<?xml version="1.0" encoding="Windows-1252"?>
<rss version="2.0">
	<channel>
	<generator>Feed Editor (Unlicensed)</generator>
	<pubDate>20 Dec 2008 10:54:27 GMT</pubDate>
	<title>Mátyás Ciprián honlapja</title>
	<description>Mátyás Ciprián honlapja - dísznövényekről, fenyőkről, kertépítésről, növényvédelemről, érdekességekről</description>
	<link>http://matyasciprian.hu/</link>
	<managingEditor>Mátyás Ciprián</managingEditor>
	<language>hu</language>
	<webMaster>Mátyás Ciprián</webMaster>
	<item>
	<title>Vörös csenkesz - Festuca rubra L. - Pázsitfüvek sorozat 1.</title>
	<description>Évelő, kisméretű, egy csomóban növő, vagy gyökértörzses pázsitfűféle.

Levélzete sima, szörtelen. A levelek egyenesen felfelé állnak, 20-70 (100) cm hosszban. Egy-egy száron a csomók száma redszerint 2-3. Színük barnásvöröses és ez a szín jellemzi a csomók alatti szárat is. Az idősebb szárak üregesek, míg a fiatalok teltek. A fiatal levélzet tűszerű. A levelek laposak, a levélszín erősen erezett. A levelek színe mindig mélyzöld. Az idős levelek végei kissé lekerekedett alakot vesznek fel és az alsó levelek levélhüvelye pirosas, esetleg bíbor színű. A növény ez utóbbi tényről kapta nevét. Nyelvecskéje nagyon rövid, alig látható, membránszerűen átlátszó, 0,2-0,5 mm hosszú. A levélfülecske parányi a levéllemez két oldalán csomósan kiugró, csökevényes.</description>
	<pubDate>14 May 2011 20:36:04 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/voros_csenkesz_-_festuca_rubra_-_pazsitfuvek_sorozat_1_.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Virágzik a tulipánfa! Vagy mégsem?</title>
	<description>a többször hallottam utastársaimtól, hogy milyen szépen virágoznak a kertekben a tulipánfák. Kertkedvelő Olvasóim nagy része bizonyára tisztában van vele, hogy a népnyelvben tulipánfaként emlegetett, valóban gyönyörű virágokkal díszítő növény nem más, mint a liliomfa. De lássuk a lényeges különbségeket.</description>
	<pubDate>4 Apr 2011 21:00:59 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/viragzik_a_tulipanfa!_vagy_megsem_.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A piszkos gyerekek egészségesebbek - állítják a tudósok</title>
	<description>Egyes tudósok állítása szerint azoknál a gyerekeknél, akik a kertben, játék közben gyakrabban kerülnek kapcsolatba a környezet természetes elemeivel, egyszerűbben szólva gyakrabban lesznek koszosak, piszkosak, többször lesz földes, sáros a kezük, ritkábban alakulnak ki allergiás megbetegedések.</description>
	<pubDate>4 Dec 2010 13:42:50 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/a_piszkos_gyerekek_egeszsegesebbek.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Youtube, EDDA, hozzászólás, tehetségkutatók</title>
	<description>Az alábbi videó alatt találtam egy számomra érdekes bejegyzést. Talán másnak is tetszeni fog.</description>
	<pubDate>4 Dec 2010 13:42:11 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/mindenmas/youtube-edda.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Zacher Gábor a méregtelenítésről</title>
	<description>bi téma csak nehezen, érintőlegesen kapcsolható a növényekhez, növényvédelemhez, de úgy gondoltam, vállalva az "offtopic kockázatot", e honlapon is közzéteszem Zacher Gábor toxikológus a Zalai Hírlapban megjelent szavait. Teszem ezt annak ellenére, hogy a ma oly divatos természetes gyógymódok és "öko életmód" szellemisége ellen szól.</description>
	<pubDate>4 Oct 2010 19:36:35 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/zacher_gabor_a_meregtelenitesr_l.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Négy az egyben kertészszerszám</title>
	<description>A reklámozó szerint a kertészek biztosan értékelni fogják ezt a nem mindennapi külsővel és nem mindennapi használati értékkel bíró eszközt. Szerintem azonban inkább csak a hétvégi kertészek kütyüje (gadget) lesz.</description>
	<pubDate>26 Sep 2010 21:19:46 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/negy_az_egyben_kerteszszerszam.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A nitrogénről röviden</title>
	<description>ogén a legtöbb, kertészetben alkalmazott műtrágya alkotórésze, így szinte minden kertkedvelő találkozott már vele. Így azt mindenki tudja, hogy fontos tápanyag, de azzal talán nem mindenki van tisztában, hogy milyen szerepet is tölt be a természetben. A következő nagyon rövid és tömör összefoglaló talán mindenkit egy kicsit közelebb visz e tápelem szerepének megértéséhez.</description>
	<pubDate>26 Sep 2010 21:19:20 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/a_nitrogenr_l_roviden.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Zöld vándorpoloska - Nezera viridula</title>
	<description>Néhány héttel ezelőtt egy kedves Olvasóm levélben keresett meg (Ezúton is köszönöm!), hogy bizonyos bogarak károsítják a zöldségnövényeit. A fotó szemből ábrázolt néhány állatkát, így bevallom, nem ismertem fel egyből a kártevőt. De ilyenkor lép közbe a szerencse faktor: a Kertészet szőlészet következő heti száma pont e kártevővel foglalkozik. (Olvasónk fotóján a második fokozatú lárva volt látható.)</description>
	<pubDate>20 Sep 2010 18:55:44 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/zold_vandorpoloska.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Narancseperfa - Maclura pomifera</title>
	<description>A narancseperfa elsősorban különleges megjelenésű, szokatlan terméséről ismert. A magyar nyelvben több elnevezése is ismert: narancseper, narancseperfa, vadnarancs, oszázsnarancs, majomagy, stb.</description>
	<pubDate>20 Sep 2010 18:55:24 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/narancseperfa_-_maclura_pomifera.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Megvalósult kerti tó - Sz. Zoltán képei</title>
	<description>E lapon egy kedves olvasónk, Sz. Zoltán kérésének teszek eleget. Zoltánék teljesen önerőből, mindössze két építésvezető (kutyusok) segítségével varázsoltak egy kis aranyhal és koi paradicsomot kertjükbe.

Munkájukat fényképezőgéppel dokumentálták, így más olvasóinkkal is meg tudják osztani a kis tó szépségét. (A kommenteket Zoltántól kaptam.)</description>
	<pubDate>20 Sep 2010 18:55:07 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/megvalosult_kerti_to_-_sz__zoltan_kepei.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Nagy szívvirág - Dicentra spectabilis</title>
	<description>Ázsiából (Japánból és Kínából) származó évelő növény. Kúszó gyöktörzsű, üreges szárú, hosszú évekig élő dísznövény. Legfeljebb 60-80 cm magasra nő.</description>
	<pubDate>25 Jul 2010 16:45:56 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/nagy_szivvirag_-_dicentra_spectabilis.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Uborak mozaik vírus - Az uborka betegségei sorozat</title>
	<description>Az uborka mozaik vírusa gazdanövény köre rendkívül széles: közel 700 növényfaj tartozik ebbe a csoportba.

A betegség az egész világon elterjedt és gyakori, jelentős károkat okoz.</description>
	<pubDate>11 Jul 2010 10:01:16 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/uborak_mozaik_virus_-_az_uborka_betegsegei_sorozat.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Röviden a hullámos bujtásról</title>
	<description>A bujtás, alacsony termelékenysége miatt inkább a kiskertek szaporítási módszere. A hullámos bujtás nem a leggyakrabban használt módszer, de néhány mondat erejéig érdemes megemlítenünk.

Bujtással nagyon sok növény szaporítható, ha van hozzá türelmünk, időnk és kedvünk. Régen, amikor még nem álltak rendelkezésre modern szaporító berendezések, jóval több növényt szaporítottak ezzel a módszerrel, a díszcserjéktől egészen a díszfákig.</description>
	<pubDate>27 Jun 2010 10:47:04 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/roviden_a_hullamos_bujtasrol.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A szilva ágseprűsödése - Taphrina insititiae</title>
	<description>Bár ezt a betegséget is a Taphrina nemzetségbe tartozó gomba okozza, tünetei mégis teljesen eltérnek a Taphrina pruni okozta tünetektől. Jelentős különbség, hogy e betegség tünetei elsősorban idősebb növényeken, idősebb ültetvényekben jelentkeznek.</description>
	<pubDate>23 Jun 2010 20:49:09 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/a_szilva_agsepr_sodese_-_taphrina_insititiae.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Bábaszilva - Taphrina pruni</title>
	<description>A Taphrina pruni nevű kórokozó jellegzetes tüneteket okoz a szilván és a ringlón. Elsősorban csapadékos területeken okozhat jelentős termésveszteséget.</description>
	<pubDate>21 Jun 2010 19:32:58 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/babaszilva_-_taphrina_pruni.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Himlővírus, szilvahimlő, kajszihimlő - Plum pox potyvirus</title>
	<description>A himlővírus első megjelenését Bulgáriában írták le, 1932-ben. Jelenleg egész Európában fertőz és esetenként komoly károkat okoz. A címben szereplő név ellenére nem csak a szilvát, hanem kajszin, ringlón és őszibarackon is károsít, de a legnagyobb gondot szilván és kajszibarackon okozza.</description>
	<pubDate>20 Jun 2010 19:32:08 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/szilvahiml__-_plum_pox_potyvirus.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A dobozkertekről...</title>
	<description>Nálunk még viszonylag ismeretlen kiskert típusra szeretném felhívni a figyelmet, az úgynevezett dobozkertre, vagy eredeti nevél box garden-re.

A módszer lényege, hogy a kiskerti növények termesztése egy fa kerettel körbevett, kiemelt ágyásban történik.</description>
	<pubDate>12 Jun 2010 21:09:46 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/kiemelt_dobozkert.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Kerti gamandor - Teucrium x lucidrys</title>
	<description>A kertépítésben még kevésbé elterjedt, sziklakerti szoliterként és alacsony sövényként is kitűnően használható dísznövény.

Hibrid növényről van szó, a Teucrium lucidum és a Teucrium chamaedrys keresztezésével állították elő.</description>
	<pubDate>30 May 2010 19:16:00 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/kerti_gamandor_-_teucrium_x_lucidrys.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Megjelentek a levéltetvek a bodzán</title>
	<description>A bodza Magyarországon elsősorban vadon termő növény, másodsorban termesztett növény és talán utolsó sorban dísznövény. Azonban megjelentek olyan fajták, változatok, melyek akár díszkertbe is ültethetők, és virágukkal, termésükkel egész évben a kert díszeivé válhatnak.</description>
	<pubDate>30 May 2010 15:12:04 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/megjelentek_a_leveltetvek_a_bodzan.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Egy rendkívüli honlap - Magyar Csillagászati Egyesület</title>
	<description>Nem szokásom, legalább is eddig nem volt, más honlapokra felhívni a figyelmet külön cikkben, most azonban kivételt szeretnék tenni.

A pontos dátumot, módot és miértet már nem tudom, hogy miként találtam rá a Magyar Csillagászati Egyesület honlapjára. Nem vagyok amatőr csillagász, nincs komoly távcsövem (igaz, nem komoly is alig!), így biztos, hogy közvetett módon, "szörfölve" akadtam rájuk.</description>
	<pubDate>18 May 2010 20:20:25 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/mindenmas/magyar_csillagaszati_egyesulet.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Légbujtás - szaporítás házilag</title>
	<description>A bujtásról, mint vegetatív szaporítási módról már volt szó az oldalon, és ott megemlítettem a légbujtást, most azonban vegyük szermügyre egy kicsit részletesebben ezt az otthon is kivitelezhető módszert.</description>
	<pubDate>16 May 2010 15:35:15 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/legbujtas_-_szaporitas_hazilag.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Dugványozás házilag - B. Gábor olvasónk képei</title>
	<description>Az alábbi képeket egy kedves olvasónk, B. Gábor küldte. A fotókat a saját dugványairól, illetve a módszert segítő gyökereztető ládákról készítette.

Az ő sikere, és az általunk leírt módszer talán másokat is a fenyőszaporítás e (néha nem egyszerű) módszerének kipróbálására ösztönöz.</description>
	<pubDate>16 May 2010 15:34:55 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/dugvanyozas_hazilag_-_b__gabor_olvasonk_kepei.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Kasmír ciprus - Cupressus cashmeriana</title>
	<description>Egészen különleges, egyedi megjelenésű fenyő. Magyarországon az első teleken óvni kell a fagyoktól, de megerősödve kertünk egyik ékévé válhat.</description>
	<pubDate>12 May 2010 19:27:46 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/kasmir_ciprus_-_cupressus_cashmeriana.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Ágyáskészítő - Érdekes kertészeti eszközök</title>
	<description>Parkokban, kertekben többször előfordul, hogy a pázsitban kell kialakítanunk virágágyást, kerti tavat, homokozót, vagy bármely más, szabályos illetve szabályosnak tűnő ívekből álló alakzatot.</description>
	<pubDate>9 May 2010 18:46:04 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/agyaskeszit__-_erdekes_kerteszeti_eszkozok.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>iPhone a kertészetben</title>
	<description>Az angol Királyi Kertészeti Társaság (Royal Horticultural Society) elkészítette első iPhone programját, kifejezetten kertészeknek, kertészkedőknek címezve. A program információkkal szolgál az aktuális kertészeti munkákról, segít egyes növények, növénycsoportok termesztésében, különös figyelemmel a zöldségnövényekre és gyümölcsfákra.</description>
	<pubDate>15 Apr 2010 18:43:34 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/iphone_a_kerteszetben.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A pázsit tavaszi ápolása</title>
	<description>A pázsit szakszerű, gondos telepítése csak az első lépés az éveken át tartó, gyönyörű gyep megteremtésében. Minden évben sok-sok munkaórát és esetenként pénzt is kell fordítanunk kertünk díszének fenntartására. Minden évben az első, és egyik legfontosabb lépés, hogy a tavaszi ápolási munkákat szakszerűen elvégezzük.</description>
	<pubDate>27 Mar 2010 20:47:39 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/a_pazsit_tavaszi_apolasa.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Zsámolytraktor, avagy vannak még új ötletek</title>
	<description>Meglepődhetnénk a lent bemutatott tárgyon, de azt is megszokhattuk, hogy a tervezők asztalán olykor-olykor "hülyeségnek" tartott eszközök egy részével rövid időn belül a boltok polcain találkozhatunk. Sőt, egyes termékek komoly karriert is befuthatnak.</description>
	<pubDate>25 Mar 2010 19:41:19 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/zsamolytraktor,_avagy_vannak_meg_uj_otletek.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Kerti homokozó és a macskák</title>
	<description>A gyerekek szeretik a homokot, a homokozót. Akárcsak a macskák.

Ez nem is lenne probléma. A gond az, hogy míg a gyermekek játszótérként tekintenek a homokra, addig a macskák inkább a toalettet, a fürdőszobát látják benne.

A szülők általában nem értékelik a cselekmények eme térbeli találkozását, így mindent megtesznek, a kellemetlen szituációk elkerülése érdekében. Fokozza a szülők, homokozó tulajdonosokban forrongó indulatokat, ha ez a macska nem a saját kedvencük, hanem a "bösz..e szomszéd" macskája.

Néhány ötlettel megpróbálunk hozzájárulni e harc megnyeréséhez.</description>
	<pubDate>21 Mar 2010 20:01:01 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/kerti_homokozo_es_a_macskak.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Milyen messze van Makó Jeruzsálemtől?</title>
	<description>A szólást mindenki ismeri.

A szólást mindenki érti.

