-12 hónapig is eltarthat és a dugvány erős hormonkezelést igényel. A gyökeresedés ideje alatt végig az ideális körülményeket kell biztosítani, ami sokszor nem egyszerű.
Ha csak néhány darab tiszafára van szükség, akkor úgy gondolom nem érdemes a gyökereztetéssel foglalkozni.
Üdvözlettel:
Mátyás Ciprián
Kedves Szakértő!
06 December 2009, 18:45
Én már próbáltam tiszafát dugványozni, csak úgy bele a nagyvilágba,
mondanom sem kell- nem jött be, de a buxus az bejött így is (értem ez
alatt a szabadban, árnyékos fa alatt, homokba). Kérdezném, akkor a fent
leírtak alapján a tiszafa is megeredhet?
Köszike, Liza voltam
Köszike, Liza voltam
Kedves Szakértő!
06 December 2009, 18:36
Én már próbáltam tiszafát dugványozni, csak úgy bele a nagyvilágba,
mondanom sem kell- nem jött be, de a buxus az bejött így is (értem ez
alatt a szabadban, árnyékos fa alatt, homokba). Kérdezném, akkor a fent
leírtak alapján a tiszafa is megeredhet?
Köszike, Liza voltam
Köszike, Liza voltam
Ciprián
04 December 2009, 23:27
Kedves Diána!
Sajnos nem tudok róla, hogy újra kiadták volna. Tavaly karácsonykor még kapható volt, de azóta nem láttam.
Antikváriumban, esetleg néha a vaterán felbukkanhat.
Sajnálom, hogy nem tudok segíteni!
Üdvözlettel:
Mátyás Ciprián
Sajnos nem tudok róla, hogy újra kiadták volna. Tavaly karácsonykor még kapható volt, de azóta nem láttam.
Antikváriumban, esetleg néha a vaterán felbukkanhat.
Sajnálom, hogy nem tudok segíteni!
Üdvözlettel:
Mátyás Ciprián
Szilveszter Diána
04 December 2009, 23:20
Kedves Ciprián!
Érdeklődöm, hátha tud segíteni egy olyan könyvet keresek, hogy Fenyők a Föld körül, hol szerezhetném meg?
Érdeklődöm, hátha tud segíteni egy olyan könyvet keresek, hogy Fenyők a Föld körül, hol szerezhetném meg?
Ciprián
25 November 2009, 18:31
Szia LukácsJ!
Ha most raktad le a dugványokat, akkor nem érdemes télen fűteni, mert valóban egész télen folytatni kellene a fűtést. Ez annyira megdrágítaná a gyökereztetést, hogy szinte olcsóbb lenne megvenni a növényeket.
Fűtés nélkül, késő tavaszra, kora nyárra meggyökeresednek a dugványok és akkor ki tudod poharazni őket.
Ha fűtéssel szeretnél szaporítani, akkor a dugványokat január-februárban érdemes lerakni, és csak abban az egy-két hónapban fűteni, míg beköszönt a tavasz. Ez a típusú fűtés gyorsítja a gyökeresedést, így már tavasszal poharazhatod a gyökeres növényeket.
Üdvözlettel:
Ciprián
Ha most raktad le a dugványokat, akkor nem érdemes télen fűteni, mert valóban egész télen folytatni kellene a fűtést. Ez annyira megdrágítaná a gyökereztetést, hogy szinte olcsóbb lenne megvenni a növényeket.
Fűtés nélkül, késő tavaszra, kora nyárra meggyökeresednek a dugványok és akkor ki tudod poharazni őket.
Ha fűtéssel szeretnél szaporítani, akkor a dugványokat január-februárban érdemes lerakni, és csak abban az egy-két hónapban fűteni, míg beköszönt a tavasz. Ez a típusú fűtés gyorsítja a gyökeresedést, így már tavasszal poharazhatod a gyökeres növényeket.
Üdvözlettel:
Ciprián
LukácsJ
25 November 2009, 17:18
Szia Ciprián annyit szeretnék kérdezni, hogy a fóliasátorba raktam a
kis dugványokat, és ha ha beáll a hideg, elkezdem füteni gyorsabb lesz
a gyökeresedés? És ami a legfontosabba fütést egész télen
biztositani kell a kis növényeknek?
Katona István
23 November 2009, 07:50
Kösszönöm a válaszát,írok a végkifejlettről.
István
István
Ciprián
22 November 2009, 21:18
Tisztelt István!
A 10% veszteség teljesen normális. Ha első kísérletre 20-30% körüli a sikert, én már azt sem nevezném kudarcnak.
A tuják gyökeresedési ideje erősen változó, akár több hónapig is eltarthat a körülményektől függően.
A fenti cikk egyik nagy hiányossága (amint időm lesz pótolom), hogy nem hangsúlyoztam eléggé a gyökerezéshez szükséges életfeltételek fontosságát. Kétségtelenül fontos a hormonkezelés, az egészséges anyanövény, a gyökereztető közeg, de ezeknél sokkal fontosabb a magas páratartalom, a megfelelő fényviszonyok és a hőmérséklet.
Amióta ezt a cikket megírtam, számtalan levelet kaptam e témával kapcsolatban, és jónéhány esetben szinte végigkövettem egyesek munkáját. Volt, akinek az első kísérlet teljes kudarc volt, míg volt, aki első próbálkozásra közel 100%-os eredményt ért el.
A hat éves anyanövény pedig természetesen nem számít idősnek! :-)
Üdvözlettel:
Ciprián
A 10% veszteség teljesen normális. Ha első kísérletre 20-30% körüli a sikert, én már azt sem nevezném kudarcnak.
A tuják gyökeresedési ideje erősen változó, akár több hónapig is eltarthat a körülményektől függően.
A fenti cikk egyik nagy hiányossága (amint időm lesz pótolom), hogy nem hangsúlyoztam eléggé a gyökerezéshez szükséges életfeltételek fontosságát. Kétségtelenül fontos a hormonkezelés, az egészséges anyanövény, a gyökereztető közeg, de ezeknél sokkal fontosabb a magas páratartalom, a megfelelő fényviszonyok és a hőmérséklet.
Amióta ezt a cikket megírtam, számtalan levelet kaptam e témával kapcsolatban, és jónéhány esetben szinte végigkövettem egyesek munkáját. Volt, akinek az első kísérlet teljes kudarc volt, míg volt, aki első próbálkozásra közel 100%-os eredményt ért el.
A hat éves anyanövény pedig természetesen nem számít idősnek! :-)
Üdvözlettel:
Ciprián
Katona István
22 November 2009, 21:09
Tiszelt Mátyás Ciprián!
Nagyon örülök hogy valaki foglalkozik ezzel a témával a neten azaz a tuja szaporítással.Az Ön leírása alapján próbálkoztam én is.A célom nem az eladás hanem saját részre való szaporítás.
Tudom megvehetném és le van tudva a dolog mivel nem nagy mennyíségről van szó,de Én szeretném létre hozni ez egy jó érzés lenne.
Dugvány ládát beszereztem 2 darabot teletöltöttem tözeggel ,frissel.Kb 10-15 cenis darab ágakat levágtam viszonylag fiatal anyatőröl gondolom a 6 éves anyatő még nem öreg?
Incittel kezeltem, földbe dugtam, fólia sátrat készítettem köré, ennek 7 hete és azon kivül hogy kb 10% veszteségem van idáig barnulás miatt egy sem indult meg a gyökerezés pályán.Amúgy brabantról van szó.
A kérdésem az hogy ez normális hogy még nincs gyökeresedés és hogy a veszteség ekkora?
Valamit elrontottam?
Köszönöm válaszát
Katona István
Nagyon örülök hogy valaki foglalkozik ezzel a témával a neten azaz a tuja szaporítással.Az Ön leírása alapján próbálkoztam én is.A célom nem az eladás hanem saját részre való szaporítás.
Tudom megvehetném és le van tudva a dolog mivel nem nagy mennyíségről van szó,de Én szeretném létre hozni ez egy jó érzés lenne.
Dugvány ládát beszereztem 2 darabot teletöltöttem tözeggel ,frissel.Kb 10-15 cenis darab ágakat levágtam viszonylag fiatal anyatőröl gondolom a 6 éves anyatő még nem öreg?
Incittel kezeltem, földbe dugtam, fólia sátrat készítettem köré, ennek 7 hete és azon kivül hogy kb 10% veszteségem van idáig barnulás miatt egy sem indult meg a gyökerezés pályán.Amúgy brabantról van szó.
A kérdésem az hogy ez normális hogy még nincs gyökeresedés és hogy a veszteség ekkora?
Valamit elrontottam?
Köszönöm válaszát
Katona István
Ciprián
22 November 2009, 10:41
Kedves Feri!
Szellőztetni gyakran kell, ami azt jelenti, hogy egy, maximum két naponta friss levegőt kell juttatni a dugványoknak.
Öntözni igény szerint kell. Télen, hidegebb, kevésbé napsütéses időjárás esetén ritkábban (hetente egyszer-kétszer). Ha a homokos tőzeg felső része nedves, akkor nem kell öntözni. Ha kezd kiszáradni, akkor azonban eljött az ideje az öntözésnek.
Ilyenkor télen három-négy naponta érdemes ellenőrizned a dugványokat (bár szellőztetéskor úgyis látod őket!).
Üdvözlettel:
Ciprián
Szellőztetni gyakran kell, ami azt jelenti, hogy egy, maximum két naponta friss levegőt kell juttatni a dugványoknak.
Öntözni igény szerint kell. Télen, hidegebb, kevésbé napsütéses időjárás esetén ritkábban (hetente egyszer-kétszer). Ha a homokos tőzeg felső része nedves, akkor nem kell öntözni. Ha kezd kiszáradni, akkor azonban eljött az ideje az öntözésnek.
Ilyenkor télen három-négy naponta érdemes ellenőrizned a dugványokat (bár szellőztetéskor úgyis látod őket!).
Üdvözlettel:
Ciprián
Feri
22 November 2009, 08:27
Kedves Ciprián!
két almásládába tettem sűrűn kilyukasztott fóliát és ebbe tőzeg és homok keveréket. dugványokat tettem bele (különféléket, de mind tujanövény) INCIT-K val kezeltem a kalapácsaikat. Az almásládákat az általad leírt két ásónyom mélyre leásott és fóliatakarásos módszerrel helyeztem el a kertben. Kérdésem, hogy milyen gyakran kell szellőztetni a földbeásott fóliatakarásos növényeket és öntözni milyen gyakran kell őket?
két almásládába tettem sűrűn kilyukasztott fóliát és ebbe tőzeg és homok keveréket. dugványokat tettem bele (különféléket, de mind tujanövény) INCIT-K val kezeltem a kalapácsaikat. Az almásládákat az általad leírt két ásónyom mélyre leásott és fóliatakarásos módszerrel helyeztem el a kertben. Kérdésem, hogy milyen gyakran kell szellőztetni a földbeásott fóliatakarásos növényeket és öntözni milyen gyakran kell őket?
K.Tibor
18 November 2009, 20:56
küldhetek képet emailben?az én cimem t1980@freemail.hu. Ide küld el
légyszi az email cimed.
Ciprián
18 November 2009, 15:14
Lilás árnyalatot? Még nem találkoztam ezzel a problémával. Ha ez a
lilás árnyalat átmegy barna színbe, akkor sajnos ugye száradásról
van szó.
Sajnos nem tudom ezt a lilás színt elképzelni. :-(
Sajnos nem tudom ezt a lilás színt elképzelni. :-(
K.Tibor
18 November 2009, 12:44
Akkor mi van ha az eldugványozott ciprus ágagcskák belülről elkezdenek
lilás árnylatot ölteni magukra?:S Köszi a választ.
K.Tibor
05 November 2009, 11:06
Köszönöm a gyors választ,és ha felmerülne még valamilyen kérdés
ezzel kapcsolatban irni fogok.Köszönöm Szépen a segitséget.
Tisztelettel: K.Tibor
Tisztelettel: K.Tibor
Ciprián
04 November 2009, 23:03
Kedves Tibor!
A homok megfelelő szaporítóanyag. Régen sok helyen csak azt használtak.
