Megcsavarás:

A vesszőt határozott, erős mozdulattal megcsavarjuk, ezáltal a rostokat, a kérget megroppantjuk.

Behasítás:

Behasítás során, a vesszőt egy késsel bevágjuk, majd a hasítékban egy darab nyufaszálat, fogpiszkálót helyezünk. Ez akadályozza meg a seb záródását, gyors gyógyulását.

Drótozás:

A vessző köré, szorosan, a kérget elszorítva egy drótot kötünk.

Gyűrűzés:

Ugyanaz, mint a drótozás, de itt fogó segítségével egy gyűrűt helyezünk a vesszőre.

Egyszerű (közönséges) és porbujtás: az egyéves vesszőket ősszel vagy kora tavasszal ívesen meghajlítjuk és egy kb 20 cm mély gödörbe kampózzuk és nyirkos, porhanyós földdel takarjuk. (Ha a földtakaró vastagság 10-12 cm-nél kevesebb, akkor porbujtásról beszélünk.) A vessző 2-3 rügyes csúcsi része a talajból ki kell álljon. A lebujtott, meggyökeresedett vesszők ősszel leválaszthatók az anyanövényről és egy új növényként továbbnevelhetők.

Feltöltéses bujtás: a szaporítandó növényeket a bujtás előtt tavasszal teljesen visszavágjuk, majd a tőből növő, fiatal hajtásokat még megfásodásuk előtt kb 20 cm-es magasságuk 2/3-áig porhanyós talajjal feltöltjük. Ahogy a vesszők növekednek, kb 30 cm-es magasságig növeljük a feltöltés magasságát. Ősszel az új növények leválaszthatók.

Hullámos bujtás: egyes kúszónövények szaporítási módja. A hajlékony vesszőket úgy bujtjuk le, hogy egy vessző hullámszerűen, több helyen bukik le a talajba. Egy vesszőről így annyi növény kapunk, ahány helyen lebujtottuk.

Sugaras bujtás: az egyéves vesszőket tavasszal, még kihajtás előtt az anyanövényre sugárirányban, 10 cm-es barázdákba fektetjük, és kampókkal rögzítjük. A rügyekből előtörő hajtásokat a feltöltéses bujtáshoz hasonló módon feltöltjük. Ősz folyamán az új növényeket leválasztjuk az anyanövényről.

Légbujtás: egy érdekes bujtási mód. Ez esetben nem a vesszőt hajtjuk a föld alá, hanem a földet visszük a vesszőhöz. A túl magasan lévő, vagy lehajthatatlan vesszőket gyökereztetjük így. A szaporítandó vesszőt körülvesszük tőzeges, mohás, homokos esetleg perlites közeggel. A közeget fólia és ragasztószalag vagy zsineg segítségével rögzítjük a vesszőhöz. A légbujtás során feltétltenül szükséges a vessző drótozása, gyűrűzése vagy behasítása, mert csak így tudjuk kikényszeríteni a gyökeresedést (ezt helyettesíthetjük a vessző kérgének "lehámozásával" gyűrű alakban).

Törpemandula

Amygdalus nana

Fűszercserje fajok

Calycanthus spp.

Iszalag kerti hibridek

Clematis

Füge

Ficus caria

Kínai liliomfa

Magnolia liliiflora

Közönséges orgona

Syringa vulgaris

Hársfa fajok

Tilia spp.

Piros levelű törökmogyoró

Corylus

Cserszömörce (piros levelűek)

Cotinus