De tíz emberből kilenc nem tudja, hogy milyen messze is van Makó Jeruzsálemtől. Miért is?</description>
	<pubDate>19 Mar 2010 20:08:39 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/mindenmas/mako_jeruzsalemtol.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Cseresznye és meggy moníliája ellen használható növényvédő szerek- 2010</title>
	<description>A cseresznye és elsősorban a meggy egyik legveszélyesebb, legalattomosabb betegsége. A 2010-es évben használható szerek listáját tartalmazza az alábbi táblázat.</description>
	<pubDate>17 Mar 2010 19:12:08 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/cseresznye_es_meggy_moniliaja_(monilinia)_ellen_hasznalhato_novenyved__szerek_-_2010.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Az almástermésűek lisztharmata ellen használható növényvédő szerek</title>
	<description>Rendszeresen kapok kérdéseket, hogy egy adott betegséggel, kártevővel szemben milyen növényvédő szer alkalmazható. Az alábbi táblázatban az almástermésűek lisztharmat betegsége ellen alkalmazható szereket foglalom össze. Kiemelném, hogy a táblázat a 2010-ben engedélyezett szereket tartalmazza.</description>
	<pubDate>14 Mar 2010 11:07:38 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/az_almastermes_ek_lisztharmata_ellen_hasznalhato_novenyved__szerek.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Citromfű - Melissa officinalis</title>
	<description>A citromfű a Földközi-tenger partvidékéről származó, mediterrán éghajlatot kedvelő gyógynövényünk.</description>
	<pubDate>14 Mar 2010 11:07:21 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/citromf__-_melissa_officinalis.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Virághagymák ültetése rétegezéssel</title>
	<description>A különböző méretű hagymák különböző ültetési mélységet kívánnak. Ha a hagymákat rétegezéssel ültetjük, akkor lehetőségünk van rá, hogy egy adott, kis területen különböző méretű hagymákat ültethessünk. A módszer nagyon egyszerű, de kezdő kertészeknek talán segítséget nyújt ez a leírás.</description>
	<pubDate>7 Mar 2010 10:52:26 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/viraghagymak_ultetese_retegezessel.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Kutyák és a pázsit</title>
	<description>E téma megközelítése alapesetben két szemszögből lehetséges. A mi, vagyis a kerttulajdonos (és kutyaszerető gazdi) valamint a kedvenc kutyáink szemszögéből. Talán nem is oly meglepő módon, merőben ellentétes igények merülnek fel. Foglaljuk hát össze a felmerülő problémákat.</description>
	<pubDate>6 Mar 2010 20:21:11 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/cikklistak/blog.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Várható fűszer- és gyógynövény hozamok a kiskertből</title>
	<description>Szakkönyveimet böngészve egy érdekes, és talán mások számára is hasznos táblázatra bukkantam. A fűszer- és gyógynövények kiskerti termesztése az utóbbi években újra egyre nagyobb teret nyer, így talán az sem lehet teljesen mellékes, hogy adott területről mekkora hozamra számíthatunk. Bár a táblázat 1988-ból származik, aktualitását nem vesztette.</description>
	<pubDate>23 Feb 2010 19:21:19 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/varhato_f_szer-_es_gyogynoveny_hozamok_a_kiskertb_l.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Lestyán, az ételízesítő</title>
	<description>A lestyán egy régóta ismert gyógy- és fűszernövény, melynek leveleit és gyökerét egyáránt hasznosítani tudjuk.</description>
	<pubDate>20 Feb 2010 10:34:45 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/lestyan,_az_etelizesit_.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Orvosi zsálya - Salvia officinalis</title>
	<description>A mediterrán tájak illatos növénye, nálunk csak termesztve fordul elő. Melegigényes növény, keményebb teleken könnyen kifagyhat. Rendkívül sokoldalú gyógynövényünk. Először az ókori görögök és rómaiak használták, elsősorban húsok tartósítására, majd alkalmazása elterjedt a gyógyászatban is. (Salvia jelentése - gyógyítani)</description>
	<pubDate>17 Feb 2010 10:34:21 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/orvosi_zsalya_-_salvia_officinalis.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Kiskerti vetési módok</title>
	<description>"Egy csecsemőnek minden vicc új." Talán ez lehetne e cikk mottója, hisz sokaknak e fogalmak, technikák már ismertek, évente újra és újra gyakorolják őket.

Ellenben az olvasói levelekben tapasztalom, hogy mindig vannak az oldalnak olyan látogatói, akik teljesen szűz kézzel kezdik a kertészkedést, most költöztek kertes házba és alapvető információkra is szükségük van. Nekik szól e néhány bekezdés. (Gyakorlott kertészek akár ki is hagyhatják!)</description>
	<pubDate>14 Feb 2010 17:27:46 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/kiskerti_vetesi_modok.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Köztes termesztés</title>
	<description>Tudom, hogy Olvasóink közül nagyon sokan ismerik e fogalom jelentését és gyakorlati megvalósítását, azonban tapasztalatom szerint az elmúlt években kiadott kertészettel, kiskerti zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó szakkönyvek nem tárgyalják, nem ismertetik. Ez adta az apropóját, hogy néhány rövid bekezdés erejéig megemlítsük a terület kihasználás e módjának.</description>
	<pubDate>13 Feb 2010 17:31:28 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/koztes_termesztes.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Többszöri szüret a zöldségeskertben</title>
	<description>Számos kerttulajdonosnak okoz problémát, hogy kiskertnek hívott kertje valóban kicsi. Értem ez alatt a hasznosítható, nem díszkertként használt, zöldség- és gyümölcstermesztésre elkülönített területet. Így, bár mind nagyobb az igény a bizonyítottan bio, saját termesztésű zöldségfélékre, a szűk hely határt szab a megtermelhető zöldségek mennyiségének és sokféleségének.

Erre a problémára adhat - bizonyos keretek között - megoldást az évenkénti többszöri betakarítás. Ennek előfeltétele a gondos tervezés, előrelátás és az aktuális munkák gondos, időben történő végrehajtása.</description>
	<pubDate>13 Feb 2010 10:18:26 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/tobbszori_szuret_a_zoldsegeskertben.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Liza képei, avagy egy kedves olvasóm kertje és virágai</title>
	<description>Nagy örömmel fogadtuk, amikor egy kedves Olvasónk, Liza elküldött egy linket, ahol a saját kertjében díszlő sáfrányfüvét mutatta meg nekünk. Mint kiderült, nem a Crocosmia az egyetlen virág a kertjében.</description>
	<pubDate>27 Jan 2010 10:17:51 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/liza_kepei,_avagy_egy_kedves_olvasom_kertje_es_viragai.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Vetőszalag készítés házilag</title>
	<description>Bár a vetőszalag nem számít újdonságnak a mezőgazdasági, kertészeti boltok polcain, néhány szót azért megérdemel ez a vetést megkönnyítő apróság.</description>
	<pubDate>21 Jan 2010 12:35:03 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/vet_szalag_keszites_hazilag.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Tamariska - Tamarix sp.</title>
	<description>Egyetlen más cserjével sem összetéveszthető, lombhullató cserje. Alakja, megjelenése, virágai és levelei egyaránt egyedivé, különlegessé teszik.</description>
	<pubDate>15 Jan 2010 13:42:26 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/tamariska.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Porcsinrózsa vagy kukacvirág (Portulaca grandiflora)</title>
	<description>A porcsinrózsa hazánkban is ismert és alkalmazott pozsgás dísznövény. Népszerűségét csodálatos színű virágainak és viszonylagos igénytelenségének köszönheti. A porcsinrózsa nevet annak köszönheti, hogy virágai hasonlítanak a rózsa virágaira., míg a kukacvirág elnevezés vékony, hengeres levelei miatt illetik meg. Eredeti hazája Brazília.</description>
	<pubDate>13 Jan 2010 13:41:56 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/porcsinrozsa_vagy_kukacvirag.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Galambfa - Davida involucrata</title>
	<description>Magyarországon ritka, inkább csak botanikus kertekben látható, egzotikus megjelenésű fa. Nyugat-Kínából származik.</description>
	<pubDate>9 Jan 2010 23:09:29 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/galambfa_-_davida_involucrata.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Japán babérsom - Aucuba japonica</title>
	<description>Igen dekoratív, mediterrán hangulatú, 3 méter magas cserje. Félárnyékba, fagyvédett helyre ültessük.</description>
	<pubDate>11 Jan 2010 17:59:26 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/japan_babersom_-_aucuba_japonica.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Üvegszárnyú ribiszkelepke - A ribiszke kártevői sorozat</title>
	<description>Az egész országban jelenlévő, jelentős kártevő.</description>
	<pubDate>11 Jan 2010 14:15:41 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/uvegszarnyu_ribiszkelepke_-_a_ribiszke_kartev_i_sorozat.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Ribiszke gubacsatka - A ribiszke kártevői</title>
	<description>Főleg a fekete ribiszkét károsítja, de a piros ribiszkén is okoz károkat. A ribiszke egyik legnehezebben leküzdhető kártevője.</description>
	<pubDate>11 Jan 2010 13:00:06 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/ribiszke_gubacsatka_-_a_ribiszke_kartev_i.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Ribiszke levélszúnyog - A ribiszke kártevői sorozat</title>
	<description>Magyarországon a csapadékos, viszonylag hűvös területeken jelentős károkat okozhat.</description>
	<pubDate>11 Jan 2010 11:55:13 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/ribiszke_levelszunyog_-_a_ribiszke_kartev_i_sorozat.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Levélpirosító ribiszke-levéltetű - A ribiszke kártevői sorozat</title>
	<description>Házikertekben és ültetvényekben egyaránt jelentős károkat okozhat. Az egész országban elterjedt kártevő.</description>
	<pubDate>11 Jan 2010 11:27:21 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/levelpirosito_ribiszke-leveltet__-_a_ribiszke_kartev_i_sorozat.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Kaliforniai pajzstetű - A ribiszke kártevői sorozat</title>
	<description>A kaliforniai pajzstetű az egész világon elterjedt károsító, mely a növények leromlásához, pusztulásához vezet.</description>
	<pubDate>10 Jan 2010 22:04:12 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/kaliforniai_pajzstet__-_a_ribiszke_kartev_i_sorozat.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A ribiszke mikoszferellás levélfoltossága</title>
	<description>A betegség a ribiszkén és a köszmétén is lombhullást okoz, rendszeresen előfordul.</description>
	<pubDate>10 Jan 2010 16:40:15 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/a_ribiszke_mikoszferellas_levelfoltossaga.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Ribiszkerozsda</title>
	<description>A ribiszkerozsda a Ribes fajokon kívül az öttűs Pinus fajokat is károsítja.</description>
	<pubDate>10 Jan 2010 13:45:26 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/ribiszkerozsda.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A ribiszke drepanopezizás levélfoltossága</title>
	<description>A ribiszke korai levélhullását idézi elő a betegség. A ribiszkén kívül fertőzi a fekete ribiszkét és a köszmétét is.</description>
	<pubDate>10 Jan 2010 12:03:34 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/a_ribiszke_drepanopezizas_levelfoltossaga.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A ribiszke amerikai lisztharmata</title>
	<description>A ribiszke és az egyéb Ribes fajok (pl. fekete ribizli, köszméte) egyik gyakori, jelentős betegsége.</description>
	<pubDate>9 Jan 2010 19:51:27 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/a_ribiszke_amerikai_lisztharmata.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>matyasciprian.hu - 2009 számokban</title>
	<description>A 2009-es év az első teljes éve volt a matyasciprian.hu oldalnak (az oldal 2008 márciusában indult), ezért úgy gondoltuk, vonunk egy gyors és rövid mérleget az elmúlt esztendő adatainak segítségével.</description>
	<pubDate>9 Jan 2010 12:30:31 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/mindenmas/2009_statisztika.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Himlájai selyemfenyő (Pinus wallichiana)</title>
	<description>Hosszú, csüngő tűlevelei egzikus, egészen különleges megjelenésű növénnyé varázsolják ezt a Himalája keleti részéről származó fenyőt.</description>
	<pubDate>9 Jan 2010 11:00:47 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/himlajai_selyemfeny__-_pinus_wallichiana.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Mandulafenyő  (Pinus pinea)</title>
	<description>Ez a fenyőféle elsősorban rendkívül jellegzetes, mutatós, ernyőszerű lombkoronájáról ismert. A törzs elágazásai mind a csúcs táján erednek és enyhe szögben felfelé törnek.</description>
	<pubDate>8 Jan 2010 20:47:50 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/mandulafeny__-_pinus_pinea.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Gyomnövények - Cikksorozat</title>
	<description>A kertben, ház körül élő leggyakoribb gyomnövények, legfontosabb jellemzőik és fényképük.

Gyomnövények - 1. rész

    * Pásztortáska (Capsella bursa-pastoris)
    * Piros árvacsalán (Lamium purpureum)
    * Tyúkhúr (Stellaria media)
    * Orvosi székfű (Matricaria chamomilla)
    * Pipacs (Papaver rhoeas)

Gyomnövények - 2. rész

    * Ragadós galaj (Galium paparine)
    * Szöszös bükköny (Vicia villosa)
    * Selyemkóró (Asclepias syriaca)
    * Sövényszulák (Calystegia sepium)
    * Csattanó maszlag (Datura stramonium)

Gyomnövények - 3. rész

    * Ebszékfű (Matricaria inodora)
    * Fehér libatop (Chenopodium album)
    * Kis gomvirág (Galinsoga parviflora)
    * Kövér porcsin (Portulaca oleracea)
    * Közönséges kakaslábfű (Echinochloa crus-galli)

Gyomnövények - 4. rész

    * Szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus)
    * Zöld muhar (Setaria viridis)
    * Lándzsás útifű (Plantago lanceolata)
    * Nagy útifű (Plantago major)
    * Pongyola pitypang (Taraxacum officinale)
    * Mezei acat (Cirsium arvense)</description>
	<pubDate>8 Jan 2010 12:18:02 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/gyomnovenyek_-_cikksorozat.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Gyomnövények - 4. rész</title>
	<description>A legfontosabb, leggyakoribb gyomnövények (4. rész)

Szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus)
Zöld muhar (Setaria viridis)
Lándzsás útifű (Plantago lanceolata)
Nagy útifű (Plantago major)
Pongyola pitypang (Taraxacum officinale)
Mezei acat (Cirsium arvense)</description>
	<pubDate>8 Jan 2010 11:35:27 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/gyomnovenyek_-_4__resz.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Gyomnövények - 3. rész</title>
	<description>A legfontosabb, leggyakoribb gyomnövények (3. rész)
- Ebszékfű (Matricaria inodora)
- Fehér libatop (Chenopodium album)
- Kis gomvirág (Galinsoga parviflora)
- Kövér porcsin (Portulaca oleracea)
- Közönséges kakaslábfű (Echinochloa crus-galli)</description>
	<pubDate>7 Jan 2010 22:33:41 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/cikklistak/blog.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Érdekességek a japán etikettből</title>
	<description>Egy figyelemre méltó és nekem sok újdonságot bemutató könyv került a kezembe a japán etikettről (Helmuth Morsbach: Egyszerű japán etikett, 1990). Eddigi ismereteim sajnos a Michael Crichton által írt Gyilkos nap című könyvben leírt szabályokra korlátozódtak.

Mint említettem, az alábbi, számunkra idegen szokások ismertetése nem tapasztalati alapokon nyugszik, de fogadjuk el, hogy a japán etikettben jártas könyvíró nem akart félrevezetni bennünket és a könyvben leírt szabályok még ma is érvényesek.</description>
	<pubDate>7 Jan 2010 16:20:41 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/mindenmas/japan_etikett.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Gyomnövények (2. rész)</title>
	<description>Gyomnövények (2. rész)

- Ragadós galaj (Galium aparine)
- Szöszös bükköny (Vicia villosa)
- Selyemkóró (Asclepias syriaca)
- Sövényszulák (Calystegia sepium)
- Csattanó maszlag (Datura stramonium)</description>
	<pubDate>7 Jan 2010 12:52:19 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/gyomnovenyek_-_2__resz.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Gyomnövények (1. rész)</title>
	<description>Gyomnövények (1. rész)

- Pásztortáska (Capsella bursa-pastoris)
- Piros árvacsalán (Lamium purpureum)
- Tyúkhúr (Stellaria media)
- Orvosi székfű (Matricaria chamomilla)
- Pipacs (Papaver rhoeas)</description>
	<pubDate>6 Jan 2010 21:56:39 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/gyomnovenyek_(1__resz).php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Kínai mamutfenyő – Metasequoia glyptostroboides</title>
	<description>1941-ben fedezték fel Dél-Kínában. Felfedezése igazi szenzációnak számított, mivel csak kövületekből ismerték és arra következtettek, hogy már régen kihalt a faj. További érdekesség még, hogy a kövületeket és az élő egyedeket egyaránt 41-ben találták meg, azonban csak 1946-ban párosították a leleteket, felismerve, hogy a kihaltnak hitt faj él. Nemzetségének ez az egyetlen faja.</description>
	<pubDate>4 Jan 2010 19:54:15 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/kinai_mamutfeny____metasequoia_glyptostroboides.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Kertésznaptár - Január</title>
	<description>Útmutató és ötlettár a januári, kerti munkákhoz.</description>
	<pubDate>4 Jan 2010 16:17:34 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/kertesznaptar_-_januar.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>http://matyasciprian.hu/mindenmas/egy_ertelmes_hozzaszolas_a_netrol.php</title>
	<description>Nem szoktam ilyet közzétenni, és mindannyian nap mint nap találkozunk (sajnos) hasonló hozzászólásokkal, de ez a szint megdöbbentett.</description>
	<pubDate>4 Jan 2010 16:17:15 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/mindenmas/egy_ertelmes_hozzaszolas_a_netrol.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Díszfaiskolai jelölések</title>
	<description>Díszfaiskolai katalógusokban esetenként találkozhatunk olyan jelölésekkel, melyek jelentését, magyarázatát nem ismerjük. Az itt ismertetésre kerülő jelölések egy része csak a nagykereskedelemben, szaporító anyag termesztésben használatos, ennek ellenére egyszerű, "mezei" kertészként is hasznát vehetjük ezen ismereteknek.</description>
	<pubDate>4 Jan 2010 16:16:52 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/diszfaiskolai_jelolesek.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Deres csenkesz - Festuca glauca</title>
	<description>Sziklakertek, évelőágyak, sírok egyik elmaradhatatlan szereplője ez az alacsony növésű, nagyon élénk kék színű díszfű.</description>
	<pubDate>4 Jan 2010 16:16:32 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/deres_csenkesz_-_festuca_glauca.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Neveljünk óriás tököt - Egy archív cikk 1918-ból</title>
	<description>Egy 91 éves trükk...