A fóliával kapcsolatban már íratm a Smaragd tujával foglalkozó oldalon (azt hiszem Ön kérdezett ott is). A lényeg a magas páratartalom biztosítása, hisz a kis dugványok a lombfelület miatt párologtatás révén vizet adnak le, de gyökér hiányában ezt nem tudják pótolni. A magas páratartalom megakadályozza a párologtatást, ezáltal a kiszáradást.
Az Incit 8 megfelelő. Az Incit K még jobb, de a Smaragdok akár hormon nélkül is gyökereztethetők (igaz, kisebb sikerszázalékkal).
A gyökeresedési idő erősen függ a környezeti feltételektől. Ha hét után érdemes először nézni a dugványokat, de akár 3 hónapig is elhúzódhat a gyökeresedés.
A Columnaris viszonylag könnyen gyökeresedik, talán egy kicsit az eredése gyengébb, mint a smaragdnál, de érdemes vele foglalkozni, mert szép növény.
A dugványoknak stabilan kell állniuk a szaporító közegben. Ha nem nyomkodta meg a homokot a dugványok körül, az öntözővíz akkor is tömöríti, így ezzel külön nem kell foglalkozni.
A dugványokat 4-6 hét elteltével folyamatosan lehet ellenőrizni. Ha nem gyökeres, akkor szépen vissza kell dugni, semmi baja nem lesz.
Ha a dugványok között van száraz, barna dugvány, azt azonnal el kell távolítani, nehogy fertőzési forrás legyen. Ami egyszer elkezdett barnulni, száradni, az már nem fog helyrejönni.
Ha további kérdése van, állok rendelkezésére!
Üdvözlettel:
Mátyás Ciprián
A homok megfelelő szaporítóanyag. Régen sok helyen csak azt használtak.
A fóliával kapcsolatban már íratm a Smaragd tujával foglalkozó oldalon (azt hiszem Ön kérdezett ott is). A lényeg a magas páratartalom biztosítása, hisz a kis dugványok a lombfelület miatt párologtatás révén vizet adnak le, de gyökér hiányában ezt nem tudják pótolni. A magas páratartalom megakadályozza a párologtatást, ezáltal a kiszáradást.
Az Incit 8 megfelelő. Az Incit K még jobb, de a Smaragdok akár hormon nélkül is gyökereztethetők (igaz, kisebb sikerszázalékkal).
A gyökeresedési idő erősen függ a környezeti feltételektől. Ha hét után érdemes először nézni a dugványokat, de akár 3 hónapig is elhúzódhat a gyökeresedés.
A Columnaris viszonylag könnyen gyökeresedik, talán egy kicsit az eredése gyengébb, mint a smaragdnál, de érdemes vele foglalkozni, mert szép növény.
A dugványoknak stabilan kell állniuk a szaporító közegben. Ha nem nyomkodta meg a homokot a dugványok körül, az öntözővíz akkor is tömöríti, így ezzel külön nem kell foglalkozni.
A dugványokat 4-6 hét elteltével folyamatosan lehet ellenőrizni. Ha nem gyökeres, akkor szépen vissza kell dugni, semmi baja nem lesz.
Ha a dugványok között van száraz, barna dugvány, azt azonnal el kell távolítani, nehogy fertőzési forrás legyen. Ami egyszer elkezdett barnulni, száradni, az már nem fog helyrejönni.
Ha további kérdése van, állok rendelkezésére!
Üdvözlettel:
Mátyás Ciprián
K.Tibor
04 November 2009, 22:32
Kedves Ciprián!
Raktam el kb 300db smaragdot(az Ön modszerével).Az lenne a kérdésem hogy nem perlitet használok hanem homokot,nagyban befojásolja ez a gyökérképződést?Kb egy egy hete raktam el őket,fűtött kb 20 celsius fokos helyiségbe,ablak mellé.muszály éptinem mini fóliasátrat köré?Raktam el még kb 100db Columnaris hamisciprus-t nehezebben gyökeresedő fajta mint a smaragd?Azt is olvastam az oldalán hogy levegőznie kell a talajnak,helyesen járok el ha nem nyomkodom meg a homokot az ágacskák körül?Nem volt kései az elrakás?Mikorra várhatom a gyökérképződést?mikor nézzem meg előszőr hogy sikerült e.Incit8-at használtam,jo az?Elnézést a sok kérdésért,de szeretném ha sikerülne elsőre,bár amint olvastam erre elég kevés esélyem van.(mivel ez az első probálkozásom)
Előre is köszönöm a választ.
Minden jot Kivánok,és nagyon szuper az oldal.
Tisztelettel: K.Tibor
Raktam el kb 300db smaragdot(az Ön modszerével).Az lenne a kérdésem hogy nem perlitet használok hanem homokot,nagyban befojásolja ez a gyökérképződést?Kb egy egy hete raktam el őket,fűtött kb 20 celsius fokos helyiségbe,ablak mellé.muszály éptinem mini fóliasátrat köré?Raktam el még kb 100db Columnaris hamisciprus-t nehezebben gyökeresedő fajta mint a smaragd?Azt is olvastam az oldalán hogy levegőznie kell a talajnak,helyesen járok el ha nem nyomkodom meg a homokot az ágacskák körül?Nem volt kései az elrakás?Mikorra várhatom a gyökérképződést?mikor nézzem meg előszőr hogy sikerült e.Incit8-at használtam,jo az?Elnézést a sok kérdésért,de szeretném ha sikerülne elsőre,bár amint olvastam erre elég kevés esélyem van.(mivel ez az első probálkozásom)
Előre is köszönöm a választ.
Minden jot Kivánok,és nagyon szuper az oldal.
Tisztelettel: K.Tibor
Ciprián
03 November 2009, 16:11
Tisztelt Ubul!
A Smaragdok belső felének barnulását több ok is okozhatja. Az egyik ilyen a gombafertőzés. Ez ellen Dithane, Folicur, Bravo, Chorus szerek valamelyikével lehet permetezni. 10 Celsius fok alatt már nem érdemes permetezni, így érdemes a védekezést tavaszra halasztani.
Kis mértékű barnulást okozhat még a tuják levélváltása. Ez egy természetes folyamat és elsősorban a fénytől elzárt belső részeket érinti. Gombafertőzés esetén a barnulás sokkal nagyobb mértékű, mint ez utóbbi esetben.
Tisztelettel:
Mátyás Ciprián
A Smaragdok belső felének barnulását több ok is okozhatja. Az egyik ilyen a gombafertőzés. Ez ellen Dithane, Folicur, Bravo, Chorus szerek valamelyikével lehet permetezni. 10 Celsius fok alatt már nem érdemes permetezni, így érdemes a védekezést tavaszra halasztani.
Kis mértékű barnulást okozhat még a tuják levélváltása. Ez egy természetes folyamat és elsősorban a fénytől elzárt belső részeket érinti. Gombafertőzés esetén a barnulás sokkal nagyobb mértékű, mint ez utóbbi esetben.
Tisztelettel:
Mátyás Ciprián
Ubul
03 November 2009, 13:31
Tisztelt Mátyás Ciprián!
Tanácsát szeretném kérni a következő problémámhoz:
Kb. 5 éves Smaragd tujám belső felén elszáradtak a hajtások.
Mi okozhatja a problémát? Ha a permetezés segít rajta, akkor mivel kellene kezelni?
Üdv.: Ubul
Tanácsát szeretném kérni a következő problémámhoz:
Kb. 5 éves Smaragd tujám belső felén elszáradtak a hajtások.
Mi okozhatja a problémát? Ha a permetezés segít rajta, akkor mivel kellene kezelni?
Üdv.: Ubul
szilveszterdiana
01 November 2009, 14:29
A belvizes kert esetleg ideális lenne mocsári ciprusoknak, feltéve ha a
kert tulajdonosa értékeli a lombhullató, (szerintem egyébként az egyik
legcsodálatosabb)fenyőféléket.
Klementisz Gábor
31 Október 2009, 15:56
Válaszát köszönöm,remélem tavasszal szép képekkel tudok dicsekedni.
Ciprián
27 Október 2009, 20:35
Tisztelt Gábor!
A Smaragd tuja a könnyen gyökeresedő fenyőfélék közé tartozik, de gyökeresedése nem a leggyorsabb.
A szaporítása megegyezik a fent leírtakkal, talán csak annyi kiegészítéssel, hogy nem szabad túl sűrűn rakni a dugványokat, mert túlöntözés esetén hajlamos lehet e rothadásra.
Üdvözlettel:
Ciprián
A Smaragd tuja a könnyen gyökeresedő fenyőfélék közé tartozik, de gyökeresedése nem a leggyorsabb.
A szaporítása megegyezik a fent leírtakkal, talán csak annyi kiegészítéssel, hogy nem szabad túl sűrűn rakni a dugványokat, mert túlöntözés esetén hajlamos lehet e rothadásra.
Üdvözlettel:
Ciprián
Klementisz Gábor
27 Október 2009, 20:23
Tisztelt Ciprián!
Én pár darab smaragd tuja dugványozásával szeretnék megpróbálkozni/1 max. 2 szaporítóláda/.Ez a fajta a könnyebbek vagy a nehezebbek közé tartozik? Van-e valami eltérés a fent leírtaktól?
Válaszát előre is köszönöm.
Én pár darab smaragd tuja dugványozásával szeretnék megpróbálkozni/1 max. 2 szaporítóláda/.Ez a fajta a könnyebbek vagy a nehezebbek közé tartozik? Van-e valami eltérés a fent leírtaktól?
Válaszát előre is köszönöm.
Ciprián
26 Október 2009, 19:46
Kedves Remeteiné!
Ugyan vannak olyan növények, melyek elviselik, sőt esetenként kedvelik is vizes körülményeket, én mégis mást javasolnék.
A belvizes kert senkinek sem jó. Nehéz növényeket nevelni benne, nehéz használni (játékra, munkára), stb.
Ezért érdemes lenne ezt a vizet elvezetni a kertből. Viszonylag olcsón lehet vásárolni drain csövet. Ennek lényege, hogy a talajba leásva a felesleges vizet felveszi, majd a kívánt irányba elvezeti. További haszna, hogy ahol a talaj száraz, ott a cső lead a benne folyó vízből.
Egy-egy ilyen cső csodát tud tenni a kertben.
Üdvözlettel:
Mátyás Ciprián
Ugyan vannak olyan növények, melyek elviselik, sőt esetenként kedvelik is vizes körülményeket, én mégis mást javasolnék.
A belvizes kert senkinek sem jó. Nehéz növényeket nevelni benne, nehéz használni (játékra, munkára), stb.
Ezért érdemes lenne ezt a vizet elvezetni a kertből. Viszonylag olcsón lehet vásárolni drain csövet. Ennek lényege, hogy a talajba leásva a felesleges vizet felveszi, majd a kívánt irányba elvezeti. További haszna, hogy ahol a talaj száraz, ott a cső lead a benne folyó vízből.
Egy-egy ilyen cső csodát tud tenni a kertben.
Üdvözlettel:
Mátyás Ciprián
Remetei Miklósné
26 Október 2009, 19:21
Kedves Ciprián.
A fiamék kertje belvizes,szeretnék tanácsot kérni milyen fát,növényt lehet ültetni amelyik szereti a sok vizet.Előre is köszönöm a választ.Tisztelettel Remeteiné
A fiamék kertje belvizes,szeretnék tanácsot kérni milyen fát,növényt lehet ültetni amelyik szereti a sok vizet.Előre is köszönöm a választ.Tisztelettel Remeteiné
Ciprián
23 Október 2009, 15:25
Tisztelt Zoltán!
Sajnos az ezüst fenyő nem tartozik a könnyen dugványozható fenyőfélék közé. Ez az oka, hogy a szaporítását szinte kizárólag magvetéssel végzik. Magvetéssel sokkal könnyebben sokkal több növényt lehet előállítani, mint dugványozással.
Dugvánnyal inkább elsősorban a törpe növekedésű fajtákat és egy-két, magról és oltással nehezen szaporítható fajtát szaporítanak.
Mindezek ellenére a dugványozás lehet sikeres, az időpont jónak mondható. A dugványok meggyökeresedése azonban csak jövő tavaszra illetve kora nyárra várható.
Üdvözlettel:
Mátyás Ciprián
Sajnos az ezüst fenyő nem tartozik a könnyen dugványozható fenyőfélék közé. Ez az oka, hogy a szaporítását szinte kizárólag magvetéssel végzik. Magvetéssel sokkal könnyebben sokkal több növényt lehet előállítani, mint dugványozással.
