
Nap mint nap találkozunk ezekkel a fogalmakkal a televízióban, rádióban, újságba vagy az interneten, de legtöbbször nem tudjuk, hogy mit is jelentenek pontosan, azt pedig még kevésbé, hogy hogyan keletkeznek.
Kezdjük talán a csapadék fogalmával: a légkör páratartalmának kicsapódásából származó, a földre hulló szilárd vagy folyékony halmazállapotú víz.
A fent említett csapadékokat két csoportba soroljuk: hulló és nem hulló csapadékok.
- Ónos eső: előfordul, hogy télen a magasabb légrétegek enyhébbek, mint a földközeli légrétegek. Ha ilyenkor a felső enyhe légrétegekből eső hull, a fagyos rétegekben túlhűl. Mihelyt a fagyos talajra ér vagy más tárgyakba ütközik, megfagy és csúszós jégbevonatot alkot.
- Havas eső: ha a lehulló hó alacsonyabban levő melegebb légrétegekbe ér, részben elolvad, és mint havas eső éri el a földet.
- Jégeső: Nyári forróság esetén a hevesen felszálló levegő nagy magasságba emelkedik. Erős lehűlése következtében páratartalmának kicsapódásakor nagy jégszemek keletkeznek. A felfelé tartó heves légáramlás még tovább emeli a jégszemcséket, miközben egyre több víz fagy rájuk. E nagyra növekvő jégszemcsék jégeső formájában lehullanak.
- Dara: a dara és a jégeső között csak nagyságbeli különbség van. A dara hidegebb évszakban esik.
- Hó: A hó 0 °C alatt képződött csapadék, amely vízpárát tartalmazó levegő további lehűlésével jön létre, amikor a képződött jégrészecskékre kristályosan további jégrészecskék fagynak, és hókristállyá egyesülnek.
Nem hulló csapadékok:Harmat: A levegő harmatpontjánál alacsonyabb hőmérsékletű tárgyakat, vagy a talaj felületén kicsapódó apró vízcseppekből álló lerakódás.
Dér: A nulla foknál hidegebb tárgyakra kondenzálódó, szublimálódó szilárd halmazállapotba jutó vízgőz.
Zúzmara: Áramló ködös levegőből földi tárgyakra kicsapódó alaktalan vagy kristályos jéglerakódás.
Mátyás Ciprián
csapadék, formái, ónos, eső, hó, havaseső, jégeső, dara, harmat, dér, zúzmara