S. Leonard Bastin írása

The Garden Magazine, 1918. június</description>
	<pubDate>21 Dec 2009 20:58:04 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/neveljunk_oriastokot_-_egy_cikk_1918-bol.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Nyolc egyszerű szabály évelő kertekhez</title>
	<description>Ha esetenként Ön is úgy érzi, hogy kertjének fenntartásához körülbelül 17-szer annyi idő kellene, mint amennyi az Ön rendelkezésére áll, akkor érdemes átgondolni a munkafolyamatok szükségességét, rendszerességét és ésszerűségét. Egy új rendszer felállításával, kidolgozásával jelentős időt és munkamennyiséget spórolhatunk meg.

Az alábbi nyolc szabály elsősorban az évelő ágyások gondozásában segít.</description>
	<pubDate>21 Dec 2009 20:57:33 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/nyolc_egyszer__szabaly_evel__kertekhez.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Szálkás zöldhúr (Sagina subulata) - Az ideális talajtakaró</title>
	<description>Ideális körülmények között rendkívül impresszív megjelenésű, talajtakaró, évelő növény. Eredeti hazája Észak- és Közép-Európa.</description>
	<pubDate>21 Dec 2009 20:57:17 GMT</pubDate>
	</item>
	<item>
	<title>Fonalas szavára hamisciprus - Chamaecyparis pisifera 'Filifera'</title>
	<description>Fonalas szavára hamisciprus - Chamaecyparis pisifera 'Filifera'

Érdekes megjelenésű örökzöld fenyőféle. Különlegességét vékony, fonalszerű, csüngő hajtásai adják.</description>
	<pubDate>21 Dec 2009 20:56:59 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/fonalas_szavara_hamisciprus_-_chamaecyparis_pisifera_filifera.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Kerti törpék - Giccs vagy dísz?</title>
	<description>A kerti törpék olyan díszítőelemei a kertnek, melyek mindenkiből érzelmeket váltanak ki (ebben hasonlítanak Friderikusz Sándorra és Michael Jacksonra). További hasonlóság, hogy a vélemények szinte kivétel nélkül markánssak és egymásnak erősen ellentmondóak. Van, aki ízléstelen giccsnek tarja őket, míg mások a kertbe vidámságot csempésző, megunhatatlan mókamestereket látják bennük.</description>
	<pubDate>1 Dec 2009 14:52:25 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/kerti_torpek_-_giccs_vagy_disz_.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Viselhető kerti zsámoly</title>
	<description>Ez az eszköz első látásra inkább tűnik mókásnak, viccesnek, mint használhatónak. Kinézetével ellentétben azonban ez a kerti szék igencsak hasznos társunk lehet a sok hajolgatást igénylő kerti munkák során.</description>
	<pubDate>1 Dec 2009 14:52:04 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/viselhet__kerti_zsamoly.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Mi az a zöldtrágya?</title>
	<description>A zöldtrágyázás évezredek óta ismert és alkalmazott eljárást. Az istállótrágyák előretörésével, majd a műtrágyák mind nagyobb mennyiségben történő felhasználásával a zöldtrágya szerepe jelentősen csökkent.</description>
	<pubDate>1 Dec 2009 14:51:43 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/mi_az_a_zoldtragya_.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Évelő csillagfürt (Lupinus polyphyllus)</title>
	<description>Évelő csillagfürt (Lupinus polyphyllus)</description>
	<pubDate>1 Dec 2009 14:51:30 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek_cikkek/evel__csillagfurt_%28lupinus_polyphyllus%29.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Dísznövényeink téli védelme</title>
	<description>Az egyre hidegebb időjárás, a tél közeledtével gondolnunk kell kertben élő dísznövényeinkre is. Megfelelő növények kiválasztásával, szerencsés esetben szinte semmit sem kell tennünk: ha növényink teljesen tél és hóállóak, akkor csak a téli táj csodálata és a természet tavaszi ébredésére való várakozás a dolgunk.</description>
	<pubDate>10 Nov 2009 18:03:10 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/disznovenyeink_teli_vedelme.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Érdekes vs unalmas szám paradoxon</title>
	<description>Tegyük fel, hogy sorra vesszük a természetes egész számokat (az egyszerűség kedvéért), és besoroljuk őket aszerint, hogy érdekes számok vagy unalmasak.</description>
	<pubDate>8 Nov 2009 22:54:58 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/mindenmas/erdekes_vs_unalmas_szam_paradoxon.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Alacsonyszárú ligetszépe (Oenothera missouriensis)</title>
	<description>Egzotikus megjelenésű, tavasztól az első fagyokig virágzó évelő növény. Észak-Amerika déli részén őshonos.

Habitusa elfekvő, bár kezdetben felfelé törnek hajlékony, jellegzetesen lilás színű szárai. Melegigényes növény, ezért tavasszal későn hajt ki, viszont ezt követően csodálatos virágaival folyamatosan dísze a kertnek.</description>
	<pubDate>8 Nov 2009 20:56:27 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/alacsonyszaru_ligetszepe.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Bükk sövények</title>
	<description>A bükk fák a természetben impozáns, nagy méretű, erdőt alkotó fák, így egy sövény tervezésénél ritkán vesszük számításba őket. Pedig a bükk, rendszeres nyírás mellett nagyon szép, lombhullató sövényt alkot. Ahol a kert adottságai lehetővé teszik, mindenképpen érdemes a tervezés során gondolni rá.</description>
	<pubDate>6 Nov 2009 09:42:43 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/bukk_soveny.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Műtrágyás zsákok feliratai, jelöléseik</title>
	<description>A kereskedelemben kapható műtrágyák vásárlásakor a legtöbben a műtrágya elnevezése alapján döntenk Az esetek többségében a név valóban utal arra, milyen célra használhatjuk a szert, de számos példát látunk, mikor zsákra egy fantázianév, vagy rosszabb esetben három betű van csak felírva. Mit is jelentenek ezek? Segítünk eligazodni egy példa segítségével.</description>
	<pubDate>30 Oct 2009 16:24:36 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/mutragya_jelolesek.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Oszlopos tuja - Thuja occidentalis 'Columna'</title>
	<description>Gyakori tuja változat, mely a nagyáruházak eseti kínálatában rendszeresen szerepel. Felhasználását a Smaragd tuja széles körű elterjedése egy kicsit visszaszorította, de továbbra is helye kell legyen a díszkertekben, parkokban, temetőkben, utak mellett.</description>
	<pubDate>27 Oct 2009 19:03:48 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/oszlopos_tuja_columna.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Bujtás - Vegetatív szaporítás</title>
	<description>A bujtás és a dugványozás közötti jelentős és egyértelmű különbség, hogy míg dugványvágás esetén a szaporításra szánt növényi részt (a dugványt) eltávolítjuk az anyanövényről, addig a bujtás során csak akkor távolítjuk el az anyanövényről, ha az már meggyökeresedett. Bujtás során az anyanövény állandó helyén marad, a szaporítás a növény közvetlen környezetében, illetve magán a növényen történik.</description>
	<pubDate>23 Oct 2009 20:32:08 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/bujtas.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Küzdelem a vakond ellen</title>
	<description>Beköltözött a vakond a kertbe és a csodálatos pázsit, kiskert kezd csatatérré változni? Talán nincs is olyan kiskert tulajdonos, kinek kerti munkái közé valaha ne került volna be a vakondűzés. Tökéletesen biztos módszer nincs, így ezen az oldalon is csak a lehetőségek rövid ismertetésére szorítkozhatok, szubjektív vélemény fűzve a praktikákhoz.</description>
	<pubDate>17 Oct 2009 23:20:47 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/kuzdelem_a_vakond_ellen.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Növényvédő szerek elnevezései</title>
	<description>A növényvédő szereket (peszticideket) a köznapi szóhasználatban annak alapján csoportosítjuk, hogy milyen jellegű károkozóval szemben használhatjuk őket. Egy kiskert tulajdonosnak, hétvégi kertésznek nincs szüksége arra, hogy ezeket a szaknyelvben használt kifejezéseket ismerje, de egy-egy szakkönyv forgatásakor bizony szükség lehet ezekre az elnevezésekre.</description>
	<pubDate>18 Oct 2009 12:36:05 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/novenyvedoszerek_elnevezese.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Miért volt gusztustalan a Csillag születik... szerintem</title>
	<description>Most indult a Csillag születik (azt hiszem) második szériája. Arról ne is ejtsünk szót, hogy jó szokásukhoz képest a televíziós szakemberek lemásoltak egy sikeres külföldi műsort (American Idol, Britain's Got Talent), mert saját ötletük nincs, de hogy egy hatásvadász műsorelemet is egy az egyben átvettek, az már azt hiszem túlzás. Mi is történt?</description>
	<pubDate>11 Oct 2009 22:59:36 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/mindenmas/miert_volt_gusztustalan_a_csillag_szuletik.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Csapody Vera - az élethű növényábrázolás művésze</title>
	<description>Talán nincs is olyan ember, akinek ne lett volna legalább egyszer a kezében a Simon Tibor és Csapody Vera által jegyzett Kis növényhatározó. Mivel a köznyelv csak "kisnövényhatározóként" említi a könyvet, így az emberek többségének emlékezetében mint a kis növények, csodálatos rajzokkal díszített, kisiskolás képeskönyve maradt meg.
A rajzok Csapody Vera munkái.</description>
	<pubDate>4 Oct 2009 21:22:31 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/mindenmas/csapody_vera.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Virágágyak alakjának felrajzolása - kör és ellipszis</title>
	<description>Esetenként szükség lehet arra, hogy a kertben szabályos kört vagy ellipszis alakot rajzoljunk fel a gyepre vagy a puszta talajra. Ebben segít a két alábbi módszer.</description>
	<pubDate>29 Sep 2009 20:23:10 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/viragagy_rajzolas.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Sáfrányfű (kerti krokozmia) - Crocosmia x crocosmiiflora (syn. Montbretia)</title>
	<description>A magyarországi kertekben még kifejezetten ritka, éppen ezért egzotikus látványt nyújtó növény a sáfrányfű. Formája, mérete, virágszíne, a virág alakja mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy egyre több és több kertben csodálhassuk meg a jövőben ezt a remek hagymagumós, évelő növényt.</description>
	<pubDate>27 Sep 2009 20:22:42 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/crocosmia.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Vízszint mérés a kertben (szintezés)</title>
	<description>A kertépítési munkák során előfordul, hogy szükségünk van a vízszint mérésére. Akár egy tó építésébe kezdünk, lépcsőt rakunk, vagy egyszerűen csak tervrajzot akarunk készíteni a kertünkről, jó ha kéznél van egy egyszerű módszer a szintezéshez. A kerti vízszintmérés célja a legtöbb esetben az, hogy meg tudjuk mérni egy lejtő legmagasabb és legmélyebb pontja között magasságot. Sokaknak ismerős módszereket írok le, de biztosan vannak olyanok, akik még nem találkoztak a mérés ezen módszereivel.</description>
	<pubDate>23 Sep 2009 20:22:11 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/vizszint_meres.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Iskolázott növény? - Egyetemet végzett, netán szakmunkásképzőt?</title>
	<description>A faiskolák, árudák kínálatában találkozhatunk az 1x, 2x, 3x iskolázott növény fogalmával. De mit is jelent ez a fogalom?</description>
	<pubDate>22 Sep 2009 20:08:34 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/iskolazott_novenyek.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Tényleg nem lehet 1 méternél nagyobb fenyőt földlabdásan átültetni?</title>
	<description>Az utóbbi két évben több alkalommal is nekem szegezték az olvasók a kérdést, hogy valóban eleve halálra ítélt az a földlabdás fenyő (tuja, hamisciprus, boróka, stb), amelynek magassága egy méternél magasabb.

A válasz egyértelműen NEM!</description>
	<pubDate>22 Sep 2009 18:47:31 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/mekkora_a_legnagyobb_atultetheto_fa.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Dekoratív kavicsszőnyeg dísznövényekkel</title>
	<description>A kavicsszőnyeg kitűnő választás azon kerttulajdonosok részére, akik könnyen telepíthető, (szinte) gondozásmentes, dekoratív talajtakarást szeretnének kialakítani, de nem szeretnék nélkülözni a dísznövényeket sem. Az esztétikusan kialakított kavicsszőnyeg kertünk dísze lehet, és a megfelelően kiválasztott dísznövényeket a figyelem középpontjába emelheti.