Dugvánnyal inkább elsősorban a törpe növekedésű fajtákat és egy-két, magról és oltással nehezen szaporítható fajtát szaporítanak.
Mindezek ellenére a dugványozás lehet sikeres, az időpont jónak mondható. A dugványok meggyökeresedése azonban csak jövő tavaszra illetve kora nyárra várható.
Üdvözlettel:
Mátyás Ciprián
Zoltan
23 Október 2009, 13:00
Tisztelt Mátyás Ciprián!
Megszeretnem kerdezni ontol hogy ebben az idoszakban szerettnek ezust fenyo dugvanyt gyokereztetni. A leirtak szerint jartam el homokba dugtam a fa agarol levagott dugvanyokat es azt szeretnem kerdezni hogy remenykedhetek-e,hogy ezek meggyokereznek es ka igen mikor?
Megszeretnem kerdezni ontol hogy ebben az idoszakban szerettnek ezust fenyo dugvanyt gyokereztetni. A leirtak szerint jartam el homokba dugtam a fa agarol levagott dugvanyokat es azt szeretnem kerdezni hogy remenykedhetek-e,hogy ezek meggyokereznek es ka igen mikor?
Ciprián
21 Október 2009, 20:47
A kaktusz nevelés és termesztés a kertészet azon ága, mellyel
mélyrehatóbban soha nem foglalkoztam, így személyes tapasztalattal
sajnos nem tudok szolgálni.
A kaktuszok szukkulens jellegéből adódóan azonban úgy gondolom, hogy ha van növény, mely egy-két napos "parlagon hagyást" túl élhet, akkor a kaktusz az a növény.
A vízvesztés és annak következményei pár nap után már látható a növényen (száradás, turgor (víznyomás) csökkenés, stb), így ha ezek nem tapasztalhatók, akkor mindenképpen van esély.
A kaktuszok szukkulens jellegéből adódóan azonban úgy gondolom, hogy ha van növény, mely egy-két napos "parlagon hagyást" túl élhet, akkor a kaktusz az a növény.
A vízvesztés és annak következményei pár nap után már látható a növényen (száradás, turgor (víznyomás) csökkenés, stb), így ha ezek nem tapasztalhatók, akkor mindenképpen van esély.
szilveszterdiana
21 Október 2009, 20:39
Bocsánat a fügekaktuszt elfelejtettem.
Kaptam egy -két nagy lapos kaktuszt.
pár napig parlagon hagytam,majd beültettem homokos földbe.Mi a véleménye, van esélye a dolognak és, ha igen van-e valami praktika?
Kaptam egy -két nagy lapos kaktuszt.
pár napig parlagon hagytam,majd beültettem homokos földbe.Mi a véleménye, van esélye a dolognak és, ha igen van-e valami praktika?
Ciprián
21 Október 2009, 20:25
Kedves Diána!
A szobafenyő elvileg ugyan szaporítható dugványról, azonban az oldalhajtásokból készített dugványokból szabálytalan alakú, nem túl szép növény fejlődik.
A kereskedelmi forgalomba kerülő szobafenyőket magról szaporítják, mert ez a módszer olcsóbb, biztosabb és nagyobb mennyiségben alkalmazható.
De kísérleti szinten érdemes megpróbálni! :-)
Üdvözlettel:
Mátyás Ciprián
A szobafenyő elvileg ugyan szaporítható dugványról, azonban az oldalhajtásokból készített dugványokból szabálytalan alakú, nem túl szép növény fejlődik.
A kereskedelmi forgalomba kerülő szobafenyőket magról szaporítják, mert ez a módszer olcsóbb, biztosabb és nagyobb mennyiségben alkalmazható.
De kísérleti szinten érdemes megpróbálni! :-)
Üdvözlettel:
Mátyás Ciprián
szilveszterdiana
21 Október 2009, 20:19
Üdvözlöm!
Szilveszter Diána vagyok,és a kérdésem röviden annyi, hogy a szobafenyő ága, ami letört felhasználható-e dugványozásra?
Köszönöm
Szilveszter Diána
Szilveszter Diána vagyok,és a kérdésem röviden annyi, hogy a szobafenyő ága, ami letört felhasználható-e dugványozásra?
Köszönöm
Szilveszter Diána
Ciprián
21 Október 2009, 20:10
Megfelelő gondozás és ideális körülmények biztosítása mellett
elvileg azonos fejlődést lehet elérni, azonban a szabadföldi,
földlabdás termesztés jóval olcsóbb, mint a konténeres termesztés.
Számos tényező (öntözés, konténer költsége, tápanyag
utánpótlás, termesztő közeg, stb) költségesebbé teszi a konténeres
növények nevelését, ezért kerülnek jóval többe, mint földlabdás
társaik.
Józsi
21 Október 2009, 20:02
Hálásan köszönöm az elözö kérdésemre küldött válaszát,most
ujjabb kérdássel fordulnék önhöz.
Az lenne a kárdésem,hogy a meggyökresedett dugványok hol fejlödnek szebben,jobban az átültetés után?A szabadföldben faiskolában(és csak értékesitéskor földlabdával elökésziteni),vagy megfelelö negyságu edényekben.
Válaszát elöre is köszönöm!
Az lenne a kárdésem,hogy a meggyökresedett dugványok hol fejlödnek szebben,jobban az átültetés után?A szabadföldben faiskolában(és csak értékesitéskor földlabdával elökésziteni),vagy megfelelö negyságu edényekben.
Válaszát elöre is köszönöm!
Ciprián
21 Október 2009, 17:49
Kedves Attila!
Egészen eredeti és egyedi ötlet. Még soha nem próbálkoztam ezzel a módszerrel, de nem tartom lehetetlennek, hogy működjön. A szellőzésről azonban valóban gondoskodni kell.
Az üvegen keresztül a téli napsütés is megégetheti a dugványokat, így az árnyékolást is meg kell oldani (a legjobb Raschel hálóval vagy zsákkal lefedni).
Magam is kíváncsi vagyok, hogy eredményes e ez a módszer!
Üdvözlettel:
Ciprián
Egészen eredeti és egyedi ötlet. Még soha nem próbálkoztam ezzel a módszerrel, de nem tartom lehetetlennek, hogy működjön. A szellőzésről azonban valóban gondoskodni kell.
Az üvegen keresztül a téli napsütés is megégetheti a dugványokat, így az árnyékolást is meg kell oldani (a legjobb Raschel hálóval vagy zsákkal lefedni).
Magam is kíváncsi vagyok, hogy eredményes e ez a módszer!
Üdvözlettel:
Ciprián
T.Attila
21 Október 2009, 16:28
Kedves Ciprián!
ha tuját szeretnék dugványozni,mennyire jó ötlet egy használaton kivüli akváriummal lefedni?természetesen ugy hogy pár centire a talajtól legyen,hogy azért levegőt kapjon a dolog..igy egy mini üvegház lehetne..vagy ilyen kicsiben inkább többet ártana mint használna?
ha tuját szeretnék dugványozni,mennyire jó ötlet egy használaton kivüli akváriummal lefedni?természetesen ugy hogy pár centire a talajtól legyen,hogy azért levegőt kapjon a dolog..igy egy mini üvegház lehetne..vagy ilyen kicsiben inkább többet ártana mint használna?
Zöld kert
20 Október 2009, 19:02
Üdv, Ciprián
Köszönöm válaszod és megfogadom, amikor pedig majd poharazom akkor nagyon óvatos, leszek. És igen lehet, hogy az a baj hogy nem perlitet használtam, hanem nagyon puha földet és az lehet hogy megkeményedett a locsolástól.
Még egyszer köszönöm Ciprián.
Viszlát, Zöld kert
www.zoldkert.gportal.hu
Köszönöm válaszod és megfogadom, amikor pedig majd poharazom akkor nagyon óvatos, leszek. És igen lehet, hogy az a baj hogy nem perlitet használtam, hanem nagyon puha földet és az lehet hogy megkeményedett a locsolástól.
Még egyszer köszönöm Ciprián.
Viszlát, Zöld kert
www.zoldkert.gportal.hu
Ciprián
18 Október 2009, 14:21
Kedves Zöld kert!
A meggyökeresedett dugványok úgymond "ragaszkodnak" a perlithez. Ez azt jelenti, hogy ha megpróbálod kihúzni, akkor nehezen jön ki, a gyökerek már tartják.
A gyökeres dugványokat egyébként ki kell tudni venni a szaporító közegből, hisz ez a poharazás egyik alapfeltétele.
Az egészséges, erős gyökér nem törik le, ha óvatosan emeled ki.
Üdvözlettel:
Ciprián
A meggyökeresedett dugványok úgymond "ragaszkodnak" a perlithez. Ez azt jelenti, hogy ha megpróbálod kihúzni, akkor nehezen jön ki, a gyökerek már tartják.
A gyökeres dugványokat egyébként ki kell tudni venni a szaporító közegből, hisz ez a poharazás egyik alapfeltétele.
Az egészséges, erős gyökér nem törik le, ha óvatosan emeled ki.
Üdvözlettel:
Ciprián
Zöld kert
18 Október 2009, 14:11
Üdv, Ciprián
Nekem az lenne a kérdésem, hogy hogyan lehet megnézni a növényt hogy gyökerezik már?Én megpróbáltam és letört a növénynek már a NAGY gyökere is a kicsiröl meg ne is beszéljünk.
Köszönöm előre is a válaszod.
Viszlát, Zöld kert
www.zoldkert.gportal.hu
Nekem az lenne a kérdésem, hogy hogyan lehet megnézni a növényt hogy gyökerezik már?Én megpróbáltam és letört a növénynek már a NAGY gyökere is a kicsiröl meg ne is beszéljünk.
Köszönöm előre is a válaszod.
Viszlát, Zöld kert
www.zoldkert.gportal.hu
Ciprián
17 Október 2009, 18:56
Kedves Józsi!
Elnézést a késői válaszért, nem voltam internet közelben.
A fenyő dugványok, amennyiben maga a növény alapban nem fagyérzékeny, minden további nélkül átteleltethetők szabadban.
Pincében nem kapnak elegendő napfényt.
A cserepek talaja át fog fagyni, de tavasszal minden további nélkül folytatódik a fejlődésük.
Még egyszer hangsúlyozom, mindez nem igaz a fagyérzékeny fenyőfélékre!
Üdvözlettel:
Mátyás Ciprián
Elnézést a késői válaszért, nem voltam internet közelben.
A fenyő dugványok, amennyiben maga a növény alapban nem fagyérzékeny, minden további nélkül átteleltethetők szabadban.
Pincében nem kapnak elegendő napfényt.
A cserepek talaja át fog fagyni, de tavasszal minden további nélkül folytatódik a fejlődésük.
Még egyszer hangsúlyozom, mindez nem igaz a fagyérzékeny fenyőfélékre!
Üdvözlettel:
Mátyás Ciprián
Ciprián
17 Október 2009, 18:47
Kedves Zsuzsa!
Elnézést a késői válaszért, nem voltam internet közelben.
A homokos talaj a földlabdás növények kitermelését nehezíti meg. Vannak ugyan egyes fajták, melyek nem tolerálják a homokos talajokat, de a Smaragd tuja eredményesen nevelhető homokos jellegű talajon.
Remélem sikerül a gyökereztetés. Mindenképpen várom visszajelzését.
Üdvözlettel:
Ciprián
Elnézést a késői válaszért, nem voltam internet közelben.
A homokos talaj a földlabdás növények kitermelését nehezíti meg. Vannak ugyan egyes fajták, melyek nem tolerálják a homokos talajokat, de a Smaragd tuja eredményesen nevelhető homokos jellegű talajon.
Remélem sikerül a gyökereztetés. Mindenképpen várom visszajelzését.
Üdvözlettel:
Ciprián
Ladik Zsuzsa
15 Október 2009, 02:37
Tisztelt Ciprián!
Útmutatásai alapján kb.120 smaragtuja hajtást próbálok szaporítani,szabad földben.A jobb páratartalom miatt 2 ásónyonyit leástam,alúlra fóliát raktam,és ebbe homokkal kevert perlitbe ültettem a hajtásokat.A fóliára ráhagytam,hogy télére betudjam takarni.
Megpróbálom ugyanezt tavasszal is.meglátom a statisztikát meik a jobb.
