Dísznövényeink téli védelme

Az egyre hidegebb időjárás, a tél közeledtével gondolnunk kell kertben élő dísznövényeinkre is. Megfelelő növények kiválasztásával, szerencsés esetben szinte semmit sem kell tennünk: ha növényink teljesen tél és hóállóak, akkor csak a téli táj csodálata és a természet tavaszi ébredésére való várakozás a dolgunk.

Annak ellenére, hogy a hazai klímát kitűnően bíró, nem fagyérzékeny növények száma szinte kimeríthetetlen, és évente jelennek meg új és új fajták, sokan vágynak a különlegesre, a ritkaságra. E vágynak az sem szab határt, ha az adott növény erősen fagyérzékeny, így ezeknek a téli védelmét mindenképpen meg kell oldanunk.

Bár a téli védelemről elsőként mindenkinek a hideg elleni védekezés jut eszébe, meg kell említeni a téli napsütés káros hatásait is. Az egyik káros hatás a hőingadozás okozta kéregrepedés és az ennek következményeként megtelepedő kártevők megjelenése lehet. Ugyancsak káros hatásokat vált ki, hogy a napsütésben egyes érzékeny fák nedvkeringése megindul, majd a hirtelen hideg hatására rövid időn belül ez a keringő nedv megfagy és roncsolja a szöveteket. E hatások ellen az érzékeny fák törzsének kartonpapírral való betakarásával, vagy mésszel történő lefestésével védekezhetünk. (Érzékeny fák: juhar, lepényfa, díszalma és díszcseresznye, kőris)

A talajban telelő hagymás, gumós, hagymagumós dísznövények védelmét a talaj átfagyásának mérsékléséven kell megoldanunk. Ennek elsődleges eszköze a mulcsozás. A nyári, könnyű, laza mulcs a fagyok ellen nem megfelelő, ezért cseréljük le vastagabb, fajsúlyosabb, a hideg ellen jobban védő anyaggal. Ilyen például a zúzott kéreg vagy a vastag lombtakaró.

Szintén mulcsozással óvhatjuk a kis méretű fák, cserjék tövét. A mulcsot rakjuk kis kupacban a törzs köré és biztosítsuk, hogy a szél ne hordhassa el "védfalunkat". Rózsák tövét kerti talajjal is feltölthetjük.

A téli növényvédelemhez tartozik az örökzöld növények öntözése csapadékmentes, fagymentes napokon. Ezeknek a növényeknek, a lombhullatókkal ellentétben, télen is van lombjuk, így a fotoszintézis és a párologtatás sem áll le, ezáltal a növény vizet veszít, amit pótolni kell.

Szerencsére egyre több kertben láthatóak díszfüvek. Ezek lombját ősszel ne távolítsuk el, csak lazán kössük össze. Így a fennhagyott lomb védi a tövet a fagytól, az összekötözés pedig megakadályozza, hogy a szél és a hó "teleszemetelje" a kertünket a levelekkel.

Külön kategóriaként kell megemlíteni a szabadban hagyott, konténeres, cserepes növényeket. Ezek gyökerét a cserép betakarásával, burkolásával óvhatjuk. Használhatunk kartonpapírokat, vagy nagyobb rongyokat. Úgy rögzítsük ezeket, hogy az első hó leesésekor ne csússzanak le! Ha a konténeres növény lombja is érzékeny, akkor néhány kis karó, pálca és laza, szellőző szövet segítségével kis paravánt is emelhetünk a lomb köré.

Az érzékeny lombú, de viszonylag kis termetű fák, cserjék védelme érdekében egy kisebb erődítményt is építhetünk a növény köré. Ez abból áll, hogy a fa köré három négy kis karót verünk le, majd a karókra paravánként vastag szövetet erősítünk. Fokozhatjuk a hatást ha még egy réteg paravánt húzunk fel az első köré, és a két paraván közti rést feltöltjük lombbal, kéreggel.

A legegyszerűbb, leghatásosabb védelem azonban továbbra is a nem fagyérzékeny, klímánkat tűrő növények telepítése.

Mátyás Ciprián, 2009. november 10.

téli növényvédelem, fagy elleni védelem, fagyérzékeny növények, fagyvédelem