A kertészetek, a kertészeti- és építőipari hipermarketek széles választékban forgalmaznak zsákos vagy ömlesztett kiszerelésben kavicsot, megfizethető áron.</description>
	<pubDate>17 Sep 2009 21:50:18 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/dekorativ_kavicsszonyeg.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Szegély kialakítása virágágyak, növénycsoportok mellett</title>
	<description>Az alábbi sorokban és képekben ismertetett ágyásszegély nagy segítségünkre lehet az egynyári virágágyak, évelő szegélyek határvonalainak nyommentesen tartásában és a fűnyírási munkák megkönnyítésében. A talajszinten kialakított szegélyen biztonságosan tolhatjuk a fűnyírót, esztétikus, szabályos fűszegélyt kialakítva. (Amenyiben olyan fűnyírónk van, amely a levágott fűvet oldalra dobja ki, akkor figyeljünk, hogy kimeneti nyílás mindig a pázsit felé nézzen!)</description>
	<pubDate>16 Sep 2009 21:27:54 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/funyirasi_szegely.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A fűnyírás alapszabályai</title>
	<description>A legtöbb Olvasó számára az alábbi tanácsok, szabályok egyértelműek, így leírásuk akár feleslegesnek is tűnhet. Azonban nem telik el úgy év, hogy ne történne egy vagy több baleset, amit a fűnyíró nem rendeltetésszerű használata okozott.</description>
	<pubDate>12 Sep 2009 21:08:27 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/funyiras_szabalyai.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Nagy fák öntözése</title>
	<description>A fák, és a növények túlélésében, növekedésében az egyik legfontosabb környezeti tényező a víz. A növények vizet használnak a fotoszintézis során, és vizet veszítenek a párologtatás során. A víz hiánya, illetve a nem megfelelő vízellátás a fiatal és az idősebb fákra egyaránt hatással van. Legyengíti a növényeket, ezáltal érzékenyebbé téve azokat a betegségekkel szemben, utat nyitva egyes kártevőknek. A kiegészítő öntözés átsegítheti növényeinket a száraz, nyári hónapokon, és - amiről sokan elfeledkeznek - a téli, csapadékmentes időszakon. Az örökzöld növényeknek, köztük a fenyőknek, télen sem áll le az anyagcseréjük: fotoszintetizálnak, párologtatnak. Ehhez viszont vízre van szükségük.</description>
	<pubDate>30 Aug 2009 21:08:03 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/nagy_fak_ontozese.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Hasznos és szép - egy kedves Olvasóm, Jutka képei</title>
	<description>Az alábbi, rendkívül ötletes és hasznos megoldást egy kedves olvasóm osztotta meg velem. Azt hiszem a képekhez nem kell különösebb magyarázatot fűzni. A kerti sütőbe helyezhető asztal díszíthetővé teszi a sütőt és hasznos felületet ad, míg sütéskor kiváló konyhaasztalként használható.</description>
	<pubDate>28 Aug 2009 21:07:45 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/asztal_a_sutoben.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Időtakarékos öntözési módszer - avagy: Ne dobja ki a borosüveget!!</title>
	<description>Ha nincs időnk, energiánk naponta többször öntözni a nyári forróságban, esetleg a munkabeosztásunk nem engedi meg a rendszeres locsolást, akkor jöhet jól egy kiskertben ez az öntözési forma. Azért írtam, hogy kiskertben, mert mint a képeken is látszik, 6-8 hektáros uborka ültetvény esetén sokáig tart a kihelyezés és üzembe helyezés.</description>
	<pubDate>26 Aug 2009 21:34:26 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/idotakarekos_ontozesi_modszer.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Beugró vs m1...</title>
	<description>Idézet az origo.hu-ról a Beugró című műsorral kapcsolatban:

"az MTV-től kapott egy szűkszavú választ: "A Magyar Televízió őszi struktúráját most készítjük elő. Az MTV az eddig tervezett részeket levetítette. Egyelőre nem sugároz új epizódokat" - jelezték a köztévé felől. Noha ezt nem erősítette meg senki, most nem arról van szó, mint a TV2-nél: az MTV-nél a forráshiány a probléma, azaz drága a közszolgálati csatornának a produkció, míg a TV2-nek akkor még lett volna rá pénze, de nem voltak elégedettek a nézőszámmal - a jó kritika meg a kedvező reakciók pedig nem számítanak annyira egy profitmaximalizálásban érdekelt kereskedelmi cégnél."</description>
	<pubDate>26 Aug 2009 21:33:43 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/mindenmas/beugro.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Kert a kertben, avagy haszonkert és angol városi kert egyetlen térben</title>
	<description>Aki látta Alan Titchmarsh, Kertész leszek című sorozatát, az már valószínűleg álmodott egy angol stílusú, városi kiskertről. A műsorban, és az Egyesült Királyságból importált kertépítő műsorokban többnyire közös, hogy a tulajdonos 3-6 ezer fontot szeretne költeni a kertjére, valamint hogy a kert mérete nem haladja meg a hat méterszer tizenkét méteres nagyságot (de biztos nem nagyobb, mint 200 m2).</description>
	<pubDate>18 Aug 2009 16:58:14 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/kert_a_kertben.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Talajtakaró boróka - Juniperus horizontalis 'Wiltonii'</title>
	<description>Csak néhány szóban szeretném felhívni a figyelmet erre a rendkívül mutatós, rendkívül hasznos (ha ennek a szónak itt van létjogosultsága) és könnyen gondozható talajtakaró fenyőre.</description>
	<pubDate>18 Aug 2009 16:57:57 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/juniperus_horizontalis_wiltonii.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Egy ismeretlen világsztár - John Williams</title>
	<description>Mi a közös a következő filmekben: E.T., Indiana Jones, Star Wars, Hét év tibetben, Reszkessetek betörők, Harry Potter...?

Nem, nem mindegyikben Stohl Buci volt a főszereplő magyar hangja (bár az E.T. gyanús) és nem is Koltay Róbert rendezte őket. A felsorolt filmek zenéjét egyetlen ember, John Williams szerezte. És ezek csak kiragadott példák voltak.</description>
	<pubDate>2 Aug 2009 12:28:57 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/mindenmas/john_williams.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A gyomnövények életforma rendszere</title>
	<description>A mezőgazdaságilag művelt területek gyomnövény összetétele az évszakokhoz igazodva évről évre hasonló. A magyarországi viszonyokra kidolgozott gyomnövény életforma rendszert Újvárosi Miklós készítette el, Raunkiaer dán botanikus rendszere alapján. Az egyszerű, hétköznapi kertésznek feleslegesnek tűnhez az ilyesfajta csoportosítás és a csoportok ismerete, de a védekezés megkönnyítése érdekében érdemes néhány percet szentelni a tanulmányozására. (A cikk egyetemi jegyzet alapján készült.)</description>
	<pubDate>24 Jul 2009 19:35:23 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/gyomnovenyek_rendszere.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Rézdróttal a paradicsomvész ellen (J. Attila)</title>
	<description>A paradicsomvész című cikk kapcsán kaptam egy levelet Juhász Attila nevű kedves olvasónktól. Levelében, fényképekkel illusztrálva mutat be egy egyszerű, számomra eddig ismeretlen módszert egyes gombás fertőzések megelőzésére. Az alábbiakban az ő módszerét ismertetem.</description>
	<pubDate>24 Jul 2009 19:34:57 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/paradicsomvesz_rezdrot_modszer.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A paradicsom betegségei (paradicsom betegségek) - cikksorozat</title>
	<description>A paradicsom betegségei (paradicsom betegségek) - cikksorozat</description>
	<pubDate>24 Jul 2009 19:34:45 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/paradicsom_betegsegek_cikksorozat.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A paradicsom szürkepenészes (botritiszes) rothadása</title>
	<description>A nagy károkat elsősorban zárt termesztőberendezésekben okozz, de időnként szabadföldön is előfordul. A kórokozó gazdaköre rendkívül széleskörő, szinte mindenütt előfordul.
Kórokozó:

Botrytis cynerea.</description>
	<pubDate>12 Jul 2009 19:53:57 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/paradicsom_botritisz.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A paradicsom alternáriás levél- és bogyófoltossága (alternáriás szárazfoltosság)</title>
	<description>A paradicsom egész világon elterjedt betegsége, mindenütt előfordul, ahol paradicsomot termesztenek, az általa okozott károk súlyossága azonban erősen eltérő lehet.
Kórokozó:

Alternaria porri f.sp. solani</description>
	<pubDate>12 Jul 2009 19:53:37 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/paradicsom_alternaria.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A paradicsom szeptóriás levélfoltossága</title>
	<description>A paradicsom világszerte előforduló betegsége, mely a lomb egyik legveszélyesebb betegségévé válhat számára kedvező körülmények között.
Kórokozó:

Septoria lycopersici</description>
	<pubDate>12 Jul 2009 19:53:09 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/paradicsom_szeptorias_levelfoltossaga.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Paradicsomvész (Burgonyavész) - Phytophthora infestans</title>
	<description>A paradicsom legpusztítóbb betegsége. A fertőzésnek kedvez a viszonylag hűvös (15-20 C fok) és a csapadékos időjárás, nedves felületek.</description>
	<pubDate>12 Jul 2009 19:52:51 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/paradicsomvesz.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Pulóver-póló paradoxon</title>
	<description>Pulóver-póló paradoxon,
avagy esetem a csíkos pulóverrel, a csíkos pólóval, a fagyival és a farmerral Birminghamben</description>
	<pubDate>28 Jun 2009 18:47:35 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/mindenmas/pulover_polo_paradoxon.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A paradicsom baktériumos hervadása</title>
	<description>A paradicsom egyik súlyos, világszerte elterjedt betegségéről van szó. A fertőzésnek a magas, 24-28 Celsius fokos hőmérséklet kedvez.
Kórokozó:

Clavibacter michiganensis subsp. michiganensis (Corynebacterium michiganense)</description>
	<pubDate>28 Jun 2009 18:47:11 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/paradicsom_bakteriumos_hervadasa.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A paradicsom baktériumos varasodása (pettyesedése, foltosodása)</title>
	<description>A paradicsom egy nemzetközileg ismert, elterjedt betegségéről van szó. A fertőzési forrás a mag, a talaj és a növényi maradványok. A baktériumok akár 2-3 évig is életben maradnak. A fertőzéshez, a baktériumok terjedéséhez elengedhetetlen feltétel a magas páratartalom, és a viszonylag magas hőmérséklet (18-28 C fok). A terjedés esőcseppekkel, öntözéssel, harmattal, illetve emberi segítséggel (érintés, metszés, betakarítás, stb) történhet.
Kórokozó:

Xanthomonas campestris pv. vesicatoria és Pseudomonas syringae pv. tomato</description>
	<pubDate>28 Jun 2009 18:46:50 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/paradicsom_bakteriumos_foltosodasa.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A paradicsom vírusos megbetegedései</title>
	<description>A paradicsom termesztésében a vírusos megbetegedések alapvető fontosságúak lehetnek. Ezen betegségek közös jellemzője, hogy a tünetek megjelenésekor kémiai növényvédelemmel már nem védekezhetünk, így a megelőzésre kell helyeznünk a hangsúlyt. A higiéniai és agrotechnikai szabályok betartásával ezen betegségek többsége elkerülhető, a károk mérsékelhetők.</description>
	<pubDate>20 Jun 2009 21:22:58 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/paradicsom_virusbetegsegei.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Egynyári virágok vetése virágágyba, szabadföldbe</title>
	<description>Az egynyári virágok a legkönnyebben nevelhető és szaporítható dísznövények közé tartoznak. Nagyon sok olyan egynyári virág van, melyet nem szükséges kiültetés előtt cserépben előnevelni, hanem közvetlenül szabadföldbe is vethetjük. Azonban ne elégedjünk meg azzal, hogy csak sorba vetjük őket, amolyan "lineáris" módszerrel. Igyekezzünk csoportokba rendezni a virágokat, törekedjünk a sokszínűségre, a változatosságra. Irigyeljük el egy kicsit az angolszász kertkultúra "szegélyeit"!</description>
	<pubDate>14 Jun 2009 17:21:13 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/egynyari_viragok_vetese.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Bugatölcsér - Penstemon spp.</title>
	<description>Magyarországon kevésbé ismert növényről van szó. Nagy-Britanniában annyira népszerű, hogy a Homebase (olyan mint a Praktiker vagy az Obi) minden évben több 10.000-et rendel csak abból a kertészetből, ahol jelenleg dolgozom (2009). Gyönyörű és változatos színvilág jellemzi. A fehértől a rózsaszínen át a kékig, sötétbordóig bármilyen színben ültethetjük.</description>
	<pubDate>8 Jun 2009 20:42:21 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/penstemon.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Diogenész hordója</title>
	<description>Rövid anekdota. Aki ismeri, annak felidézem, aki nem, annak talán tudok újat mondani.</description>
	<pubDate>30 May 2009 21:50:13 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/mindenmas/diogenesz_hordoja.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Kis kerti csobogó - egy hétvége alatt</title>
	<description>A víz életet visz a kertbe, vonzza a madarakat, pillangókat és nyugalmat sugároz. Aki arra vállalkozik, hogy vizi műtárgyat épít, telepít a kertjébe, az sokszor csak kerti tóban, medencében gondolkodik. Pedig nem csak ezek a megoldások jöhetnek szóba. Peter Robinson: Water gardens in a weekend című könyvében olyan egy, két, három hétvégén kivitelezhető vizes megoldásokat mutat be, melyek bárki számára kivitelezhetőek. Ezen projektek közül választottam egyet.</description>
	<pubDate>30 May 2009 15:56:06 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/kis_kerti_csobogo.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A paprika legfontosabb betegségei</title>
	<description>Az oldalon az alábbi betegségekről olvashat:

    * A paprika bokrosodása - "Újhitűség"
    * Paprika mozaik
    * Baktériumos lágyrothadás
    * Baktériumos levélfoltosság és levélhullás
    * Palántadőlés
    * Alternariás bogyó- és magházpenész</description>
	<pubDate>28 May 2009 20:59:29 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/paprika_betegsegek.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Néhány valóban hasznos angol mondat</title>
	<description>Az internetet böngészve összegyűjtöttem néhány hasznos mondatot. Vannak köztük egészen rövidek, a magyar nyelvhez mérten szokatlanok, és van jónéhány példa (sablon) mondat. A mondatokat 12 csoportba raktam, bár sok logika nincsen benne, inkább a könnyebb kezelhetőség érdekében. Minden csoport megtekinthető weboldal formában és Word formátumban is letölthető.</description>
	<pubDate>24 May 2009 21:49:29 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/mindenmas/hasznos_angol_mondatok.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A cseresznye és a meggy legfontosabb kártevői</title>
	<description>Az oldalon az alábbi kártevőkről olvashat:

    * Európai cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi)
    * Fekete cseresznye és meggy levéltetű (Myzus cerasi spp. pruniavium)
    * Füstösszárnyú levéldarázs (Caliroa cerasi)</description>
	<pubDate>23 May 2009 18:46:57 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/cseresznye_meggy_kartevok.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Konténeres dísznövény ültetése</title>
	<description>A konténeres növények nagy előnye a földlabdás (és szabadgyökeres) növényekkel szemben, hogy elvileg az év bármely időszakában ültethetjük őket. Az ültetés során nem sérül a gyökérzet, így a növény visszaesés nélkül tud fejlődni. Hátrányuk, hogy többnyire drágábbak, mint földlabdás társaik. Az alább néhány sorban és képben megismerkedhetünk a konténeres növények ültetésének lépéseivel.</description>
	<pubDate>19 May 2009 21:23:15 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/konteneres_noveny_ultetese.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A szőlő legfontosabb kártevői</title>
	<description>Az oldalon az alábbi kártevőkről olvashat:

    * Szőlő-gyökértetű, filoxera (Viteus vitifolii)
    * Tarka szőlőmoly (Lobesia botrana)
    * Nyerges szőlőmoly (Eupoecilia ambiguella)
    * Szőlőilonca (Sparganothis pilleriana)
    * Szőlő-levélatka (Calepitrimerus vitis)
    * Szőlő-gubacsatka (Eriophyes vitis)</description>
	<pubDate>19 May 2009 21:22:28 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/szolo_kartevok.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A pázsit hibáinak helyreállítása (4. rész) - szegély javítása</title>
	<description>A pázsit hibáinak helyreállítása (4. rész) - szegély javítása

Bármelyik kertben előfordulhat, hogy a szépen ápolt, gondozott gyep valamely részén egy folt keletkezik, megsüllyed vagy kiemelkedik a talaj. Ezen hibák javítása egyszerű, néhány perces munkát igényel csak.</description>
	<pubDate>16 May 2009 15:52:05 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/gyephibak_szegely_javitasa.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A pázsit hibáinak helyreállítása (3. rész) - foltok javítása magvetéssel</title>
	<description>A pázsit hibáinak helyreállítása (3. rész) - foltok javítása magvetéssel

Bármelyik kertben előfordulhat, hogy a szépen ápolt, gondozott gyep valamely részén egy folt keletkezik, megsüllyed vagy kiemelkedik a talaj. Ezen hibák javítása egyszerű, néhány perces munkát igényel csak.</description>
	<pubDate>16 May 2009 15:51:37 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/gyephibak_foltok_javitasa_magvetessel.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A pázsit hibáinak helyreállítása (2. rész) - foltok javítása gyepszőnyegezéssel</title>
	<description>A pázsit hibáinak helyreállítása (2. rész) - foltok javítása gyepszőnyegezéssel

Bármelyik kertben előfordulhat, hogy a szépen ápolt, gondozott gyep valamely részén egy folt keletkezik, megsüllyed vagy kiemelkedik a talaj. Ezen hibák javítása egyszerű, néhány perces munkát igényel csak.</description>
	<pubDate>16 May 2009 15:51:19 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/gyephibak_foltok_javitasa_gyepszonyegezessel.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A pázsit hibáinak helyreállítása (1. rész) - mélyedések, púpok, zavaró gyökerek</title>
	<description>A pázsit hibáinak helyreállítása (1. rész) - mélyedések, púpok, zavaró gyökerek

Bármelyik kertben előfordulhat, hogy a szépen ápolt, gondozott gyep valamely részén egy folt keletkezik, megsüllyed vagy kiemelkedik a talaj. Ezen hibák javítása egyszerű, néhány perces munkát igényel csak.</description>
	<pubDate>16 May 2009 15:50:57 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/gyephibak_pupok_gyokerek.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A krizantém (Chrysanthemum) szaporítása hajtásdugványról</title>
	<description>Jól ismert, közkedvelt kerti növény és temetővirág a krizantém. Az átteleltetett virágok kihajtása után lehetőségünk nyílik egy könnyen kivitelezhető szaporítási mód kivitelezésére. Nézzük a lépéseket!</description>
	<pubDate>15 May 2009 19:53:43 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/chrysanthemum_dugvanyozas.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Antik hatásó fali virágkosár</title>
	<description>Amire szükség lesz:

    * kb. 30 cm átmérőjű függő, drótvázas virágkosár
    * tőzegmoha
    * virágföld (komposzt)
    * lassú lebomlású műtrágya

Növények:

    * 5 db sziklai ternye (Alyssum) - piros/rózsaszín
    * 1 db kúszó muskátli (Geranium) - ha lehet, foltos leveleű változat
    * 3 db árvácska (Viola) - mélyrózsaszín
    * 1 db szulák (Convolvulus) - kék virágú

Ültetési idő:

    * késő tavasszal - kora nyáron</description>
	<pubDate>15 May 2009 19:53:26 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/antik_hatasu_viragkosar.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Virághagymák a gyepszőnyeg alatt - természetes hatású pázsit</title>
	<description>A virágzó, hagymás évelőkkel díszített pázsit a vad természet egy kis szeletét varázsolhatja kertünkbe. Kora tavasszal jelöljünk ki a kertben egy olyan területet, melyet a nyár elejéig nem kívánunk rendszeresen fűnyírózni, és kezdhetjük a munkát.</description>
	<pubDate>9 May 2009 15:23:47 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/viraghagymak_gyep_ala.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Korai zöldségmagvetés - varázsoljunk egy kicsit</title>
	<description>Az egyik legkorábban vetett zöldségnövényünk a borsó. Éppen a korai vetés miatt érhet minket veszteség. Ha túl korán vetünk, és egy-két nagyon hideg éjszaka "megcsípi" a növényeket, akkor újra kell vetnünk. Ennek megoldása lehet, ha a magokat védett, meleg helyen előneveljük, és csak akkor ültetjük szabadföldbe, ha az időjárás egészen biztosan megengedi és a kis növények kellően megerősödtek.</description>
	<pubDate>9 May 2009 13:13:43 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/korai_zoldsegmagvetes.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Kerti tó építése - lépésről lépésre</title>
	<description>Kerti tó építése - lépésről lépésre - KÉPEKKEL</description>
	<pubDate>8 May 2009 20:36:54 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/kerti_to_epitese.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A szőlő legfontosabb betegségei</title>
	<description>Az oldalon az alábbi betegségekről olvashatnak:

    * Szőlőlisztharmat
    * Szőlő peronoszpóra
    * Szürkepenészes rothadás (Botritisz)
    * A szőlő fertőző leromlása
    * Szőlő levélsodródás
    * A szőlő agrobaktériumos gyökérgolyvája
    * A szőlő fomopsziszos betegsége (Szőlő feketefoltossága)</description>
	<pubDate>1 May 2009 19:02:14 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/szolo_betegsegek.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Komposztálás - természetes tápanyag a házikertben</title>
	<description>Ami a természetben természetes folyamat, ami szinte úgy megy végbe, hogy észre sem vesszük, azt bizony elő kell segítenünk a kiskertben. Az erdőben lábunk csoszog a sok levélben. De ha bakancsunkkal egy kicsit megmozgatjuk ezt a finom avart, alatta felismerhetetlen, már-már egynemű komposztot találunk. Talán így lehetne legegyszerűbben leírni a komposztálás lényegét. A háztartásban termelődő szerves hulladékot komposzttá érlelve gondoskodhatunk növényeink megfelelő tápanyagellátásáról mesterséges anyagok hozzáadása nélkül.</description>
	<pubDate>26 Apr 2009 20:39:23 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/komposztalas.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>"Szobatermő" használati cikkek - avagy honnan lesz az olló, a tűzőgép, stb</title>
	<description>Valamelyik éjjel, elalvás előtt (Őslénytani hamisságok és csalafintaságok című előadást hallgatva) a következő - beismerem pihent - gondolat ütött szöget a fejemben. Talán nincs is olyan háztartás Magyarországon, ahol ne találnák ollót. Olló mindenhez kell: a gyereknek technika órára, varráshoz, tapétázáshoz (bátrabbaknak házi hasnyálmirigy műtéthez).</description>
	<pubDate>25 Apr 2009 18:37:34 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/mindenmas/szobatermo_eszkozok.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A rózsa metszése</title>
	<description>A rózsa metszéséről</description>
	<pubDate>25 Apr 2009 18:37:04 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/rozsa_metszese.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Szavazzon a legnagyobb meglepetésre! - avagy Ugye vannak Megasztárok?</title>
	<description>Az utóbbi évek nagy televíziós divatja a tehetségkutatatás. Talán abban egyetérthetünk, hogy Magyarországon nem sikeredtek tökéletesre az eddigi próbálkozások. Sőt, az első meghallgatások közül talán egyedül Ruzsa Magdi mezítlábas előadása maradt emlékezetes. Azonban az amerikai és angol műsorban volt néhány olyan előadás, amit egészen egyszerűen mindenkinek látnia kell (ha eddig elszalasztotta volna!). Bizonyára lehet vitatkozni, hogy mely előadók okozták a legnagyobb meglepetést a bemutatkozó fellépésükkor a zsűri előtt, de azon már nehéz lenne, hogy az alábbi három énekes benne van az első ötben.

Szavazzuk meg, ki okozta a legnagyobb meglepetést!!!</description>
	<pubDate>21 Apr 2009 16:00:35 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/mindenmas/szavazas_legnagyobb_megasztar.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Kerttervezés - Kívánságlista</title>
	<description>Mielőtt belefognánk a konkrét kerttervünk megrajzolásába (megrajzoltatásába), egy nagyon hasznos dologra ne sajnáljunk néhány estét. Azért írom, hogy néhány estét, mert abban egészen biztosak lehetünk, ha csak egy estét szánunk rá, akkor nagyon fontos dolgokat fogunk kihagyni. Ha azonban hagyjuk "pihenni" a listát néhány napig, akkor akár minden este hozzáírhatunk egy-egy ötletet, vagy meggondolva magunkat, bármikor kihúzhatunk valamit.</description>
	<pubDate>18 Apr 2009 21:42:56 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/kerttervezes_kivansaglista.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Gyomnövény fogalma, megelőző és védekezési eljárások</title>
	<description>A gyomnövény fogalma és a védekezési eljárások kertészeti vizsgák gyakori kérdései. Az alábbi tételt egy alapfokú tanfolyam résztvevőinek dolgoztam ki.

Gyomnövény fogalma: gyomnövénynek nevezünk minden olyan növényt, vagy növényei részt, amely a termeszteni kívánt növény fajától vagy fajtájától eltér, akár vetettük, akár nem.</description>
	<pubDate>16 Apr 2009 18:43:27 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/gyomnovenyek_fogalma.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Badsex - avagy az angol hatóságok már a szexuális életemet is kiértékelik :-)</title>
	<description>Az angol kormányzattól kaptunk egy-egy levelet a barátnőmmel. Mindkét levél tartalma ugyanaz volt, mindössze egyetlen különbséget vettünk észre: valahogy a címzés nem sikerült tökéletesre. Angolul tudók előnyben.</description>
	<pubDate>16 Apr 2009 18:43:06 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/mindenmas/badsex.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Szépségverseny... Hol a határ???</title>
	<description>Néhány hónappal ezelőtt elkezdtem írni egy cikket a Zalai Hírlap szépségversenyéről. Akkor még nem is a lányok "szépsége", hanem szabadidős elfoglaltságaik okoztak olyan belső feszítést, ami írásra késztetett. Már-már bicskanyitogatóan idegesítő volt, hogy minden lány "szeret szórakozni, szeret a barátaival lenni, szeret táncolni, szeret bulizni, szeret táncolni". Akkor végül letettem a cikk közzétételéről, részben mert megjelent néhány olvasói sms a lapban, hasonló megjegyzésekkel.

Most azonban úgy döntöttem, hogy megérdemel egy lapot február "szépe". Olvasóim védelme érdekében a képet a fekete négyzet fölé vitt egérmutató segítségével lehet csak megjeleníteni.</description>
	<pubDate>11 Apr 2009 21:23:32 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/mindenmas/februar_szepe.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Illatos jezsámen (Philadelphus coronarius)</title>
	<description>Méltatlanul mellőzött, dekoratív, könnyen gondozható cserje. NEM AZONOS A JÁZMINNAL!!!</description>
	<pubDate>11 Apr 2009 16:18:08 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/illatos_jezsamen.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Muskátli szaporítás dugványozással</title>
	<description>A muskátli a legelterjedtebb hazai balkonnövény. Szaporítása viszonylag egyszerű, otthoni körülmények között is kivitelezhető</description>
	<pubDate>11 Apr 2009 15:17:39 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/muskatli_szaporitasa_dugvanyozassal.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A fagyal (Ligustrum spp.) szaporítása</title>
	<description>Rendkívül népszerű sövénynövény a fagyal. Gyors növekedésű, megfelelő gondozás mellett átláthatatlan és szinte áthatolhatatlan, viszonylag olcsó, és könnyű gondozni. Ezek a tulajdonságok okozzák töretlen népszerűségét.

Aki szeretne saját szaporítású növényekből sövényt nevelni, vagy pénztárcája nem engedi meg, hogy az egész kertet bekerítse árudában vásárolt fagyallal, az nyugodtan (és valószínűleg sikerrel) próbálkozhat otthoni szaporítással. Az alábbiakban a legelterjedtebb, legegyszerűbb szaporítási módot ismertetem, melyet bárki, kiskerti körülmények között is alkalmazhat.</description>
	<pubDate>9 Apr 2009 19:17:27 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/fagyal_szaporitasa.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Előkertek - mintaképek a netről</title>
	<description>Néhány héttel ezelőtt írtam néhány sort az előkertek tervezéséről, most kerestem az interneten néhány fotót, ami talán jó ötleteket adhat. A képekre kattintva nagyobb méretben is megtekinthetők.</description>
	<pubDate>31 Mar 2009 19:17:27 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek/elokertek_mintakepek.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Honlap a mozgáskorlátozott kertészekért</title>
	<description>Bevezetésnek engedje meg a kedves olvasó, hogy egy személyes tapasztalatomat közzétegyem. Viszonylag rövid ideje dolgozom csak Nagy Brittaniában, de az utcákon sétálva határozottan úgy érzi az ember, hogy számottevően több mozgássérült, mozgáskorlátozott embert lát. Ennek több oka is lehet, nem célom, hogy ezt meghatározzam. Lehet, hogy valóban több a mozgássérült ember. Lehet, hogy csak aktívabbak, ezáltal több helyen találkozhatunk velük. Igazából ez nem is fontos.

Az azonban egészen biztos, hogy jobban odafigyelnek ebben az országban mozgássérült embertársainkra. Ezt bizonyítja az a honlap, amir böngészés közben találtam.</description>
	<pubDate>28 Mar 2009 20:55:23 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/mozgasserult_kerteszek.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Balkonnövények, balkonnövények télre</title>
	<description>Ha körülnézünk a magyarországi balkonnövény piacon, akkor egyre szélesedő választékot találunk, évente jelennek meg újdonságok, katalógusok hívják fel a figyelmünket eleddig nem látott fajtákra, változatokra. Ennek ellenére még ma is a muskátli uralja az erkélyeket, annak ellenére, hogy a legtöbb esetben a növények szépsége meg se közelíti a fényképeken látottakat.

Ennek a visszafogott esztétikai élménynek több oka is van:

    * a balkonláda tulajdonosok többsége a muskátlit áttelelteti , többnyire - megfelelő hely hiányában -, szakszerűtlenül (és öntözetlenül!), így....</description>
	<pubDate>24 Mar 2009 19:18:20 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/balkonnovenyek_telire.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A tőzeg ellen... Angliában</title>
	<description>Nincs olyan kertet szerető, szabadidejében kertészkedő ember, aki ne vásárolt volna, vagy legalább ne használt volna tőzeget a szaporítás, ültetés, nevelés folyamataihoz. A tőzeg származásával, előállításával is többé-kevésbé tisztában van mindenki: bányászattal állítják elő. Nos éppen ez okoz gondot napjainkban Angliában.</description>
	<pubDate>23 Mar 2009 18:51:54 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/tozeg_gondok_angliaban.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Fenyőtoboz gyűjtő (Pine cone collection tool)</title>
	<description>Akinek a kertjét díszíti egy-egy nagyobb méretű fenyőfa, az már találkozott a tobozgyűjtés problémájával. Többnyire a problémát csak sűrű hajolgatások közepette sikerül megoldani, így ha az az "egy-egy" fa több száz tobozt terem, akkor bizony fárasztó elfoglaltsággá is válhat a tobozvadászat. Ezt hivatott jelentősen megkönnyíteni a fenyőtoboz gyűjtő eszköz.</description>
	<pubDate>20 Mar 2009 19:24:50 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/fenyotoboz_gyujto.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>"Hova mit ültessünk eszköz" (Easy Bloom Electronic Plant Sensor)</title>
	<description>Egy új és érdekes találmány, mely az élet minden területén jelen lévő informatikát közel hozza a dísznövénytermesztéshez, és mely megnehezíti a fordítók munkáját (aki jó magyar nevet tud erre az eszközre, kérem írja meg!). Természetesen a profi kertészetekben már évek óta számítógép vezérli szinte az egész termesztési folyamatot, de az otthoni hobbikertészeknek szinte egyáltalán nem állt rendelekezésére eszköz. Ezt a tendenciát hivatott megváltoztatni az Easy Bloom Electronic Plant Sensor (továbbiakban EBEPS).</description>
	<pubDate>20 Mar 2009 19:24:29 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/ebeps_muszer.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Mogyoró és pekándió gyűjtők</title>
	<description>Bár a cikk címe csak egyetlen eszközre utal, mégis három terméket mutatok be. Mindhárom termék ugyanazt a célt szolgálja, csak különböző kényelmi fokozattal és különböző árfekvésben. Kezdjük a legegyszerűbb, legolcsóbb termékkel.</description>
	<pubDate>14 Mar 2009 12:07:13 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/mogyoro_gyujto.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Ne feledkezzünk meg a pipacsról! (Papaver spp.)</title>
	<description>Ha a magyar nyelvben kiejtjük a pipacs szót, akkor szinte mindenkinek csak a piros virágú, többnyire szántóföldeken előforduló növény jut eszébe. Pedig nem kellene, hogy ez így legyen! A nyugati kertkultúrákban nagyon széles választékát találhatjuk a pipacsoknak: a fehér virágútól a narancssárgán át a mélyvörös színig.</description>
	<pubDate>12 Mar 2009 12:07:02 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/papaver.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Stevia 'Sugar Baby' - cukor helyett, kalóriák nélkül</title>
	<description>A Stevia nemzetségbe mintegy 240 faj, cserjék és fűszernövények tartozik. Eredeti élőhelyük Észak- és Közép-Amerika. Ezen nemzetségen belül különös figyelmet kapott a táplálkozásban a Stevia rebaudiana, mely az angol nyelvterületeken sweetleaf (édeslevél), sugarleaf (cukorlevél) vagy egyszerűen csak stevia néven ismert és termesztett széles körben.</description>
	<pubDate>9 Mar 2009 18:17:27 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/stevia.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Élő madáreleség - Érdekes kertészeti eszközök, anyagok - Sorozat</title>
	<description>Az angol kertészeti honlap - mely elsősorban környezetbarát, környezetkímélő kertészeti anyagokkal foglalkozik -, felhívja olvasói figyelmét, hogy bár mindenki tisztában van azzal, hogy a madarakat télen etetni kell, nem árt tisztában lenni azzal, hogy a madarak energiaszükségletének fedezése érdekében azokat egész évben el kell lássuk eleséggel. Túllépve azon, hogy a honlap saját üzleti érdekében, vagy valóban madárbaráti szeretetből buzdít az egész éves madáretetésre, újszerű, nálunk kevésbé ismert módszert ismertet.</description>
	<pubDate>6 Mar 2009 19:48:00 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/elo_madareleseg.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A világ legidősebb, csírázóképes magja - Növényi rekordok - Sorozat</title>
	<description>A legidősebb csírázóképes mag címre több pályázó is akad. A rokord milyenségéből adódóan tökéletes, évre pontos kormeghatározás nem lehetséges, a magok korát az esetek többségében csak becsülni tudják a tudósok, azonban az utóbbi évek, évtizedek kutatási eredményeinek köszönhetően ez a becslés egyre pontosabb, megbízhatóbb.</description>
	<pubDate>6 Mar 2009 19:47:34 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/leg_csirakepes_mag.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Csüngő (szomorú) nootka hamisciprus - Chamaecyparis nootkatensis 'Pendula'</title>
	<description>Teljesen egyedi megjelenésű, elegáns, tekintetet vonzó fenyőről van szó, ami ennek ellenére még a mai napig sem kapta meg a neki járó figyelmet a hazai kertekben. Enyhe fejlődés azért tapasztalható az elterjedésében, mert egyre több köztéren találkozhatunk vele, ami kis mértékben formálhatja, alakíthatja a kertek növényanyagát is.