Az ön képein láttam /az eladó tujáknál/,hogy ott agyagos a föld,nálam homokos,okozhat e ez a későbbiekben gondot,vagy plussz feledatot?
Köszönettel: L Zsuzsa
Útmutatásai alapján kb.120 smaragtuja hajtást próbálok szaporítani,szabad földben.A jobb páratartalom miatt 2 ásónyonyit leástam,alúlra fóliát raktam,és ebbe homokkal kevert perlitbe ültettem a hajtásokat.A fóliára ráhagytam,hogy télére betudjam takarni.
Megpróbálom ugyanezt tavasszal is.meglátom a statisztikát meik a jobb.
Az ön képein láttam /az eladó tujáknál/,hogy ott agyagos a föld,nálam homokos,okozhat e ez a későbbiekben gondot,vagy plussz feledatot?
Köszönettel: L Zsuzsa
H.Józsi
14 Október 2009, 17:35
Üdvözlöm.Józsi vagyok,kárpátalján lakom,kertépitéssel foglalakozom
és mellette szeretnék thuják szaporitásával is foglalkozni.Azt
szeretném kérdezni h tavasszal lerakott dugványokat átültettem 1
literes edényekbe,szépen meggyökeresedtek csak az kérdésem h nem
fognak e télen kifagyni, vagy inkább ajánlatos lenne pincébe
teleltetni?
Válaszát elöre is köszönöm.
Tisztelettel H.Józsi.
Válaszát elöre is köszönöm.
Tisztelettel H.Józsi.
Ciprián
12 Október 2009, 17:39
Az én fóliasátram fűtetlen. A talpfűtés ugyan elősegíti a gyorsabb
gyökeresedést, így fél évet lehet nyerni, de költségesebb is.
Van egy érdekes módszer a dugványozásra, fóliasátor nélkül. Egy két ásónyom mély gödörbe kell lerakni a dugványokat, és a gödör tetejére fóliát teríteni. Sokkal olcsóbb, mint a sátor, de két ismerősöm is van, akinél működik a dolog (igaz, csak kis mennyiségben).
Van egy érdekes módszer a dugványozásra, fóliasátor nélkül. Egy két ásónyom mély gödörbe kell lerakni a dugványokat, és a gödör tetejére fóliát teríteni. Sokkal olcsóbb, mint a sátor, de két ismerősöm is van, akinél működik a dolog (igaz, csak kis mennyiségben).
B.Gábor
12 Október 2009, 17:20
Üdv megint:)
Tulajdonképpen van elég nagy kertünk,csak fóliasátrunk nincs sajnos...De ha azon múlik "összerakhatok" egyet...Egy kissebbet.Már csak azt nem vettem ki a szavaidból hogy a te fóliasátrad fűtött vagy fűtetlen??
Tulajdonképpen van elég nagy kertünk,csak fóliasátrunk nincs sajnos...De ha azon múlik "összerakhatok" egyet...Egy kissebbet.Már csak azt nem vettem ki a szavaidból hogy a te fóliasátrad fűtött vagy fűtetlen??
Ciprián
12 Október 2009, 16:48
Üdv Gabi!
Köszönöm a kiegészítést, én is egyetértek a leírtakkal.
A -8 Celsius fok szakirodalmi adat és természetesen a különböző növényeknél ez az érték jelentősen eltérhet.
Én tavaly több ezer dugványt raktam le ősszel és a tél folyamán talán egy-két százalékuk károsodott (ez sem a fagy miatt), pedig nem voltak takarva, csak a fóliasátor alatt voltak perlitben.
A már gyökeres, kipoharazott növények nyugodtan a szabad ég alatt maradhatnak (nálam is ott vannak). A földjük ugyan keményre fog fagyni, de károsodni nem fognak, ha egészségesek.
A megvilágítás egy kicsit nehezebb kérdés. Én soha nem próbáltam fedett helyen, házban gyökereztetni, így konkrét tapasztalatom sincs ezzel a technológiával kapcsolatban. Fólia nélkül szerintem nehéz a közel száz százalékos páratartalmat biztosítani. Ha van kert és fólia, akkor mindenképpen abban érdemes a növényeket rakni.
A megvilágítás időtartama legyen ugyanannyi, mint a kinti napsütéses órák száma. Ez néhány darab dugvány esetén jelentősen megnöveli a költségeket sajnos.
Még egy mondat a lassan gyökeresedő dugványokhoz. Azért nem minden esetben igaz, hogy a zöld, de nem gyökeres dugványok egyszer csak meggyökeresednek. Bizony előfordul olyan dugvány is, mely soha nem fog meggyökeresedni. Ha mégis valaki meg akarja menteni, akkor érdemes a dugvány talpának újravágásával serkenteni a gyökereztetést.
Üdvözlettel:
Ciprián
Köszönöm a kiegészítést, én is egyetértek a leírtakkal.
A -8 Celsius fok szakirodalmi adat és természetesen a különböző növényeknél ez az érték jelentősen eltérhet.
Én tavaly több ezer dugványt raktam le ősszel és a tél folyamán talán egy-két százalékuk károsodott (ez sem a fagy miatt), pedig nem voltak takarva, csak a fóliasátor alatt voltak perlitben.
A már gyökeres, kipoharazott növények nyugodtan a szabad ég alatt maradhatnak (nálam is ott vannak). A földjük ugyan keményre fog fagyni, de károsodni nem fognak, ha egészségesek.
A megvilágítás egy kicsit nehezebb kérdés. Én soha nem próbáltam fedett helyen, házban gyökereztetni, így konkrét tapasztalatom sincs ezzel a technológiával kapcsolatban. Fólia nélkül szerintem nehéz a közel száz százalékos páratartalmat biztosítani. Ha van kert és fólia, akkor mindenképpen abban érdemes a növényeket rakni.
A megvilágítás időtartama legyen ugyanannyi, mint a kinti napsütéses órák száma. Ez néhány darab dugvány esetén jelentősen megnöveli a költségeket sajnos.
Még egy mondat a lassan gyökeresedő dugványokhoz. Azért nem minden esetben igaz, hogy a zöld, de nem gyökeres dugványok egyszer csak meggyökeresednek. Bizony előfordul olyan dugvány is, mely soha nem fog meggyökeresedni. Ha mégis valaki meg akarja menteni, akkor érdemes a dugvány talpának újravágásával serkenteni a gyökereztetést.
Üdvözlettel:
Ciprián
B.Gábor
12 Október 2009, 16:36
Üdv Ciprián!
Újabb kérdéseim lennének a tujákkal kapcsolatban:
-A lenti fórumkérdésekből kiderült hogy a tuja dugványokat minusz 8 fokig lehet teleltetni,viszont egy fontos dolgot nem tudtam még meg,ami a világitás volna.Mivel nagyon helyszűkében vagyunk,az egyetlen lehetséges hely a dugványoknak a kamra télire,amin egy alig 0.5x0.5 méteres ablak van,ami szerintem édeskevés a dugványoknak...Mivel kellene megvilágitani őket?Van kéznél egy kisebb neon cső,amit tudnék erre használni,de nem tudom pontosan mennyi lenne az "elég" fény???
-A már gyökeres dugványokat hol tartsam télen?Hagyjam a poharukban és az udvaron télen is?Tőzegbe vannak ültetve.Árthat neki az esetleges zord hideg?(-20 fok)
Ha megengedsz egy pár sort,a többi hozzám hasonló "kezdő" kertésznek szeretném üzenni,hogy én tőzegben a mai napig kb 95%-os sikert könyvelhetek el ami a gyökeresedést illeti,a tavaszi dugványokra gondolok most.Érdekes észrevétel hogy a hosszú ideje "tengődő" dugvány semmi jelét sem mutatja a gyökeresedés megindulásának,aztán egyik napról a másikra megindul,és az átültetést követően egy-két hét alatt beszövi a poharát a kis gyökereivel.Nem kell tehát türelmetlennek lenni:) ami késik az nem múlik!Nekem még mindig van 2 darab a tavasziak közül,aminek nincs gyökere,remélhetőleg hamarosan lesz:)
Üdv:Gabi
Újabb kérdéseim lennének a tujákkal kapcsolatban:
-A lenti fórumkérdésekből kiderült hogy a tuja dugványokat minusz 8 fokig lehet teleltetni,viszont egy fontos dolgot nem tudtam még meg,ami a világitás volna.Mivel nagyon helyszűkében vagyunk,az egyetlen lehetséges hely a dugványoknak a kamra télire,amin egy alig 0.5x0.5 méteres ablak van,ami szerintem édeskevés a dugványoknak...Mivel kellene megvilágitani őket?Van kéznél egy kisebb neon cső,amit tudnék erre használni,de nem tudom pontosan mennyi lenne az "elég" fény???
-A már gyökeres dugványokat hol tartsam télen?Hagyjam a poharukban és az udvaron télen is?Tőzegbe vannak ültetve.Árthat neki az esetleges zord hideg?(-20 fok)
Ha megengedsz egy pár sort,a többi hozzám hasonló "kezdő" kertésznek szeretném üzenni,hogy én tőzegben a mai napig kb 95%-os sikert könyvelhetek el ami a gyökeresedést illeti,a tavaszi dugványokra gondolok most.Érdekes észrevétel hogy a hosszú ideje "tengődő" dugvány semmi jelét sem mutatja a gyökeresedés megindulásának,aztán egyik napról a másikra megindul,és az átültetést követően egy-két hét alatt beszövi a poharát a kis gyökereivel.Nem kell tehát türelmetlennek lenni:) ami késik az nem múlik!Nekem még mindig van 2 darab a tavasziak közül,aminek nincs gyökere,remélhetőleg hamarosan lesz:)
Üdv:Gabi
Dömőkné Zsuzsi
19 Szeptember 2009, 21:05
Kedves Ciprián!
Köszönöm szépen a gyors válaszát.
Nagyon szép gyökeres a fenyőcsemete,így remélem tényleg nem lesz vele gond.
Minden jót!
Üdv Zsuzsi
Köszönöm szépen a gyors válaszát.
Nagyon szép gyökeres a fenyőcsemete,így remélem tényleg nem lesz vele gond.
Minden jót!
Üdv Zsuzsi
Ciprián
19 Szeptember 2009, 20:21
Kedves Zsuzsi!
Nem kell betakarni a konténereket. A fenyők gyökere a szabadföldben is átfagy, hisz a feltalaj akár több tíz centiméteres mélységben is fagyos lesz.
A fagykár csak akkor veszélyeztetheti a kis növényeket, ha a kemény hideg beköszöntéig nem sikerül kellően begyökeresedniük a konténerbe és megerősödniük. Ha a konténerezést most elvégzi, akkor valószínűleg ez a veszély sem fenyeget.
Jó munkát!
Tisztelettel:
Mátyás Ciprián
Nem kell betakarni a konténereket. A fenyők gyökere a szabadföldben is átfagy, hisz a feltalaj akár több tíz centiméteres mélységben is fagyos lesz.
A fagykár csak akkor veszélyeztetheti a kis növényeket, ha a kemény hideg beköszöntéig nem sikerül kellően begyökeresedniük a konténerbe és megerősödniük. Ha a konténerezést most elvégzi, akkor valószínűleg ez a veszély sem fenyeget.
Jó munkát!
Tisztelettel:
Mátyás Ciprián
Dömőkné Zsuzsi
19 Szeptember 2009, 20:03
Kedves Ciprián!
Most vettem kolorádói kékezüst fenyő csemetéket.Tavaszon a kertbe már ültettem pár százat és nagyon szépen megfogták.Most helyhiány miatt úgy döntöttem megpróbálom a "konténeres" megoldást.Az lenne a kérdésem,hogy télen be kell-e valamilyen módon takarni a "konténereket",hogy ne fagyjon meg a fenyő gyökere?
Válaszát előre is köszönöm.
Üdv Dömőkné Zsuzsi
Most vettem kolorádói kékezüst fenyő csemetéket.Tavaszon a kertbe már ültettem pár százat és nagyon szépen megfogták.Most helyhiány miatt úgy döntöttem megpróbálom a "konténeres" megoldást.Az lenne a kérdésem,hogy télen be kell-e valamilyen módon takarni a "konténereket",hogy ne fagyjon meg a fenyő gyökere?
Válaszát előre is köszönöm.
Üdv Dömőkné Zsuzsi
Ciprián
18 Szeptember 2009, 18:59
Kedves mejinda!
Először is köszönöm a dicsérő szavakat. Ezekért csinálom az oldalt.
A szakirodalom szerint, mínusz nyolc fok alatt károsodhatnak a dugványok. Én tavaly ősszel raktam le néhány ezer fenyő dugványt, és a fagykár kimutathatatlan. A perlit (vagy homok, stb) keményre fagy, de tavasszal a dugványok ott folytatják, ahol ősszel abbahagyták.
Takarással (szigetelő, "buborékos" fólia) el lehet kerülni a mínusz nyolc fok alá csökkenést.
Ha csak kis mennyiségről van szó, és szeretne több technológiát is kipróbálni, akkor javaslom, hogy mindenképpen próbálkozzon meg az őszi dugvány lerakással, tavasszal (március elején) pedig egy másik adaggal. A tavaszi lerakás biztosabb, de ott a gyökeresedés eltart nyár közepéig, végéig.
Az Ön kedves anyósának a módszere inkább csak szerencsén alapul. Egyszerű fajtáknál, alapfajoknál működhet (ott se mindig), de nagyon sok fajta van, ahol biztosan nem hoz sikert.
Üdvözlettel:
Ciprián
Először is köszönöm a dicsérő szavakat. Ezekért csinálom az oldalt.
A szakirodalom szerint, mínusz nyolc fok alatt károsodhatnak a dugványok. Én tavaly ősszel raktam le néhány ezer fenyő dugványt, és a fagykár kimutathatatlan. A perlit (vagy homok, stb) keményre fagy, de tavasszal a dugványok ott folytatják, ahol ősszel abbahagyták.
Takarással (szigetelő, "buborékos" fólia) el lehet kerülni a mínusz nyolc fok alá csökkenést.
Ha csak kis mennyiségről van szó, és szeretne több technológiát is kipróbálni, akkor javaslom, hogy mindenképpen próbálkozzon meg az őszi dugvány lerakással, tavasszal (március elején) pedig egy másik adaggal. A tavaszi lerakás biztosabb, de ott a gyökeresedés eltart nyár közepéig, végéig.
Az Ön kedves anyósának a módszere inkább csak szerencsén alapul. Egyszerű fajtáknál, alapfajoknál működhet (ott se mindig), de nagyon sok fajta van, ahol biztosan nem hoz sikert.
Üdvözlettel:
Ciprián
mejinda
18 Szeptember 2009, 18:43
Tisztelt Ciprián!
Ha kint csinálok foliasátrat, mint azt mondta, akkor télen a nagy minuszokban nem fog nekem megyfagyni a tuja?
Sejtem, hogy nem lesz egszerü ez a probálkozás, de bizakodom benne, mert anyosom csak simán bedugdossa a földbe ezeket a hajtásokat és 80%-a meggyökeresedik neki. Majdcsak akkor nekem is sikerül, ha már ennyit dolgozom vele:)
Igazábol eszembe sem jutott volna ez a dolog, de annyira jo az Ön oldala, hogy kedvet kaptam. Nem beszélve arról, hogy megosztja velünk a tapasztalatait,és nem rest segíteni sem.
Mindannyiunk nevében köszönöm.
Mejinda
Ha kint csinálok foliasátrat, mint azt mondta, akkor télen a nagy minuszokban nem fog nekem megyfagyni a tuja?
Sejtem, hogy nem lesz egszerü ez a probálkozás, de bizakodom benne, mert anyosom csak simán bedugdossa a földbe ezeket a hajtásokat és 80%-a meggyökeresedik neki. Majdcsak akkor nekem is sikerül, ha már ennyit dolgozom vele:)
Igazábol eszembe sem jutott volna ez a dolog, de annyira jo az Ön oldala, hogy kedvet kaptam. Nem beszélve arról, hogy megosztja velünk a tapasztalatait,és nem rest segíteni sem.
Mindannyiunk nevében köszönöm.
Mejinda
Ciprián
18 Szeptember 2009, 16:31
Kedves mejinda!
A dugványok gyökeresedésének feltétele a magas páratartalom (ezért kell majdnem 100%-os páratartalomba helyezni). Ez vagy fóliasátorban, vagy fóliatakarással oldható meg. Ez azt jelenti, hogy a láda fölé egy mini fóliavázat kell helyezni, majd erre egy darab fóliát teríteni. A lényeg, hogy a fólia ne érjen a dugványokhoz, mert akkor berohadhatnak. Naponta szellőztetni és igény szerint öntözni kell a dugványokat.
A lakás nem a legidálisabb a gyökereztetésre. Most még érdemes a szabadba kitenni a ládát, így még az idén elkezdődik a kalluszosodás, és jövő tavaszra gyökeres dugványokat lehet kiszedni. A fenyőfélék esetében a gyökeresedés viszonylag lassú folyamat: 4 héttől akár 8-10 hónapig is elhúzódhat.
Azt is tudnia kell, hogy a dugványozás érzékeny folyamat, ritkán sikerül első próbálkozásra. Nem szabad feladni, ahogy több olvasóm is második-harmadik próbálkozásra járt csak sikerrel, mert egy-egy apró körülmény nem úgy alakult, ahogy kellett volna.
Ha bármiben tudok segíteni, nyugodtan írjon!
Üdvözlettel:
Mátyás Ciprián
A dugványok gyökeresedésének feltétele a magas páratartalom (ezért kell majdnem 100%-os páratartalomba helyezni). Ez vagy fóliasátorban, vagy fóliatakarással oldható meg. Ez azt jelenti, hogy a láda fölé egy mini fóliavázat kell helyezni, majd erre egy darab fóliát teríteni. A lényeg, hogy a fólia ne érjen a dugványokhoz, mert akkor berohadhatnak. Naponta szellőztetni és igény szerint öntözni kell a dugványokat.
A lakás nem a legidálisabb a gyökereztetésre. Most még érdemes a szabadba kitenni a ládát, így még az idén elkezdődik a kalluszosodás, és jövő tavaszra gyökeres dugványokat lehet kiszedni. A fenyőfélék esetében a gyökeresedés viszonylag lassú folyamat: 4 héttől akár 8-10 hónapig is elhúzódhat.
Azt is tudnia kell, hogy a dugványozás érzékeny folyamat, ritkán sikerül első próbálkozásra. Nem szabad feladni, ahogy több olvasóm is második-harmadik próbálkozásra járt csak sikerrel, mert egy-egy apró körülmény nem úgy alakult, ahogy kellett volna.
Ha bármiben tudok segíteni, nyugodtan írjon!
Üdvözlettel:
Mátyás Ciprián
mejinda
18 Szeptember 2009, 16:19
Ujabb segítségre lenne szükségem. Elnézést:)
Elültettem a kis tujáimat, kb 50 db-ot egy ládikoban. KÉrdésem az lenne, hogy most hova rakjam öket? Hol tároljam a télen? Elég párás a lakásunk, és van helyiségem ahol tudom szabályozni a futést neki, ha kell egyáltalán.
Köszönöm válaszát.
Elültettem a kis tujáimat, kb 50 db-ot egy ládikoban. KÉrdésem az lenne, hogy most hova rakjam öket? Hol tároljam a télen? Elég párás a lakásunk, és van helyiségem ahol tudom szabályozni a futést neki, ha kell egyáltalán.
Köszönöm válaszát.
mejinda
17 Szeptember 2009, 13:09
Köszönöm a gyors válaszát.
Ugy értettem, hogy nem kell e elozoleg a perlittel csinálni valamit, vagy keverni esetleg, de elhamarkodtam a kérdezést, mert utána olvastam a forumban a válaszokat.
Mégegyszer köszönöm.
Ugy értettem, hogy nem kell e elozoleg a perlittel csinálni valamit, vagy keverni esetleg, de elhamarkodtam a kérdezést, mert utána olvastam a forumban a válaszokat.
Mégegyszer köszönöm.
Ciprián
16 Szeptember 2009, 18:05
Kedves mejinda!
Perlitet egyes tüzépeken lehet kapni, mint építőipari szigetelőanyagot.
A gazdabolt.hu oldalon lehet rendelni kertészeti perlitet is, az egy kicsit durvább szemű.
A fenti perlit azért barna, mert keverve van tőzeggel.
Amennyiben nem sikerül perlitet szerezni, akkor laza szerkezetű tőzeg, vagy homok is használható, sőt, ezek az anyagok minden további nélkül keverhetőek is. (A tőzeg vagy virágföld a sterilitás érdekében mindig legyen zsákos anyag!)
A "És ha megvettem, csak simán ebbe kell belerakni a gyokereztetni kivánt thujákat?" kérdést nem értem pontosan sajnos. A fent leírt technológiát követve lehet gyökereztetni. A hozzászólások között több olyan olvasó bejegyzése is megtalálható, akik sikeresen szaporítottak a leírtak alapján. :-)
Üdvözlettel:
Mátyás Ciprián
Perlitet egyes tüzépeken lehet kapni, mint építőipari szigetelőanyagot.
A gazdabolt.hu oldalon lehet rendelni kertészeti perlitet is, az egy kicsit durvább szemű.
A fenti perlit azért barna, mert keverve van tőzeggel.
Amennyiben nem sikerül perlitet szerezni, akkor laza szerkezetű tőzeg, vagy homok is használható, sőt, ezek az anyagok minden további nélkül keverhetőek is. (A tőzeg vagy virágföld a sterilitás érdekében mindig legyen zsákos anyag!)
A "És ha megvettem, csak simán ebbe kell belerakni a gyokereztetni kivánt thujákat?" kérdést nem értem pontosan sajnos. A fent leírt technológiát követve lehet gyökereztetni. A hozzászólások között több olyan olvasó bejegyzése is megtalálható, akik sikeresen szaporítottak a leírtak alapján. :-)
Üdvözlettel:
Mátyás Ciprián
mejinda
16 Szeptember 2009, 14:56
Kérdezni szeretném, hogy hol lehet ilyen perlitet venni? És ha
megvettem, csak simán ebbe kell belerakni a gyokereztetni kivánt
thujákat? A neten néztem képeket és az fehér szinu perlit volt, az
oldal tetején az on perlitje barna. Segítsen kérem:)
Köszönöm
Köszönöm
Ciprián
10 Szeptember 2009, 21:12
Tisztelt Gábor!
Én csak perlitet használok (P1-es és P2-es építőipari perlitet keverve 1:1 arányban).
De természetesen ettől el lehet térni. Lehet keverni homokkal, tőzeggel, kaviccsal, stb. Tudok olyan kertészt, aki kizárólag tőzeget használ, de régebben használtak csak homokot is.
Én azért szeretem a perlitet, mert könnyű, viszonylag olcsó, steril, a vizet jól tartja, míg a gyökerek levegőzni is engedi.
Üdvözlettel:
Ciprián
Én csak perlitet használok (P1-es és P2-es építőipari perlitet keverve 1:1 arányban).
De természetesen ettől el lehet térni. Lehet keverni homokkal, tőzeggel, kaviccsal, stb. Tudok olyan kertészt, aki kizárólag tőzeget használ, de régebben használtak csak homokot is.
Én azért szeretem a perlitet, mert könnyű, viszonylag olcsó, steril, a vizet jól tartja, míg a gyökerek levegőzni is engedi.
Üdvözlettel:
Ciprián
K.Gábor
10 Szeptember 2009, 21:03
Tisztelt Ciprián!
A Következő kérdésem lenne: A perlitet kevered valami mással is vagy csak tisztán ez a legjobb szaporító közeg.
Csak azért kérdezem mert ez nem derült ki a leírásodból, és én most így csinálom.
A Következő kérdésem lenne: A perlitet kevered valami mással is vagy csak tisztán ez a legjobb szaporító közeg.
Csak azért kérdezem mert ez nem derült ki a leírásodból, és én most így csinálom.
K. Gábor
01 Szeptember 2009, 19:42
Tisztelt Ciprián!
Ez nem az első kísérletem, már próbálkoztam vele de kíváncsiságból. Az első kísérletemmel 60%-os sikerrel jártam. De mostmár olyan szinten tetszik a dolog hogy próbálkozok más megoldással is. Amint valami történik a kísérlettel Tájékoztatni fogom. Legalább megosztjuk a tapasztalatainkat. A válaszát nagyon szépen köszönöm.