A csüngő nootka hamisciprust oltással szaporítják, méghozzá elsősorban nyugati tuja alanyra, így a talajviszonyokra kevésbé érzékeny. Törzse függőlegesen nő, azonban a fiatal növényeket ajánlott karó mellett nevelni. Oldalhajtásai szokatlan ívben fejlődnek, a hajtások, ágvégek csüngenek, ezáltal kialakítva a növényre jellemző alakot.</description>
	<pubDate>1 Mar 2009 11:55:11 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/chamaecyparis_nootkatensis_pendula.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A világ legkisebb és legnagyobb termése</title>
	<description>A kereskedelmi csatornák rendkívül színvonalas műsorai hétről-hétre megajándékoznak bennünket egy-egy rokorddal. Természetesen nem kell attól félnünk, hogy ezek különleges emberi teljesítmények, vagy érdekes, valóban figyelemre méltó rekordok lennének. A "négyezren csókolóznak egyszerre", a "legnagyobb francia krémes", a "legtöbb meztelen ember egy pohár hideg vízben" stílusú rekordok szintjén túl ritkán merészkedik a magyar média.

Talán éppen ez a magyarázata, hogy növényi rekordokat szinte vadászni kell. A növényi rekordok nem érdekesek az "ismeretterjesztő" csatornáknak sem, mert nem folyik vér, nem ragadoznak, és nem kerül egyetlen tudós sem a "kamerák kereszttüzében" életveszélybe. Ezért próbálkozom meg vele, hogy egy sorozatban bemutassak néhány növényi rekordot, melyek talán közérdeklődésre is számot tarthatnak.</description>
	<pubDate>22 Feb 2009 18:28:25 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/leg_termesek.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Pillangó tenyésztő készlet (Butterfly Breeding Kits) - Érdekes kertészeti eszközök, anyagok - Sorozat</title>
	<description>Egy rendkívül jó ötlet, még akkor is, ha nem is annyira új. Gyermekkorom egyik kedvenc, sokat lapozott könyve volt Gerald Durrell (és Lee Durrell) Amatőr természetbúvár címő könyve. A könyv a híres tv sorozat alapján készült. Szomorú apropója a dolognak, hogy sajnos még a nevet is kevesen ismerik, a könyvről és a filmről nem is beszélve, pedig egy-egy epizódja több tudást és természetszeretetet adott, mint a Spectrum, az NG, a Viasat Explorer (magukat ismeretterjesztőnek hívó) egy heti adása összesen. Ebben a könyvben látható egy fénykép, ahol a Durrell házaspár éppen a reggelijét fogyasztja a teraszon, jónéhány kezdetleges "lepke keltető" eszköz társaságában. Durrellék még sajttároló edényeket használtak e célra, ami a feladatot tökéletesen ellátta.</description>
	<pubDate>21 Feb 2009 13:49:46 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/lepke_tenyeszto_keszlet.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Családi ház előkertjének tervezése</title>
	<description>Mindenki ismeri a szakmai ártalommal járó "rossz szokásokat": az asztalosok ha leülnek egy asztalhoz, rögtön a famunkát nézik, a kőműves a járólapozást, a festő a tapétázást, a kertész pedig a kerteket és a növényeket. Évek óta már-már mániákusan figyelem az előkerteket. Magyarországon se az építészek, se a tulajdonosok nem tudnak mit kezdeni az előkertekkel. Itt nem csak a régen épült családi házakra gondolok, hanem sokszor ugyanezt tapasztaljuk az újonnan épített házakra is. Természetesen kivételt jelentenek azok az épületek, ahol a tervezés és kivitelezés során kertépítőt, kerttervezőt vontak be az építtetők az építésifolyamatokba.</description>
	<pubDate>20 Feb 2009 21:39:11 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/elokertek_tervezese.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Kamerával ellátott madárodú és madáretető (Camera Bird Boxes and Feeder )</title>
	<description>Az online shop leírása szerint a kamerás madáretetők rendkívül népszerűek mind a gyerekek, mind a felnőttek körében. A kínált odúk mindegyike nagyfelbontású, infravörös kamerával van ellátva, mely természetesen hang közvetítésére is képes. A kamerák TV-re, Videóra, DVD felvevőre, vagy megfelelő eszközökkel ellátott számítógépre. A készlet megvásárolható vezeték nélküli változatban is, és választhatunk, hogy fekete-fehér, vagy színes képet szeretnénk figyelni a konyhában vagy a nappaliban.</description>
	<pubDate>18 Feb 2009 18:13:14 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/kameras_madareteto.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Jiaogulan (Gulan)- Gynostemma pentaphyllum</title>
	<description>Mint a legtöbb, gyógyhatású növény a jiaogulan is Ázsiából származik. Ázsia egyes területein teaként fogyasztják, naponta többször is. A gyógynövény hívei, terjesztői előszeretettel hivatkoznak arra, hogy a növény eredeti élőhelyén magas a 100 éves kort megért emberek aránya.</description>
	<pubDate>11 Feb 2009 23:18:43 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/jiaogulan.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Brazíliai óriáslapu - Gunnera manicata</title>
	<description>Angliai kirándulásaim során figyeltem fel erre a nem mindennapi levélmérettel rendelkező dísznövényre. Aki csak fényképeken látja, talán nem is döbben le a hatalmas leveleken, de mindenkit megnyugtathatok, hogy élőben lenyűgöző látvány. A lapufélékhez tartozó növény egy kis törődéssel, odafigyeléssel Magyarországon is nagy biztonsággal nevelhető.</description>
	<pubDate>13 Feb 2009 19:55:12 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/braziliai_oriaslapu.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Goji-bogyó - Lycium chinensis (kínai farkasbogyó)</title>
	<description>Az utóbbi években jelent meg a magyarországi csomagküldő szolgálatok kínálatában. Elsősorban az emberi szervezetre gyakorolt hatását emelik ki, és a vásárlók többsége is ezen indokok miatt dönt a vásárlás mellett. Ismerkedjünk meg egy kicsit közelebbről e gyógyhatású növénnyel.</description>
	<pubDate>12 Feb 2009 21:33:28 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/goji_bogyo.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A rózsa betegségei - cikksorozat</title>
	<description>A rózsát mindenki ismeri. A rózsa szinte minden kertben, hétvégi háznál, társasház környékén megtalálható. Felsorolhatatlan mennyiségű faja, fajtája, változata létezik. Ha ma felírnánk az öszes fajtát, jövőre újra dolgozhatnánk vele, mert a nemesítők munkájának eredményeképp naponta egy-egy új fajta, változat kerül a piacra.

Az alábbi cikksorozat a rózsa legfontosabb betegségeit igyekszik képekkel, leírásokkal bemutatni.</description>
	<pubDate>12 Feb 2009 21:33:11 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/rozsabetegsegek.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Yale ünnepi beszéd - friss diplomásoknak</title>
	<description>Az alábbi rövid beszéd régóta terjed az interneten. Tudomásom szerint csak kitaláció, soha nem hangzott el. Ennek ellenére olyan mondanivalója van, amit minden egyetemistának ismernie kellene. Nem véletlen, hogy valaki ezt megírta. Olyan kritikát fogalmaz meg a mai magyar (és nem magyar) oktatási rendszerrel szemben, amit nagyon kevesen vállalnak fel. Nem tanítanak gondolkodni. Csak seggelni. Akkor vagy jó diák, ha képes vagy a harminc napos vizsgaidószakban bemagolni 15-20 könyvet. Nem számít, hogy érted-e, nem számít, hogy két hónap múlva is emlékszel-e rá, csak vizsganapon tudd!</description>
	<pubDate>11 Feb 2009 20:30:50 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/mindenmas/yale_beszed.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Kerttervezési "hűtőmágnes" - avagy a "konyhaasztal-tervezés" ABC-je</title>
	<description>Ha új házat vásárolunk, építünk és a házhoz kert is tartozik, akkor bizony valamit kezdenünk kell a kerttel. Akkor is, ha szeretjük a kertet, akkor is ha kevésbé (már-már megbocsáthatatlan bűn!). Ilyen esetben nagy vonalakban három dolgot tehetünk:

    * hagyjuk, hogy alakuljon a kert mindenféle tervezés, elgondolás nélkül
    * megbízunk egy kerttervező szakembert és egy kertépítőt, hogy valósítsa meg álmainkat
    * leülünk a konyhaasztalhoz, és magunk tervezzük meg a kertet illetve készülünk a kerti munkákra

Ez utóbbi lehetőség kivitelezéséhez sorolok fel néhány hasznos tanácsot.</description>
	<pubDate>11 Feb 2009 19:17:33 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/kerttervezes_abc.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Himalájai cédrus - Cedrus deodara</title>
	<description>Magyarországon még kevésbé elterjedt növényről van szó, de egyre több kertben és köztéren találkozhatunk össze nem téveszthető alakjával. Mint nevéből is következik a Himalájában honos növénnyel van dolgunk. A hegység középső és nyugati vonulatain alkot erdőket.</description>
	<pubDate>10 Feb 2009 22:15:32 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/himalajai_cedrus.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Levéltetvek fenyődugványon</title>
	<description>A mai nap (2009. február 10.), miközben ősszel lerakott dugványaim álltapotát ellenőriztem, érdekes kártevőre lettem figyelmes. Talán nem is a kártevő az érdekes, hanem az, hogy a levéltetveket nem a lombon, hanem a perlitbe ledugott, félfás részen találtam. Készítettem néhány fotót.</description>
	<pubDate>10 Feb 2009 18:44:19 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/leveltetvek_fenyodugvanyon.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Tűztövis - Pyracantha spp.</title>
	<description>Még ha nem is mindenki tudja a nevét, abban szinte biztosak lehetünk, hogy a legtöbb ember már találkozott ezzel a feltűnő termésű növénnyel. Van, akit a színes bogyók ragadnak meg, van, aki az igencsak szúrós ágakra emlékszik, és van, aki egyszerűen csak összekeveri a madárbirssel.</description>
	<pubDate>9 Feb 2009 20:56:54 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/tuztovis.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Kék meglepetés hamisciprus - Chamaecyparis lawsoniana 'Blue Surprise'</title>
	<description>Tévesen említik törpe fajtának is, pedig inkább csak lassú növekedésűnek nevezhető. Megfelelő körülmények között magassága a 3-4 métert is elérheti. Az Ellwoodii fajtákhoz hasonlóan ez is fiatalkori alak, ezért levelei tűlevélszerűek. Viszonylag fiatal fajta, Hollandiában nemesítették az 1960-as évek végén.</description>
	<pubDate>7 Feb 2009 14:05:16 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/kek_meglepetes_hamisciprus.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Ellwoodii hamisciprus - Chamaecyparis lawsoniana 'Ellwoodii'</title>
	<description>Katalógusokban említik Kék Hordó hamisciprusnak is, de azért nagy fantáziával kell rendelkezni, hogy egy hordó alakját lássuk meg e nagyszerű növényben. Találkozhatunk vele virágboltokban is, ahol kicsi, 8-12 cm átmérőjű cserépben árulják, sokrszor arany- vagy ezüstszínű festékkel lefújva, szobanövényként is. Ez a fenyőfajta azonban egyértelműen csak szabadföldben nevelhető, a szobai körülményeket nem viseli el, előbb-utóbb elpusztul.</description>
	<pubDate>7 Feb 2009 14:04:54 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/ellwoodii_hamisciprus.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Kék lombú, csüngő atlasz cédrus - Cedrus atlatica 'Glauca Pendula'</title>
	<description>Nagyon bizarr megjelenésű fenyőféle. Bár vezérhajtása felfelé tör, azonban oldalhajtásai egy pendulához méltón csüngenek. Nincsen két egyforma egyed. Attól függően, hogy karózzuk-e, hogy milyen magasságban karózzuk, hogy az oldalhajtásokat alátámasztjuk-e nagyon sokféle alakot ölthet e fajta. Találkozni alacsony, akár egy méter magasságú példánnyal, de láthatunk több méter magasból lecsüngő fejedelmi egyeddel is.</description>
	<pubDate>2 Feb 2009 22:19:35 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/cedrus_atlantica_glauca_pendula.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Csillagvirágú liliomfa - Virágzó díszfák kis kertekbe</title>
	<description>Magnolia stellata

Ideális kiskerti növény. Magassága a 2-4 métert nem haladja meg és növekedési erélye is kicsi. Lombhullató, fagytűrő növény, csak a viszonylag korán nyíló virágok érzékenyek a fagyokra. A lúgos kémhatású, meszes talajt nem kedveli, de semleges vagy savanyú talajokon jól fejlődik. A szárazságot viszonylag jól tűri, a tápanyagban dús, jó vízelvezetésű talajt meghálálja. Telepítéskor olyan helyet válasszunk, ahol napos, félárnyékos helyen nevelkedhet a növény, és a korai virágok védve vannak a fagytól.</description>
	<pubDate>1 Feb 2009 18:29:57 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/csillagviragu_liliomfa.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Hosszúfürtű aranyeső - Virágzó díszfák kis kertekbe</title>
	<description>Laburnum x watereri