Üdv K. Gábor
Ez nem az első kísérletem, már próbálkoztam vele de kíváncsiságból. Az első kísérletemmel 60%-os sikerrel jártam. De mostmár olyan szinten tetszik a dolog hogy próbálkozok más megoldással is. Amint valami történik a kísérlettel Tájékoztatni fogom. Legalább megosztjuk a tapasztalatainkat. A válaszát nagyon szépen köszönöm.
Üdv K. Gábor
Ciprián
01 Szeptember 2009, 14:12
Tisztelt Gábor!
Sajnos a fenyőféléket tudomásom szerint nem lehet vízben gyökereztetni. A fenyők gyökeresedési ideje 2-3 hónap átlagosan, de lehet akár 8-10 hónap is (pl egyes Taxusok esetében).
A megvágott dugványnak mindig szüksége van a gyökeresedéshez és a kalluszképzéshez levegőre, ezért ideális a perlit, mert a vizet tartja, de levegőzni is engedi a dugványokat.
Ennek ellenére én bíztatom, hogy mindenképpen kísérletezzen új módszerekkel, mert ki tudja, melyik vezet eredményre.
Amennyiben sikeres lenne a vizes kísérlet, kérem mindenképpen értesítsen róla!
A Smaragd tuják akár már 6 hét elteltévle is gyökeresedhetnek, de ez az idő kihúzódhat akár 12-16 hétig is.
Azt is el kell mondanom, hogy a fenyők dugványozása érzékeny technológia, így apró hibák miatt is sikertelen lehet egy-egy szaporítás. Mint az a lejjebb olvasható hozzászólásokból is látszik, valakinek sikerül, van akinek nem. Aki az első sikertelen kísérlet után nem adja fel, annak előbb utóbb sikerül.
Munkájához sok sikert kívánok!
Üdvözlettel:
Mátyás Ciprián
Sajnos a fenyőféléket tudomásom szerint nem lehet vízben gyökereztetni. A fenyők gyökeresedési ideje 2-3 hónap átlagosan, de lehet akár 8-10 hónap is (pl egyes Taxusok esetében).
A megvágott dugványnak mindig szüksége van a gyökeresedéshez és a kalluszképzéshez levegőre, ezért ideális a perlit, mert a vizet tartja, de levegőzni is engedi a dugványokat.
Ennek ellenére én bíztatom, hogy mindenképpen kísérletezzen új módszerekkel, mert ki tudja, melyik vezet eredményre.
Amennyiben sikeres lenne a vizes kísérlet, kérem mindenképpen értesítsen róla!
A Smaragd tuják akár már 6 hét elteltévle is gyökeresedhetnek, de ez az idő kihúzódhat akár 12-16 hétig is.
Azt is el kell mondanom, hogy a fenyők dugványozása érzékeny technológia, így apró hibák miatt is sikertelen lehet egy-egy szaporítás. Mint az a lejjebb olvasható hozzászólásokból is látszik, valakinek sikerül, van akinek nem. Aki az első sikertelen kísérlet után nem adja fel, annak előbb utóbb sikerül.
Munkájához sok sikert kívánok!
Üdvözlettel:
Mátyás Ciprián
K. Gábor
01 Szeptember 2009, 08:42
Tisztelt Ciprián.
A fent említett leírása alapján mindent elvégeztem a smargd tuja hajtásokkal. A Kérdésem az lenne hogy kb. mennyi idő elteltével lesz gyökeres ez a tuja fajta?
Kipróbáltam mégegy variációt a fent említett módon kívül és szeretném kikérni véleményét.
A tuja hajtásokat ugyan úgy készítettem elő:
1: Tuja hajtás talpacskájának benedvesítése után hormonroba mártottam őket és a felesleget leráztam róluk.
2: Itt fogtam egy 3dl-es palackot és felöntöttem viz és enyhe gömbaölő keverékkel. Ezután 5-6 a már hormonforba mártott tuját tettem ebbe a 3 dl-es palacba. Ezután fogtam egy nagyobb 2,5 l-es palackot amit kereszt irányban elmetszettem. A 2,5 l-es palack aljába öntöttem vizet és ebbe tettem bele a 3 dl-es balackot amiben a tuják vannak. Lényegében annyi a külömbség hogy kipróbálom azt a variációt hogy a szaporító közeg nem a perlit vagy a virágföld hanem a víz.
Észrevételem ezzel kapcsolatban: Nagyon jó páratartalom elérése.
Ezzel kapcsolatban a kérdésem: Beválhat?
Válaszát türelmetlenül várom.
Üdv K. Gábor
A fent említett leírása alapján mindent elvégeztem a smargd tuja hajtásokkal. A Kérdésem az lenne hogy kb. mennyi idő elteltével lesz gyökeres ez a tuja fajta?
Kipróbáltam mégegy variációt a fent említett módon kívül és szeretném kikérni véleményét.
A tuja hajtásokat ugyan úgy készítettem elő:
1: Tuja hajtás talpacskájának benedvesítése után hormonroba mártottam őket és a felesleget leráztam róluk.
2: Itt fogtam egy 3dl-es palackot és felöntöttem viz és enyhe gömbaölő keverékkel. Ezután 5-6 a már hormonforba mártott tuját tettem ebbe a 3 dl-es palacba. Ezután fogtam egy nagyobb 2,5 l-es palackot amit kereszt irányban elmetszettem. A 2,5 l-es palack aljába öntöttem vizet és ebbe tettem bele a 3 dl-es balackot amiben a tuják vannak. Lényegében annyi a külömbség hogy kipróbálom azt a variációt hogy a szaporító közeg nem a perlit vagy a virágföld hanem a víz.
Észrevételem ezzel kapcsolatban: Nagyon jó páratartalom elérése.
Ezzel kapcsolatban a kérdésem: Beválhat?
Válaszát türelmetlenül várom.
Üdv K. Gábor
Ciprián
30 Augusztus 2009, 22:27
Tisztelt Gábor!
Nagyon örülök, hogy sikerült a szaporítás, azt pedig külön köszönöm, hogy visszajelzést is adtál az eredményekről. A barátnőm épp két nappal ezelőtt tett említést rólad, mert olvasgatta a hozzászólásokat a honlapon.
Azon vitatkozhatnánk, hogy a citromfa komolyabb növény e, mint egy szép fenyő (nekem nem), de szaporíás szempontjából biztosan nem komolyabb. :-)
A citromfa tudomásom szerint a könnyen gyökereztethető növények közé tartozik, bár elsősorban magról szaporítva és szemzéssl/oltással szaporítják (gazdaságossági szempontok miatt). A dugványozási technológia hasonló a fenyőfélékhez.
Üdvözlettel:
Ciprián
Nagyon örülök, hogy sikerült a szaporítás, azt pedig külön köszönöm, hogy visszajelzést is adtál az eredményekről. A barátnőm épp két nappal ezelőtt tett említést rólad, mert olvasgatta a hozzászólásokat a honlapon.
Azon vitatkozhatnánk, hogy a citromfa komolyabb növény e, mint egy szép fenyő (nekem nem), de szaporíás szempontjából biztosan nem komolyabb. :-)
A citromfa tudomásom szerint a könnyen gyökereztethető növények közé tartozik, bár elsősorban magról szaporítva és szemzéssl/oltással szaporítják (gazdaságossági szempontok miatt). A dugványozási technológia hasonló a fenyőfélékhez.
Üdvözlettel:
Ciprián
B.Gábor
30 Augusztus 2009, 22:07
Tisztelt Ciprián!
Mivel ugy igértem hogy fogok még jelentketni,most irok egy pár sort a tujákkal kapcsolatos tapasztalatokról.Azt hiszem bátran mondhatom hogy az általad leirtak a tuják szaporitásáról 100%-ban helyt álltak!Ezidáig kb. 80%-os sikert könyvelhetek el,ami a gyökeresedést illeti!De ki tudja,a még "gyökértelenekkel" várok,hagyok nekik időt.Annyit még hozzátennék hogy én egyszerű nejlon zacskóval boritottam be a ládákat,és az is elég volt.Ehhez fűződő kérdésem is lenne:érdemes volna e próbálkozni komolyabb növényekkel is,mint pl. citromfa?Azt is lehet hormonnal gyökereztetni?Válaszodat előre is köszönöm!
Üdv: Gábor
Mivel ugy igértem hogy fogok még jelentketni,most irok egy pár sort a tujákkal kapcsolatos tapasztalatokról.Azt hiszem bátran mondhatom hogy az általad leirtak a tuják szaporitásáról 100%-ban helyt álltak!Ezidáig kb. 80%-os sikert könyvelhetek el,ami a gyökeresedést illeti!De ki tudja,a még "gyökértelenekkel" várok,hagyok nekik időt.Annyit még hozzátennék hogy én egyszerű nejlon zacskóval boritottam be a ládákat,és az is elég volt.Ehhez fűződő kérdésem is lenne:érdemes volna e próbálkozni komolyabb növényekkel is,mint pl. citromfa?Azt is lehet hormonnal gyökereztetni?Válaszodat előre is köszönöm!
Üdv: Gábor
Ciprián
25 Augusztus 2009, 21:04
Tisztelt Robi!
A Buxus akár hormon nélkül is gyökeresedik, mivel a könnyen gyökeresedő növények közé tartozik. A hamisciprusok egyes fajtái is könnyen gyökeresednek. Azonban a duványozásnál a környezeti feltételek biztosításán (páratartalom, hőmérséklet, fény, stb) sokkal több múlik, mint a hormonkezelésen.
A hamisciprusokat, és általában a fenyőfélék többségét lehet magról szaporítani, de a magról kelt növények nem lesznek ugyanolyanok, mint az anyanövény. Tehát ha egy sárga vagy egy kék hamisciprusról szedtél magokat, akkor a kikelt magoncok nagy százaléka zöld lesz, nem pedig sárga vagy kék színű. A magvetés ugyanis ivarosa szaporítási mód (tehát a szülők genetikai állománya keveredik), míg a dugványozás ivartalan szaporítási mód, lényegében klónozás. Dugványozás esetén az utód teljes egészében örökli az anyanövény tulajdonságait.
Üdv:
Ciprián
A Buxus akár hormon nélkül is gyökeresedik, mivel a könnyen gyökeresedő növények közé tartozik. A hamisciprusok egyes fajtái is könnyen gyökeresednek. Azonban a duványozásnál a környezeti feltételek biztosításán (páratartalom, hőmérséklet, fény, stb) sokkal több múlik, mint a hormonkezelésen.
A hamisciprusokat, és általában a fenyőfélék többségét lehet magról szaporítani, de a magról kelt növények nem lesznek ugyanolyanok, mint az anyanövény. Tehát ha egy sárga vagy egy kék hamisciprusról szedtél magokat, akkor a kikelt magoncok nagy százaléka zöld lesz, nem pedig sárga vagy kék színű. A magvetés ugyanis ivarosa szaporítási mód (tehát a szülők genetikai állománya keveredik), míg a dugványozás ivartalan szaporítási mód, lényegében klónozás. Dugványozás esetén az utód teljes egészében örökli az anyanövény tulajdonságait.
Üdv:
Ciprián
Robert
25 Augusztus 2009, 20:58
Tisztelt Mátyás Ciprián!
Köszönöm, hogy visszaírtál.
Gondolom azért ér valamit az a Gyökereztető hormon is amivel én kezeltem a növények végeit. Máskülönben én Hamisciprusokat dugványoztam és Buxusokat.
Meg még annyit szeretnék kérdezni, hogy a Hamisciprusokat lehet magról is szaporítani vagy az nem annyira bevált módszer mint dugványokról? Ha igen akkor a magokat mikor célszerű leszedni akár most is? Mert én már leszedtem pár darabot:)
Várom válaszod!
ÜDV: Robi
Köszönöm, hogy visszaírtál.
Gondolom azért ér valamit az a Gyökereztető hormon is amivel én kezeltem a növények végeit. Máskülönben én Hamisciprusokat dugványoztam és Buxusokat.
Meg még annyit szeretnék kérdezni, hogy a Hamisciprusokat lehet magról is szaporítani vagy az nem annyira bevált módszer mint dugványokról? Ha igen akkor a magokat mikor célszerű leszedni akár most is? Mert én már leszedtem pár darabot:)
Várom válaszod!
ÜDV: Robi
Ciprián
25 Augusztus 2009, 19:33
Kedves Robi!