Sajnos hazánkban kevésbé elterjedt, csodálatos növény. Virágzás idején a sárga színű virágfürtök szinte elborítják a fát. Az aranyeső név ne tévesszen meg senkit: a magyar köznyelvben az aranyeső nevet az aranyvesszőre használják tévesen. Ültetése ellen talán csak az az egy tény szól, hogy magjai mérgezőek, így kisgyermekes családok csak különös odafigyeléssel használják fel a kertben.</description>
	<pubDate>1 Feb 2009 18:29:35 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/laburnum_watereri.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Cserepes fűszernövények</title>
	<description>Az utóbbi évek (már-már túlzásba vitt) "főzőcskézős" tv műsoraiban folyamatosan láthatjuk, amint a profi vagy botcsinálta szakácsok az ablakból csipnek egy-egy fűszernövényből, ezzel ízesítve ételeiket. E divat által támasztott igényeket kielégítendő számos nagyáruház zöldség-gyümölcs standja mellett találunk apró műanyag cserépbe ültetett fűszernövényeket, melyek azonnali vásárlásra csábítanak. Ezen fűszernövények többségének a gondozása nem igényel különösebb szakértelmet, a rendszeres öntözést, a napfényt, a huzatmentes helyet, a könnyű szerkezetű talajt az esetek többségében meghálálják.</description>
	<pubDate>23 Jan 2009 21:21:04 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/cserepesfuszernovenyek.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Tíz könnyen kivitelezhető ötlet, hogy egy kis kertet nagyobbá tegyünk</title>
	<description>Az alábbi néhány ötlet azoknak kíván segítséget nyújtani, akik csak kis kerttel rendelkeznek, és szeretnék a lehetőségekhez képest legalább vizuálisan nagyobbá tenni. Az alábbi tanácsokat követve, nem túlzásokba esve jelentősen változtathatunk a kert stílusán.</description>
	<pubDate>23 Jan 2009 21:20:41 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/kiskertetnagyobba.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A tuja (Thuja) nemzetség szaporítása magról (magvetés)</title>
	<description>Sokan szeretnek otthon saját növényeik szaporításával kísérletezni. A következő rövid írás megadja az alapismereteket a tuja nemzetséghez tartozó növények magvetéssel történő szaporításához. Elsősorban az olcsó tömeganyagnak vagy az oltáshoz használt alanynak szánt fajokat szaporítjuk így.</description>
	<pubDate>20 Jan 2009 16:45:13 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/tujamagvetes.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Rózsafenésedés (Szfacelómás betegség)</title>
	<description>Nem gyakori betegség. Elsősorban faiskolákban fordul elő, ritkán kertekben is megfigyelhető.</description>
	<pubDate>20 Jan 2009 16:44:58 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/rozsafenesedes.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A rózsa agrobaktériumos gyökérkolyvája</title>
	<description>Az Agrobacterium gazdanövényköre rendkívül széles, a legtöbb fásszárú növényt megtámadhatja. A rózsán a betegség tünetei a föld feletti részeken kevésbé szembetűnőek.</description>
	<pubDate>20 Jan 2009 16:44:19 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/rozsa_agrobakterium.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A rózsa koniotíriumos vesszőfoltossága (kéregfoltossága)</title>
	<description>Hazánkban mindenhol előforduló betegség. Hajtatásos termesztés során nagyobb károkat okoz, mint szabadföldön. Csak a rózsa föld feletti fás részein fordul elő, a leveleken nem mutatkoznak tünetek.</description>
	<pubDate>20 Jan 2009 16:43:58 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/rozsakoniotirimos.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Rózsarozsda</title>
	<description>A rózsa általánosan elterjedt betegsége, a diplokarponos levélfoltosság és a lisztharmat mellett a legveszélyesebb kórokozó.</description>
	<pubDate>20 Jan 2009 16:43:14 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/rozsarozsda.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A rózsa botritiszes betegsége</title>
	<description>A közismert Botrytis cinerea rózsán jelentkező betegsége. Szabadföldben és növényházban egyaránt előfordul, a csapadékos, párás, nedves környezet különösen fogékonnyá teszi a növényeket.</description>
	<pubDate>20 Jan 2009 16:42:57 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek/rozsabotritisz.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Rózsa mozaik vírus</title>
	<description>Ahol rózsát termesztenek, ott sajnos mindenütt találkozhatunk ezzel a vírussal. Magyarországon is előfordul, egyes fajták érzékenysége jelentősen eltér.</description>
	<pubDate>20 Jan 2009 16:42:22 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/rozsamozaikvirus.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Rózsalisztharmat</title>
	<description>A rózsa egyik legismertebb és legelterjedtebb betegsége. Az érzékeny fajtákban jelentős károkat okozhat. Ezek ismeretében minden rózsatulajdonosnak érdemes pár percet fordítani e betegség megismerésére, hogy a tünetek felismerésekor mindent megtehessünk a kár enyhítésére.</description>
	<pubDate>15 Jan 2009 19:41:57 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/rozsalisztharmat.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Rózsa mozaik vírus</title>
	<description>Ahol rózsát termesztenek, ott sajnos mindenütt találkozhatunk ezzel a vírussal. Magyarországon is elfőfordul, egyes fajták érzékenysége jelenteősen eltér.</description>
	<pubDate>15 Jan 2009 19:40:56 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/rozsamozaikvirus.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A rózsa diplokarponos levélfoltossága (feketefoltosság)</title>
	<description>A szabadföldi rózsák egyik legelterjedtebb, leggyakrabban előforduló betegsége. Az egyes rózsafajták fogékonysága jelentősen eltér, de általánosságban elmondható, hogy a bokorrózsák fogékonyabbak. A csapadékos, hűvös időjárás hozzájárul a betegség fokozott kártételéhez. Az 1830-as években számos országban egy időben írták le, ezért közel 25 elnevezést kapott.</description>
	<pubDate>13 Jan 2009 15:28:10 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/rozsa_diplokarponos_levelfoltossag.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A tuja didimaszcellás pikkelylevél barnulása (Didimaszcellás betegség)</title>
	<description>Elsősorban a fiatal, négy évesnél fiatalabb növények veszélyes kórokozója. A faiskolákban rendszeres, ismétlődő fertőzés hatására komoly károkat tud okozni. Künölösen veszélyeztett az óriástuja (Thuja plicata) és a nyugati tuja (Thuja occidentalis) A betegség tünetei összetéveszthetők a kabatínás hajtáselhalásának tünteivel.</description>
	<pubDate>12 Jan 2009 15:34:44 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/tuja_didimaszcella.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Borókaszú (Tujaszú) - Kártevő, tünetek, védekezés</title>
	<description>Feltűnő, esetenként komoly károkat okozó bogár. A borókán (Juniperus), a cipruson (Cupressus), a hamiscipruson (Chamaecyparis) és a tuján (Thuja) fordul elő.</description>
	<pubDate>7 Jan 2009 14:15:53 GMT</pubDate>
	<link>http://www.matyasciprian.hu/novenyek/borokaszu.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Csapadékformák, definíciók</title>
	<description>A csapadék megjelenési formái: ónos eső, hó, havas eső, jégeső, dara, harmat, dér, zúzmara.
Nap mint nap találkozunk ezekkel a fogalmakkal a televízióban, rádióban, újságba vagy az interneten, de legtöbbször nem tudjuk, hogy mit is jelentenek pontosan, azt pedig még kevésbé, hogy hogyan keletkeznek.</description>
	<pubDate>6 Jan 2009 22:30:49 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/csapadekformak.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Tujafúró aranymoly (Tujaaknázómoly)</title>
	<description>A tuja talán legismertebb kártevője. A tuja (Thuja) nemzetségen kívül a hamisciprusokban (Chamaecyparis) is kárt tesz. Különös figyelmet kell fordítani a védekezésre sűrű növényállományban, nyíratlan sövényekben és természetesen faiskolai ültetvényekben.</description>
	<pubDate>6 Jan 2009 12:23:35 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/tujafuro_aranymoly.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Papírzsebkendő gyűjteményem</title>
	<description>Felkerült papírzsebkendő gyűjteményem összes darabjának fényképe!!!</description>
	<pubDate>3 Jan 2009 21:53:06 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/mindenmas/papirzsebkendogyujtemeny.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Eladó TV - Egy vicces hirdetés a netről</title>
	<description>A következő hirdetést a Vaterán találtam. Jó szórakozást!</description>
	<pubDate>21 Dec 2008 16:11:42 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/mindenmas/tv_hirdetes.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A tuja kabatínás hajtás- és ágpusztulása (hajtásbarnulás)</title>
	<description>A tuja kabatínás hajtás- és ágpusztulása (hajtásbarnulás)

A kórokozó gomba nem csak a tuján (Thuja), hanem a hamiscipruson (Chamaecyparis ), a ciprusokon (Cupressus) és a borókán (Juniperus) is súlyos károkat okozhat. Elsősorban a kálcium-, magnézium- és mangánhiányos területen fejlődő növényeket támadja meg. Megfelelő védekezéssel és időben történő felismeréssel a károk megelőzhetők és orvosolhatók. Komoly veszély a fiatal növényeket fenyegeti, melyek a fertőzés következtében elhalhatnak.</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 20:05:27 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/tuja_kabatina.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Smaragd tuja - Thuja occidentalis 'Smaragd'</title>
	<description>Magyarországon jelenleg a legkeresetteb, legismertebb, legnagyobb mennyiségben ültetett tuja.

A nyugati tuja fajhoz tartozik, annak talán legsikeresebb képviselője. Más országokban 'Emerald Green' néven is forgalmazzák, de hazánkban csak a 'Smaragd' név ismert. Amerikában nemesítették, onnan került Európába.

Népszerűségét olyan tulajdonságainak köszönheti, melyek megkülönböztetik a többi nyugati tujától:

    . elegáns, smaragdzöld szín

    - színét télen is megtartja, nem barnul be, ellentétben néhány ...</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:07:51 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/smaragdtuja.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Tiszafa - Taxus</title>
	<description>Európában, Észak-Amerikába és Kelet-Ázsiában egyaránt honos növény. Kilenc faja ismert (és két hibrid) bár egyes források kevesebbet említenek. A tiszafák örökzöld fák vagy cserjék. Kétlaki növény, termése piros vagy narancssárga színű. A növény jellemzője, hogy a piros magköpeny kivételével minden része mérgező. A díszfaiskolai termesztés során az alapfajokon kívül számos fajta került nemesítésre.Ennek köszönhetően oszlopos, törpre, kúszó, sárga lombbú növényt is vásárolhatunk. Növekedési eréje elmarad a tuja és hamisciprus nemzetségek gyorsan növekedő fajtáitól.

Ismerkedjünk meg a fajokkal és fajtákkal. (Az egyes fajoknak rengeteg termesztett változata, fajtája ismert. Ezek ismertetését meg sem kísérlem, csak bemutató jelleggel írok le néhány fajtát.)</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:07:49 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/tiszafa.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Mérgező dísznövények</title>
	<description>Elsősorban kisgyermekes családokban, vagy az unokákat gyakorta vendégül látó nagyszülők kertjében van különös jelentősége annak, hogy tisztában legyünk dísznövényeink rejtett veszélyeivel. Számos olyan növény fordul elő kertjeinkben, melyek egy-egy része kisebb vagy nagyobb mennyiségben mérgező anyagot tartalmaz. Lehetőleg ne telepítsünk olyan mérgező növényt, melynek termése, magja vonzza a kisgyermekeket.</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:07:46 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/mergezonovenyek.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Lucfenyő (Picea) kártevői</title>
	<description>Kis lucfenyő-örvöspajzstetű (Physokermes hemicryphus), nagy lucfenyő-örvöspajzstetű (Ph. piceae), fenyő-örvöspajzstetű (Ph. inapinatus)

A luc egyéves hajtásain és az hajtások elágazásaiban 3-6 mm átmérőjű pajzsok örvszerűen veszik körbe az ágakat. A tetvek által kiváltott mézharmat a korompenész megtelepedését segíti elő. A megtámadott levelek, hajtások megfeketednek, rontják a növény piaci és esztétikai értékét, csökkentik az eladhatóságot.

Védekezés: a pajzs alatt lévők ellen nehéz a védekezés, mivel a pajzs anyaga védi a kártevőket a növényvédő szerektől. A mozgó lárvák ellen szeptember—októberben a pajzstetvek elleni ...</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:07:44 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/luckartevok.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Konténeres (földlabdás) fenyőt karácsonyra?</title>
	<description>Az ezredforduló körül kezdett előtérbe kerülni a földlabdás karácsonyfa. Egyre többet foglalkozott vele az nyomtatott sajtó, a média, feltűntek vállalkozások, akik széles választékban kínáltak ilyen növényeket az ünnep közeledtével. A kezdeményezés a zöld szervezetektől indult. Indokaik a környezetvédelem, a természettudatos életvitel, a növények óvása, a zöldfelület növelése (illetve nem csökkentése) köré épültek.</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:07:42 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/karacsonyfa.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Genetikai fogalmak és definíciók...</title>
	<description>Genetikai fogalmak és definíciók...</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:07:38 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/mindenmas/genetika.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Carl von Linné (Carolus Linnaeus) - a legismertebb botanikus</title>
	<description>Azt hiszem minden növényeket és állatokat kedvelő ember, aki valaha is kezébe vett egy olyan könyvet, szakkönyvet, ami a tudományos neveket is megemlítette, az már találkozott Linné nevével, vagy legalább is a név rövidítésével: L.

A tudományos név feltüntesékor fel kell tüntetni a faj első leíróját és ez rendkívül sok esetben Linnével egyenlő. Ezért Linné neve az L. rövidítésben, betűben maradt fent.</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:07:36 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/carlvonlinne.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Mariann kertje - avagy egy kedves olvasóm képei</title>
	<description>Mariann kertje - avagy egy kedves olvasóm képei</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:07:34 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/mariann.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Az alma betegségei</title>
	<description>Az alma betegségeinek leírása képekkel illusztrálva</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:07:32 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/almabetegsegek.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A cseresznye és meggy betegségei</title>
	<description>A cseresznye és meggy betegségeinek leírása képekkel illusztrálva</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:07:30 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/cseresznye.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Az őszibarack betegségei</title>
	<description>Az őszibarack betegségeinek leírása képekkel illusztrálva</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:07:28 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/oszibarack.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A diófa betegségei</title>
	<description>Szinte minden kertben, hegyi telken, hobbitelken megtalálható a diófa.

Ismerkedjünk meg néhány sorban és képben a diófát károsító kórokozókkal.</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:07:26 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/diobetegsegek.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Mohatakaró virágcserépre</title>
	<description>Egyszerű, könnyen kivitelezhető ötlet, hogyan vonjuk be kerámiacserepünket mohával kívülről.</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:07:24 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/mohacserep.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Hogyan készítsünk "Fűhajú Tojásemberkét"</title>
	<description>Ezt a Fűhajú Tojásemberkét könnyű elkészíteni, és ahol kisgyermekek vannak a családban, ott a kicsik nagy élvezettel fogják figyelni, ahogy kinő emberkénk haja. Mindemellett felelősségre is tanítja a kicsiket, hisz a "haj" öntözéséről nekik kell gondoskodni.</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:07:22 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/tojashejember.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Virághagymáink megóvása a kártevőktől</title>
	<description>Amire szükségünk lesz:

- műanyag cserép (konténer)

- fém vagy erős műanyagháló

- ásó</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:07:20 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/hagymavedelem.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Konténeres, földlabdás és szabadgyökerű növények közötti különbség</title>
	<description>Mi a különbség, ha konténeres, földlabdás és ha szabadgyökerű növényt veszünk?</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:07:19 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/konteneres.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Sövénytelepítés</title>
	<description>Még ma is számos kérdés merül fel fórumokon, a munkáim során egy-egy sövény telepítésével kapcsolatban. A következő néhány bekezdésben a sövénytelepítés technikai, megvalósítási részében szeretnék segítséget nyújtani.</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:07:17 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/sovenytelepites.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Gyepszőnyeg vagy fűmagvetés??</title>
	<description>Minden tavasszal és ősszel megannyi családi háznál merül fel, hogy füvesíteni szeretnének egy-egy területet. Az utóbbi években egyre ismertebbé válik hazánkban is, a nyugaton már általános módszer, a gyepszőnyegezés.

Sokan azonban még ma sincsenek tisztában a gyepszőnyeg illetve vetés előnyeivel és hátrányaival. A következő sorokban a választást szeretném megkönnyíteni.</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:07:14 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/gyepszonyeg.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Hogyan építsünk japánsarkot a kertünkbe?</title>
	<description>Egy-egy japán stílusú, csobogós kertrészlet drámai hatást hozhat kertünkbe. Néhány egyszerű építési elemből mindenki megépítheti a saját "tsukubai"-ját, ahol, ősi japán szokás szerint, minden teaszertartás résztvevő még a teaszobába lépés előtt megmoshatja a kezét.</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:07:11 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/japansarok.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Növényszedés - egy új módszer</title>
	<description>A youtube.com videómegosztó portálon böngészve akadtam az alábbi videóra. Érdemes öt percet szánni a megtekintésére mindazoknak, akik érdekeltek a faiskolai munkákban, és azoknak is, akik fogékonyak a kertészeti érdekességek iránt. (Azok, akik a Barát közt Magdi nénijét tartják a 21. század Bálint Gazdájának,mert minden harmadik részben meglocsol egy virágok, azoknak nem javaslom ezen oldal elolvasását. Nem fogják értékelni.) :-)</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:07:10 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/novenyszedes.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Az Ephrussi de Rothschild Villa</title>
	<description>Ma már sűrűn beépített, ám a 19. század végéig szinte érintetlen területen fekszik Charlotte Béatrice de Rothschild (1864 - 1934) francia előkelőség, műgyűjtő, a híres Rotschild család tagjának villája. Mára számos híresség, gazdag üzletember villája áll a Nizza és Monte Carlo között fekvő Cap Ferrat nevű félszigeten. Ha sikerül elutaznunk erre a festői félszigetre érdemes megnéznünk a pazar épületek és kertek sokaságát, és semmiképpen ne felejtsük el lefényképezni a lenyűgöző panorámát.</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:07:08 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/rothschildvilla.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Cikk-cakk kerti híd - japán stílusban</title>
	<description>Ennek a japán sítusú kerti hídnak az ötletét egy 11. századbeli mese ihlette, melyben leírást találunk egy íriszekkel sűrűn borított mocsárról, melyen egy cikk-cakk nyomvonalú hídon juthatunk át. A furcsa alakzatot azzal magyarázták, hogy az ördög elől menekülve a cikk-cakkban haladó embert nem tudja követni a gonosz.