Az általad említett B1-es hormon elsősorban lágyszárúak gyökereztetéséhez ajánlott. A fásszárúak és fenyőfélékhez a B3 jelű szert ajánlott használni. A gazdabolt.hu oldalon megrendelhető (nem olcsó!).
Ha azonban könnyen gyökeresedő fajtákkal próbálkozol, akkor akár hormon nélkül is sikered lehet, vagy használhatod a már megvásárolt hormont.
Ha valamiben tudok segíteni, írj bátran!
Üdvözlettel:
Ciprián
Az általad említett B1-es hormon elsősorban lágyszárúak gyökereztetéséhez ajánlott. A fásszárúak és fenyőfélékhez a B3 jelű szert ajánlott használni. A gazdabolt.hu oldalon megrendelhető (nem olcsó!).
Ha azonban könnyen gyökeresedő fajtákkal próbálkozol, akkor akár hormon nélkül is sikered lehet, vagy használhatod a már megvásárolt hormont.
Ha valamiben tudok segíteni, írj bátran!
Üdvözlettel:
Ciprián
Robert
25 Augusztus 2009, 10:51
Tisztelt Mátyás Ciprián!
Olvastam a cikkedet a dugványozással kapcsolatban, és már beszereztem mindent, csak annyit szeretnék kérdezni, hogy én vettem egy Gyökereztető hormont B1 ez a neve,csak ez volt a boltban. Ez megfelelő lesz vagy mindenképpen azt vegyem amit te ajánlottál??
Várom válaszod!
ÜDV: Robi
Olvastam a cikkedet a dugványozással kapcsolatban, és már beszereztem mindent, csak annyit szeretnék kérdezni, hogy én vettem egy Gyökereztető hormont B1 ez a neve,csak ez volt a boltban. Ez megfelelő lesz vagy mindenképpen azt vegyem amit te ajánlottál??
Várom válaszod!
ÜDV: Robi
Ciprián
19 Augusztus 2009, 21:59
Kedves Gyöngyi!
A tulipánfa (nem összetévesztendő a magnóliával, vagy liliomfával, ami sokkal gyakoribb) levelének sárgulását több tényező is okozhatja. Amennyiben a sárgulást nem előzte meg egyetlen más tünet sem (például foltosodás, gombás fertőzésre utaló tünetek), akkor a tüneteket nagy valószínűséggel a nagy szárazság okozta sokk váltotta ki. Sajnos ezek a fák érzékenyen reagálnak a rendkívül meleg időjárásra.
Ha bármilyen más tünetet észlelt tömegesen a leveleken, akkor valószínűleg gombás megbetegedés okozta a sárgulást. Ebben az esetben a lehullott, elszáradt leveleket össze kell gyűjteni és megsemmisíteni, hogy a további fertőzési forrásokat eltüntessük.
Üdvözlettel:
Mátyás Ciprián
A tulipánfa (nem összetévesztendő a magnóliával, vagy liliomfával, ami sokkal gyakoribb) levelének sárgulását több tényező is okozhatja. Amennyiben a sárgulást nem előzte meg egyetlen más tünet sem (például foltosodás, gombás fertőzésre utaló tünetek), akkor a tüneteket nagy valószínűséggel a nagy szárazság okozta sokk váltotta ki. Sajnos ezek a fák érzékenyen reagálnak a rendkívül meleg időjárásra.
Ha bármilyen más tünetet észlelt tömegesen a leveleken, akkor valószínűleg gombás megbetegedés okozta a sárgulást. Ebben az esetben a lehullott, elszáradt leveleket össze kell gyűjteni és megsemmisíteni, hogy a további fertőzési forrásokat eltüntessük.
Üdvözlettel:
Mátyás Ciprián
Bójásné Gyenes Gyöngyi
19 Augusztus 2009, 15:14
Kedves Ciprián!
A segítségét szeretném kérni, van egy fiatal, úgy 3-4 éves tulipánfánk, amely nagyon szépen virágzott már, de így nyár derekára a levelei elsárgulnak, összezsugorodnak, elbarnulnak, vajon mi lehet az oka?
Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Gyöngyi
A segítségét szeretném kérni, van egy fiatal, úgy 3-4 éves tulipánfánk, amely nagyon szépen virágzott már, de így nyár derekára a levelei elsárgulnak, összezsugorodnak, elbarnulnak, vajon mi lehet az oka?
Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Gyöngyi
Ciprián
19 Július 2009, 14:31
Kedves Csilla!
Ha a dugványok gyökerei behálózták a pohár földjét, tehát a cserépből földlabdával biztonságosan kiemelhető a növény, akkor már szabadföldbe is ültethető. Ha a poharazás késő nyáron megtörténik, akkor ez következő év tavasszal, vagy kora nyáron tehető meg. (Függ a körülményektől, a fajtától, stb).
Üdvözlettel:
Mátyás Ciprián
Ha a dugványok gyökerei behálózták a pohár földjét, tehát a cserépből földlabdával biztonságosan kiemelhető a növény, akkor már szabadföldbe is ültethető. Ha a poharazás késő nyáron megtörténik, akkor ez következő év tavasszal, vagy kora nyáron tehető meg. (Függ a körülményektől, a fajtától, stb).
Üdvözlettel:
Mátyás Ciprián
Csilla
19 Július 2009, 14:25
Tisztelt Mátyás Ciprián!
Kérdésem a következő a fenyők szaporításánál. Milyen idős korban azaz hány év elteltével ültethetem ki a szabadba?
Tavasszal hüvös helyre dugványoztam a fenyőágakat. Összel pohárba ültetem, hogy a fagytól megmentsem. Tavasszal már a végleges helyére ültethetem?? Köszönettel:Csilla
Kérdésem a következő a fenyők szaporításánál. Milyen idős korban azaz hány év elteltével ültethetem ki a szabadba?
Tavasszal hüvös helyre dugványoztam a fenyőágakat. Összel pohárba ültetem, hogy a fagytól megmentsem. Tavasszal már a végleges helyére ültethetem?? Köszönettel:Csilla
Ciprián
18 Június 2009, 19:01
Tisztelt László!
Elnézést a kései válaszért, közbejött egy-két dolog...
A tulipánfát (Liriodendron tulipifera) magvetéssel illetve oltással szaporítják. A magvetéssel az alapfajokat lehet szaporítani, míg oltással a díszváltozatokat. Ha jól tudom, a magok csírázóképessége nem a legjobb, de érdemes vele próbálkozni.
Sajnos nálam nem tudsz személyes tapasztalatokat szerezni, egyrészt mert én nem foglalkozom lomblevelű fákkal (jelenleg), másrészt mert jelenleg Angliában lakom.
Magyar nyelven csak egy fórumot találtam, de sokszor a fórumok szolgáltatják a legtöbb információt.
http://palmaligetetmagyarorszagnak.com/modules/newbb/viewtopic.php?topic_id =270&forum=1
Angol nyelven találtam több leírást is, ha kéred, akkor azok címeit is szívesen megadom.
Üdvözlettel:
Ciprián
Elnézést a kései válaszért, közbejött egy-két dolog...
A tulipánfát (Liriodendron tulipifera) magvetéssel illetve oltással szaporítják. A magvetéssel az alapfajokat lehet szaporítani, míg oltással a díszváltozatokat. Ha jól tudom, a magok csírázóképessége nem a legjobb, de érdemes vele próbálkozni.
Sajnos nálam nem tudsz személyes tapasztalatokat szerezni, egyrészt mert én nem foglalkozom lomblevelű fákkal (jelenleg), másrészt mert jelenleg Angliában lakom.
Magyar nyelven csak egy fórumot találtam, de sokszor a fórumok szolgáltatják a legtöbb információt.
http://palmaligetetmagyarorszagnak.com/modules/newbb/viewtopic.php?topic_id =270&forum=1
Angol nyelven találtam több leírást is, ha kéred, akkor azok címeit is szívesen megadom.
Üdvözlettel:
Ciprián
joó lászló
17 Június 2009, 23:22
Tisztelt Ciprian
megint kerdéssel fordulok hozzád tulipánfa dugvány szaporitas leirasát honnan tudnám letölteni? töled is tunék tapasztalatot kapni szemelyesen vagy emaiben?
megint kerdéssel fordulok hozzád tulipánfa dugvány szaporitas leirasát honnan tudnám letölteni? töled is tunék tapasztalatot kapni szemelyesen vagy emaiben?
B.Gábor
22 Május 2009, 13:01
Újra irok,mert ma megtört a jég!A tavaszi dugványok között találtam
egy gyökereset!Tudom még korai őket piszkálni,de furdalt a
kiváncsiság:),és voalá,az első amit megnéztem szépen
meggyökeresedett.A többivel meg várok...Ez már számomra félsiker!!!!
Ciprián
21 Május 2009, 14:14
Tisztelt Gábor!
A dugványozás sajnos érzékeny kertészeti munka. Kis hiba is a dugványok pusztulásához vezethet. Amikor én kezdtem, akkor három évig teljes sikertelenség kísért (igaz, akkor se szakirodalom, se internet nem állt rendelkezésre, így saját tapasztalat alapján dolgoztam.) Negyedik évben sikerültek az első dugványok.
A közel 100%-os páratartalom, a megfelelő árnyékolás elengedhetetlen, de itt is könnyű hibázni. (Talán ez az oka, hogy pl muskátlit mindenki tud gyökereztetni vízben, de fenyőféléket kevés háznál szaporítanak!)
A dugványozáshoz jó munkát kívánok! Ha a dugványozás folyamata, technológiája mélyebben érdekli, akkor javaslom Schmidt Gábor: Díszfaiskola című tankönyvét, ahol sokkal részletesebb leírást talál a fenyőfélék dugványozásáról.
Tisztelettel:
Ciprián
A dugványozás sajnos érzékeny kertészeti munka. Kis hiba is a dugványok pusztulásához vezethet. Amikor én kezdtem, akkor három évig teljes sikertelenség kísért (igaz, akkor se szakirodalom, se internet nem állt rendelkezésre, így saját tapasztalat alapján dolgoztam.) Negyedik évben sikerültek az első dugványok.
A közel 100%-os páratartalom, a megfelelő árnyékolás elengedhetetlen, de itt is könnyű hibázni. (Talán ez az oka, hogy pl muskátlit mindenki tud gyökereztetni vízben, de fenyőféléket kevés háznál szaporítanak!)
A dugványozáshoz jó munkát kívánok! Ha a dugványozás folyamata, technológiája mélyebben érdekli, akkor javaslom Schmidt Gábor: Díszfaiskola című tankönyvét, ahol sokkal részletesebb leírást talál a fenyőfélék dugványozásáról.
Tisztelettel:
Ciprián
B.Gábor
21 Május 2009, 11:21
Tisztelt Ciprián!
Ahogy megigértem,most jelentkezek ujra.Az ősszel eldugványozott tuja hajtások sajnos rendre csődöt mondtak,egysem gyökeresedett meg.De azért még próbálkozok a tavaszi dugványozással,annyi külömbséggel hogy most tőzegbe ültettem őket,és fóliával boritottam be a tálcát,igy próbálom biztositani a minél nagyobb páratartalmat.Nyár végére remélhetőleg kiderül hogy siker lesz,vagy újabb csalódás...
Üdv: Gábor
Ahogy megigértem,most jelentkezek ujra.Az ősszel eldugványozott tuja hajtások sajnos rendre csődöt mondtak,egysem gyökeresedett meg.De azért még próbálkozok a tavaszi dugványozással,annyi külömbséggel hogy most tőzegbe ültettem őket,és fóliával boritottam be a tálcát,igy próbálom biztositani a minél nagyobb páratartalmat.Nyár végére remélhetőleg kiderül hogy siker lesz,vagy újabb csalódás...
Üdv: Gábor
Tölgyesi Melinda
14 Május 2009, 11:12
Kedves Ciprián, a választ köszönöm, nem túl biztató ugyan, de
bevallom, inkább a zárójelbe tett mondatrészt ragadtam ki a szövegből
és úgy értelmeztem, hogy ami nehezen elérhető, az talán még nem
lehetetlen, így nyolcadika óta számos, Incittel kezelt hajtás nyüzsög
nálunk, különféle tenyésztalajon. Köszönöm figyelmét, ha mégis
elérnék némi eredményt, viszajelzek.
Üdvözlettel, T. Melinda
Üdvözlettel, T. Melinda
Ciprián
07 Május 2009, 09:21
Kedves Melinda!
A lucfenyőt magról lehet szaporítani, dugványról nem (vagy nagyon-nagyon nehezen). Az alapfajokat magvetéssel lehet előállítani, míg a különleges fajtákat az alapfajba való oltással.
Üdvözlettel:
Mátyás Ciprián
A lucfenyőt magról lehet szaporítani, dugványról nem (vagy nagyon-nagyon nehezen). Az alapfajokat magvetéssel lehet előállítani, míg a különleges fajtákat az alapfajba való oltással.
Üdvözlettel:
Mátyás Ciprián
Tölgyesi Melinda
07 Május 2009, 07:33
Kedves Mátyás Ciprián, szeretném megkérdezni, az Ön által leírt
módszerrel lehet-e lehetőség lucfenyő esetében is a szaporításra?
Sajnos egy nem fiatal, (kb. 30 éves), fáról van szó, amit kénytelenek
leszünk kivágatni, mivel egy vihar után veszélyessé vált, ellenben
nagyon szeretnénk, ha legalább "írmagja" maradna...
Előre is köszönöm válaszát, T. Melinda
Előre is köszönöm válaszát, T. Melinda
Ciprián
27 Április 2009, 21:53
Kedves Kolos Péter!
A frissen levágott ágakból a fent leírtak alapján lehet szaporítani a tujákat, de a munka odafigyelést igényel, és a dugványok érzékenyek, ezért, néhány tíz darabért nem biztos, hogy érdemes belevágni.
A tiszafát is lehet szaporítani félfás hajtásdugványozással, de a tiszafa lassan gyökeresedik (akár 8 hónap, vagy több), így kísérletezésre nem a legalkalmasabb alany.
Üdvözlettel:
Mátyás Ciprián
A frissen levágott ágakból a fent leírtak alapján lehet szaporítani a tujákat, de a munka odafigyelést igényel, és a dugványok érzékenyek, ezért, néhány tíz darabért nem biztos, hogy érdemes belevágni.
A tiszafát is lehet szaporítani félfás hajtásdugványozással, de a tiszafa lassan gyökeresedik (akár 8 hónap, vagy több), így kísérletezésre nem a legalkalmasabb alany.
Üdvözlettel:
Mátyás Ciprián
Kolos Péter
27 Április 2009, 21:40
Tisztelt Mátyás Ciprián!
A kertünkben a tél megviselte a thujákat. Többnek is le kell vágnia tetején lévő hajtásokat, mivel annyire elferdültek, hogy össze sem lehet kötni. Lehetséges ezeket levágás után elültetni? Illetve lehetséges a tiszafát is hajtásdugvánnyal szaporítani? Sok ágat kell lenyesni, sajnálnám kidobni, jól jönne a kerítés mellett egy sövény belőlük.
Tisztelettel,
Kolos Péter
A kertünkben a tél megviselte a thujákat. Többnek is le kell vágnia tetején lévő hajtásokat, mivel annyire elferdültek, hogy össze sem lehet kötni. Lehetséges ezeket levágás után elültetni? Illetve lehetséges a tiszafát is hajtásdugvánnyal szaporítani? Sok ágat kell lenyesni, sajnálnám kidobni, jól jönne a kerítés mellett egy sövény belőlük.
Tisztelettel,
Kolos Péter
Ciprián
13 Április 2009, 19:54
Kedves László!
Ha INCIT port használsz, akkor nem kell alkoholba mártani a dugványokat, csak arra figyelj, hogy enyhén legyenek nedvesek. Bemártás után a felesleges pormennyiséget ütögesd le a dugványról. Létezik alkoholos oldat is, de nagyon drága, és körülményes hozzájutni, így kisebb mennyiséghez mindenképpen az INCIT sorozatot ajánlom.
A gombaölő szer lehet Previkur, Orthocid vagy Dithane. Azt hiszem még lehet kapni mindegyiket. (Ha nem, akkor elnézést a tévedésért.)
Jó munkát!
Üdvözlettel:
Ciprián
Ha INCIT port használsz, akkor nem kell alkoholba mártani a dugványokat, csak arra figyelj, hogy enyhén legyenek nedvesek. Bemártás után a felesleges pormennyiséget ütögesd le a dugványról. Létezik alkoholos oldat is, de nagyon drága, és körülményes hozzájutni, így kisebb mennyiséghez mindenképpen az INCIT sorozatot ajánlom.
A gombaölő szer lehet Previkur, Orthocid vagy Dithane. Azt hiszem még lehet kapni mindegyiket. (Ha nem, akkor elnézést a tévedésért.)
Jó munkát!
Üdvözlettel:
Ciprián
joo lászló
13 Április 2009, 19:42
Tisztelt Ciprián!
A dugványokhoz milyen gombaölőt tanácsolsz?incit használata elött tisztaszbe mártsam a növény szárát?
A dugványokhoz milyen gombaölőt tanácsolsz?incit használata elött tisztaszbe mártsam a növény szárát?
B.Gábor
19 Március 2009, 14:22
Nagyon köszönöm!Már ez is nagy segitség!Mindenképpen fogok még
jelentkezni!!!
Ciprián
19 Március 2009, 14:15
Kedves Gábor!
Az ősszel eldugványozott hajtások, ha nem fűtött üvegházban vagy fóliában voltak télen, akkor tavasszal kezdenek gyökeret ereszteni. Tehát ne aggódjon, azok a dugványok, melyek zöldek, egészségesek, azok a melegebb idő beköszöntével elkezdenek gyökeresedni. Az esetek többségében, az ősszel lerakott dugványok télig maximum csak kalluszt fejlesztenek, és csak tavaszra, kora nyárra gyökeresednek meg. Természetesen a gyökeresedési idő függ a fajától is (tiszafa nagyon lassan, míg egyes hamisciprusok 4-5 hét alatt gyökeresednek.
A gyökeresedés megindulása viszonylag "hirtelen folyamat". Az a dugvány, ami egyik héten még csak kalluszos (megduzzadt az alsó része a dugványnak), az a következő héten már több centis gyökeret fejleszthet. A poharazással azonban várjon, míg a gyökerek elérik a 3-4 centis nagyságot.
A dugványok között mindig van olyan, ami soha nem gyökeresedik meg. Első próbálkozás alkalmával a 40-50%-os gyökeresedés már jó eredménynek számít!
Ha bármiben tudok segíteni, írjon!
Tisztelettel:
Mátyás Ciprián
Az ősszel eldugványozott hajtások, ha nem fűtött üvegházban vagy fóliában voltak télen, akkor tavasszal kezdenek gyökeret ereszteni. Tehát ne aggódjon, azok a dugványok, melyek zöldek, egészségesek, azok a melegebb idő beköszöntével elkezdenek gyökeresedni. Az esetek többségében, az ősszel lerakott dugványok télig maximum csak kalluszt fejlesztenek, és csak tavaszra, kora nyárra gyökeresednek meg. Természetesen a gyökeresedési idő függ a fajától is (tiszafa nagyon lassan, míg egyes hamisciprusok 4-5 hét alatt gyökeresednek.
A gyökeresedés megindulása viszonylag "hirtelen folyamat". Az a dugvány, ami egyik héten még csak kalluszos (megduzzadt az alsó része a dugványnak), az a következő héten már több centis gyökeret fejleszthet. A poharazással azonban várjon, míg a gyökerek elérik a 3-4 centis nagyságot.
A dugványok között mindig van olyan, ami soha nem gyökeresedik meg. Első próbálkozás alkalmával a 40-50%-os gyökeresedés már jó eredménynek számít!
Ha bármiben tudok segíteni, írjon!
Tisztelettel:
Mátyás Ciprián
B.Gábor
19 Március 2009, 13:41
Tisztelt Mátyás Ciprián!
Azt szeretném Öntől megkérdezni,hogy az ősszel eldugványozott tuja hajtások mikor kezdenek gyökeret ereszteni?Folyamatosan fejlődnek ki a gyökerek,avagy tavasszal kell hogy meginduljon?Próbaképpen megnéztem egy párat,de egyiken sincs gyökérzet.Fagymentes helyen,párás alsókonyhában teleltettem őket,a hajtások zöldek,de most bizonytalan lettem...Válaszát előre is köszönöm!
Azt szeretném Öntől megkérdezni,hogy az ősszel eldugványozott tuja hajtások mikor kezdenek gyökeret ereszteni?Folyamatosan fejlődnek ki a gyökerek,avagy tavasszal kell hogy meginduljon?Próbaképpen megnéztem egy párat,de egyiken sincs gyökérzet.Fagymentes helyen,párás alsókonyhában teleltettem őket,a hajtások zöldek,de most bizonytalan lettem...Válaszát előre is köszönöm!
Vekerdi Attila
13 Március 2009, 17:54
Tisztelt Mátyás Ciprián!
V Attila vagyok. szeretnek tujatermesztessel foglalkozni. ontol beszerezhetok a kicsi tujacsemetek amelyek mar szabadfoldbe ultethetok? Az e-mail cimem veky87@yahoo.com kerem erre a cimre valaszoljon es megbeszeljuk a reszleteket.
Elore is koszonom Tisztelettel V Attila
V Attila vagyok. szeretnek tujatermesztessel foglalkozni. ontol beszerezhetok a kicsi tujacsemetek amelyek mar szabadfoldbe ultethetok? Az e-mail cimem veky87@yahoo.com kerem erre a cimre valaszoljon es megbeszeljuk a reszleteket.
Elore is koszonom Tisztelettel V Attila
Ciprián
12 Február 2009, 17:02
Tisztelt Robert!
Sajnos nincs tapasztalatom ilyen magasságban a fűzfa ültetésével. Próbáltam az irodalomban utánanézni, de nem találtam ellenérvet arra, hogy ne lehetne fűzfát ültetni ilyen magasságban, így azt javaslom, hogy próbálkozzon meg vele.
Az fűzfa ültetését csak földlabdásan lehet végezni. Tehát minél fiatalabb csemetéket földlabdával együtt kell kiemelni az eredeti élőhelyéről, a földlabda megóvásával szállítani, és az új helyére elültetni. Az átültetett növényt, ha tehetjük, karózással biztosítsuk a szélkár ellen.
Ha szaporítani szeretne nyírfát, akkor elsősorban a magvetés jöhet szóba, de én javaslom, hogy inkább keressen egy már megerősödött, átültetésre alkalmas növényt!
Munkájához sok sikert!
Ciprián
Sajnos nincs tapasztalatom ilyen magasságban a fűzfa ültetésével. Próbáltam az irodalomban utánanézni, de nem találtam ellenérvet arra, hogy ne lehetne fűzfát ültetni ilyen magasságban, így azt javaslom, hogy próbálkozzon meg vele.
Az fűzfa ültetését csak földlabdásan lehet végezni. Tehát minél fiatalabb csemetéket földlabdával együtt kell kiemelni az eredeti élőhelyéről, a földlabda megóvásával szállítani, és az új helyére elültetni. Az átültetett növényt, ha tehetjük, karózással biztosítsuk a szélkár ellen.
Ha szaporítani szeretne nyírfát, akkor elsősorban a magvetés jöhet szóba, de én javaslom, hogy inkább keressen egy már megerősödött, átültetésre alkalmas növényt!
Munkájához sok sikert!
Ciprián
T.Robert
12 Február 2009, 16:27
Üdvözlöm.A nevem T.Robert,Erdélyben lakom.Meg szeretném kérdezni hogy
hegyi zónában (kb.1ooom)ajánlatos-e,fűz fát ültetni,és ha igen,az
alsóbb régiból szedett fűz fa vesszőt hogyan kell
elültetni?Köszönöm segitségét.Tisztelettel T.Robert.
A ribiszke mikoszferellás levélfoltossága
Kategória: Növényvédelem
A betegség a ribiszkén és a köszmétén is lombhullást okoz, rendszeresen előfordul.
Bővebben...
Dugványozás házilag - B. Gábor olvasónk képei
Kategória: Dísznövény
Az cikk képeit egy kedves olvasónk, B. Gábor küldte. A fotókat a saját dugványairól, illetve a módszert segítő gyökereztető ládákról készítette. Az ő sikere, és az általunk leírt módszer talán másokat is a fenyőszaporítás e (néha nem egyszerű) módszerének kipróbálására ösztönöz.
Bővebben...