A munka megkezdése előtt el kell döntenünk, hogy szeretnénk használni a hidat, vagy egyszerűen csak gyönyörködni szeretnénk benne, szeretnénk ha a távol keleti hangulatot egy különös műtárgy is mélyítené. Ennek megfelelően változtassunk a híd teherbírásán, a használt anyagokon.</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:07:05 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/cikkcakkhid.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Picea (Lucfenyő) betegségei</title>
	<description>Szerbluc tűelhalása

Elsősorban a Picea omorika (szerbluc) betegsége. Nem fertőző. A tűlevelek barnulnak, sárgulnak. A barnulás a hajtáscsúcsoktól halad a korona belseje felé. A betegség az esztétikai károsodáson túl akár a növény elhalását is okozhatja.

Védekezés: ne ültessük a növényt savanyú, nedves talajba. A jó magnéziumellátottság, az ideális pH (6), a levegős talaj hozzájárul a betegség kialakulásának elkerüléséhez. Élettani betegségről lévén szó javulás csak lassan várható.
Tűlevélhullás

A lucfenyők leveleiket 2-4 évente cserélik. A nem megfelelő körülmények között fejlődő növényeknél ez a folyamat felgyorsulhat, a fák akár a két éves leveleiket is elveszíthetik. A nagy adagban adagolt műtrágy megégetheti a gyökereket, aminek következtében a fiatal levelek ...</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:07:04 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/lucbetegsegek.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Jegenyefenyő - Abies</title>
	<description>A nemzetségnek mintegy 70 faja ismert. Középnagy vagy nagy fák. Észak-Amerikában és Délkelet-Ázsiában, a szubtrópusi, mérsékelt övi és sarkközeli területen honosak. Európában csak néhány faja őshonos. Tobozaik ősszel érnek, felfelé állóak, az érést követően szétesnek.

Szaporításuk történhet magvetéssel (alapfajok), hajtásdugványozással (a törpe fajták szaporításmódja, mivel ezek oltással szaporítva elvesztik alakjukat, "fellazulnak", sudárt nevelnek) és oltással (magot nem hozó fajokat és az erős növekedésű fajtákat).</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:07:02 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/abies.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Fásdugványozás</title>
	<description>A fásdugványozás talán az otthon legegyszerűbben kivitelezhető szaporításmódok közé tartozik. Az alábbiakban az egyszerű házikertben is kivitelezhető módját mutatom be. Az ipari, nagy mennyiségű növény előállításának technológiája egy kicsit eltér az alább bemutatottól. A fás dugványokat a növény teljesen beérett, megfásodott, levéltelen szárrészből készítjük. A módszer olcsó, nem igényel technológiai felkészültséget, és segítségével nagy mennyiségű növényt állíthatunk elő.</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:06:59 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/fasdugvanyozas.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Mely növényeket nevezzük örökzöldnek - mit jelent a télizöld kifejezés?</title>
	<description>A hétköznapi szóhasználatban az örökzöldek és a lombhullató növények között éles határ húzódik. Sokan úgy vélik, hogy egy növény vagy lombhullató, vagy örökzöld. Ez nem így van. A lombhullató és örökzöld növények között számtalan átmeneti típus található.</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:06:57 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/orokzoldek.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Páfrányfenyő - Ginkgo biloba</title>
	<description>A páfrányfenyők (Ginkgophyta) törzsének egyetlen faja. A család kialakulása 300 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti ókorban történt. Igazi virágkorukat 160 millió évvel ezelőtt élték, majd a harmadkorban hanyatlásnak indultak. Éltek Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában is.

A családnak csak egyetlen képviselője maradt fenn Délkelet-Kínában, a Tien Mu Shan hegységben. A fát a holland nagykövetség orvosa fedezte fel Európának 1690-ben, Nagaszakiban.</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:06:55 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/pafranyfenyo.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A növények rendszerezése</title>
	<description>A rendszertan tárgya és célja:
A rendszertan az a tudomány, amely közvetlenül tanulmányozza és leírja a biológiai szervezetek változatosságát, vizsgálja e változatosság okait és következményeit, majd a nyert adatokat egy osztályozó rendszerré dolgozza ki.</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:06:54 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/rendszerezes.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Méhbalzsam - Monarda sp.</title>
	<description>méhbalzsam Észak-Amerikában őshonos, egynyári vagy évelő növény. Hozzávetőlegesen 16 faj tartozik a nemzetségbe.

Magasságuk általában 20 cm és 90 cm között van. Levelei lándzsa alakúak, finoman szőrözöttek és a széleken finoman fűrészesek, 7-14 cm hosszúak. A nemzetség minden fajánál, ha a leveleket összetörjük, összemorzsoljuk, akkor fűszeres, erősen illatozó olajat...</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:06:52 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/monarda.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Leyland ciprus - X Cupressocyparis leylandii</title>
	<description>Már a növény keletkezése is érdekes, hiszen 1888-ban, Angliában történt meg az a kereszteződés két nemzetség között, melynek ezt a nagyszerű növényt köszönhetjük. Egy C. J. Leylnad nevű úriember lelt rá hat darab magoncra, amit felnevelt, majd továbbszaporított. "Szülei" a monterey ciprus (Cupressus macrocarpa) és a nutka hamisciprus (Chamaecyparis nootkatensis) voltak. A növény nevében szereplő X arra utal, hogy a növény hibrid. Mindkét szülőtől más-más tulajdonságot örökölt. A nutka hamisciprustól a fagytűrést, míg a monterey ciprustól szárazságtűrést és a gyors növekedést örökölte.</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:06:50 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/leylandciprus.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Kaukazusi nefelejcs - Brunnera macrophylla</title>
	<description>Kora tavasszal virágzó, csomókban fejlődő évelő növény. Különösen értékessé teszi, hogy szép virágai mellett levelei is rendkívüli díszítőértékkel bírnak.</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:06:48 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/brunnera.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A tuja nemzetséget károsító pajzstetvek</title>
	<description>Magyarországon is nagyon elterjedt dísznövény a tuja. Tudnunk kell, hogy a tuja nemzetség nem őshonos hazánkban, így hajlamosabb a száraz nyarakon legyengülni, a betegségekre fogékonnyá válni. A következő sorban a tuja nemzetségek károsító két pajzstetűt szeretném ismertetni.</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:06:46 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/tujapajzstetu.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Fenyőfélék szaporítása házilag dugványról...</title>
	<description>Fenyőfélék szaporítása házilag dugványról...</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:06:44 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/fenyoszaporitas.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A Betula pendula és a Betula papyrifera (Papír nyírfa) fajok megkülönböztetése</title>
	<description>A Betula pendula és a Betula papyrifera (Papír nyírfa) fajok megkülönböztetése</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:06:42 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/betula.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A Betula pendula (Közönséges nyír) és a Betula pubescens  (Molyhos nyír) fajok megkülönböztetése</title>
	<description>A Betula pendula (Közönséges nyír) és a Betula pubescens  (Molyhos nyír) fajok megkülönböztetése</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:06:39 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/betula2.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Óriás mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum)</title>
	<description>A mamutfenyő a világ legnagyobb növénye. Magassága 50-85 m, törzsének átmérője 5-7 m. A legmagasabb leírt példány 93,6 méter magas volt míg törzsátmérője 8,85 m volt. A legidősebb, ismert példány kora, az évgyűrűi alapján 3.200 év.

A fa kérge barázdás, szálas szerkezetű és a törzs alapjánál akár a 60 cm-es vastagságot is elérheti. Ez a kéreg biztosít tűzvédettséget a növénynek.</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:06:37 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/mamutfenyo.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Talajtakaró növények a kertben</title>
	<description>A talajtakaró növények elsődleges feladata, mint az a fogalom nevéből kiderül, összefüggő, a csupasz talajt eltakaró zöldfelület létrehozása. Ezen felül megakadályozzák a terület elgyomosodását azáltal, hogy intenzív növekedésükkel elnyomják a csírázó gyomokat, elvonják a fényt, a nedvességet és az életteret. Sok helyen a gyep pótlására alkalmazzuk őket, mert számos olyan fajt és fajtát találunk közöttük, mely kitűnően bírja a félárnyékos, árnyékos területeket, így olyan helyen is ültethetjük őket, ahol a gyep létesítése nem lehetséges. Ellensúlyozásként szolgálgálhatnak beton, térkő egyéb mesterséges felületek mellett. Elsősorban alacsony növésű cserjék, kúszó és tarackoló növények tartoznak ebbe a növénycsoportba.

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül megpróbálok bemutatni néhány talajtakaró növényfajt.</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:06:35 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/talajtakaro.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Virágzó sövény - Virágzó sövénynövények</title>
	<description>Ma már egyre több színes, csillogó-villogó katalógusban találunk virágzó sövénynek kínált növényegyüttest. Gyönyörű rajzok (nem fényképek!!!) mutatják be, hogy milyen nem lesz majd a sövényünk. És természetesen rögtön meg is rendelhetjük az öt-tíz növényet aranyáron. Amikor megkapjuk a növényt, sokszor akkora növényeket kapunk, amik éppen csak kilógnak a cserépből.

De ha egy kicsit kreatívak vagyunk, és szeretünk a növények beszerzésével, válogatásával foglalkozni, akkor magunk is összeállíthatunk egy virágzó sövényt, s akár magunk is kiválaszthatjuk a növényeket a közeli kertészetben.</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:06:32 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/novenyek/viragzosoveny.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Különleges növényeim...</title>
	<description>Mint minden embert, aki növényekkel foglalkozik, engem is elragadott a vágy a különleges növények iránt. Sajnos még nagyon az elején tartok a gyűjtésnek, elsősorban helyhiány miatt. Egészen egyszerűen...</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:06:29 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/kulonleges.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Fenyő vagy nem fenyő?</title>
	<description>Mit takar a fenyő szó? A "tuja" az fenyő? Vagy csak a "karácsonyfa" fenyő? Hogy is van ez?

A válasz nagyon egyszerű. A lap jobb oldalán látható rendszertani besorolás (természetesen több rendszertani besorolás létezik, de ez esetünkben nem lényeges) egyértelműen mutatja, hogy...</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:06:27 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/fenyo.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Kedvenc játékaim - a PC (h)őskorából</title>
	<description>Le kell szögeznem, nem vagyok nagy játékos. Amikor megjelent a háztartásokban a PC (a 90-es évek elején), akkor még teljesen más volt a játékkultúra. Az akkori számítógépes játékokkal foglalkozó újság, az 576Kbyte vállalkozhatott arra, hogy beszámoljon szinte az összes megjelenő új játékról, többségüket több oldalas teszttel bemutatva. A helyzet gyorsan változott, a játékok nagyüzemben készültek, a játékos előbb-utóbb kezdett elveszni a rengetegben.</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:06:25 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/mindenmas/regijatekok.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Látszik a Kínai Nagy Fal az űrből?</title>
	<description>Látszik a Kínai Nagy Fal az űrből?</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:06:23 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/mindenmas/kinainagyfal.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Bűvös kocka (Rubik kocka)</title>
	<description>Érdekességek a Rubik kockáról</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:06:21 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/mindenmas/buvoskocka.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Jigsaw (Fűrész) elesik  ... csak nézd és nevess!!</title>
	<description>Jigsaw (Fűrész) elesik  ... csak nézd és nevess!!
VIDEÓ!!!</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:06:19 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/mindenmas/jigsaw.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Utolsó lélegzet - sci-fi egyperces</title>
	<description>Utolsó lélegzet - sci-fi egyperces
Mátyás Ciprián írása</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:06:17 GMT</pubDate>
	</item>
	<item>
	<title>Megasztár 5. (Michael Jackson)</title>
	<description>A minap a youtube.com-on kutakodtam. A lökést, az irányítást e lap irányába a Megasztár 4 egyik adása adta, ahol egy versenyző a 'You are not alone' című dalt adta elő. Harmatgyengén. Fel szerettem volna eleveníteni, hogy miként is szólt e dal Michael Jackson előadásában. E műveletsornak lett a következménye mintegy másfél órás M.J. zenehallgatás és netes elméleti táncoktatás. Mármint ő oktatott engem, nem én őt. (Én maximum az egyhelybenállást tudnám bemutatni neki, de ő azt is jobban csinálja.)</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:06:14 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/mindenmas/michaeljackson.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Állatkísérletek...</title>
	<description>Az alábbi dokumentumot a DC-n találtam. Érdemes elolvasni. Nem egy olyan olvasmány, ami után boldogan áll fel az ember, de azért sok embernek kötelezővé tenném. (Az oldalt szándékosan nem egészítettem ki képekkel!)</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:06:12 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/mindenmas/allatkiserletek.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Kismadár napló - avagy így élünk mi az üvegházban</title>
	<description>Életünk első napja:

    Üdvözlünk mindenkit. Örömmel jelentjük, hogy 2008. július 1-én kibújtunk a tojásból egy angliai kisváros egyik üvegházában. A továbbiakban csecsemőkorunkról szeretnénk képes beszámolót nyújtani.

    Magunkról annyit, hogy Pied wagtail (Motacilla alba) kicsinyek vagyunk. Négyen vagyunk testvérek és anyu nagyon vigyáz ránk. Fényképészünk, Mátyás Ciprián írásos engedéllyel közelítheti meg naponta a fészket.</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:06:10 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/mindenmas/kismadarak.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A Yellowstone Nemzeti Park ökológiai katasztrófája</title>
	<description>Az alábbi beszámoló megtalálható Michael Crichton Félelemben című könyvében is. A könyv a globális felmelegedés problémájával foglalkozik, rendkívül érdekfeszítő, regénystílusban.</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:06:08 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/mindenmas/yellowstone.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Egy fizikavizsga története...</title>
	<description>Az alábbi történet sok helyen olvasható az interneten. Nem tudom, hogy igaz, vagy nem. Nem is fontos. Aki járt egyetemre, középiskolába, általános iskolába, az pontosan tudja, hogy miért tartom érdemesnek a történetet, hogy felkerüljön a honlapra.</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:06:07 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/mindenmas/fizikavizsga.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>RepeaTEr v2.3</title>
	<description>RepeaTEr v2.3  	

angol oktatóprogram

A program a mondatok hallás és ismétlés utáni tanulásával kíván hozzájárulni a könnyebb kommunikációhoz. Nem elég szavakat ismerni, ha az ember nem tud megszólalni. A mondatcsoportok gyakran használt mondatokat tartalmaznak, amelyek többségét sajnos nem tanítják az iskolában.</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:06:03 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/repeater/repeater.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Néhány szó az angolokról...</title>
	<description>Előre bocsátom, hogy csak Anglia egy egészen kis szeletéről tudok írni. Nem ismerem az ország többi részét, az embereket, nem ismerem Londont, és a nagyvárosi életet. Eveshamről, a középangliai kisvárosról tudok csak írni pár sort.</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:06:02 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/angolokrol.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Egy kedvenc vers...</title>
	<description>Edgar Allen Poe

        A holló

Egyszer elmult régen éjfél, ültem álmos lámpafénynél
Régi, bűvös foliánson tétovázott a kezem,
S hogy nehéz fejem lehajtom, észrevétlen koppan ajtóm,
Roppan félve és sóhajtón, zaj motoz a reteszen,
&amp;bdquo;Éji vándor - így susogtam - az babrál a reteszen,
Az lehet, más senkisem.”</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:06:00 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/hollo.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Zen tanítás...</title>
	<description>Egy zen tanítást szeretnék megosztani mindenkivel. Az érdekessége, hogy semmi értelme. Egyszerűen csak jó! :-)</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:05:58 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/zen.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Kedvenc logikai feladványaim...</title>
	<description>Ezek a feladványok minimális matematikai ismeretekkel megoldhatóak. Maximum az alapműveleteket kell használni, de azt se minden esetben. Olyan feladatokat választottam, amiben nincsen trükk.</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:05:56 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/logikai.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>A "blue" melléknév az angol nyelvben</title>
	<description>A "blue" melléknév az angol nyelvben
Érdekességek az angol nyelvben</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:05:54 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/bluejelentese.php</link>
	</item>
	<item>
	<title>Néhány hasznos angol mondat, ami nélkül nem boldogulhatunk külföldön...</title>
	<description>Angol kezdőknek:

Három boszorkány Swatch órákat néz. Melyik boszorkány nézi melyik Swatch órát?

Three witches watch three swatch watches. Which witch watch which swatch watch?</description>
	<pubDate>20 Dec 2008 15:05:51 GMT</pubDate>
	<link>http://matyasciprian.hu/mindenmas/angolmondat.php</link>
	</item>
	</channel>
</rss>


