Címlap | Dísznövények | Növényvédelem | Kertépítés | Érdekességek | Hírlevél |

Komposztálás - természetes tápanyag a házikertben

Ami a természetben természetes folyamat, ami szinte úgy megy végbe, hogy észre sem vesszük, azt bizony elő kell segítenünk a kiskertben. Az erdőben lábunk csoszog a sok levélben. De ha bakancsunkkal egy kicsit megmozgatjuk ezt a finom avart, alatta felismerhetetlen, már-már egynemű komposztot találunk. Talán így lehetne legegyszerűbben leírni a komposztálás lényegét. A háztartásban termelődő szerves hulladékot komposzttá érlelve gondoskodhatunk növényeink megfelelő tápanyagellátásáról mesterséges anyagok hozzáadása nélkül.

A rétegekről néhány mondatban

A komposztáló belső elrendezését hasonlítsuk talán a lasagnahoz: tészta, sajt, szósz, tészta, sajt, szósz, .... Vékony rétegekben. Ugyanezt kell alkalmazzuk komposztálás során is. Vékony rétegeket alakítsunk ki, soha ne túlozzunk el egy réteget se, és soha ne hagyjunk ki egyetlen réteget se. A rétegezés műveletét csak a komposztáló megépítésekor kell elvégeznünk. Egy beindult, működő komposztálóba már csak adagolnunk kell a szerves hulladékot: vagy beásni a közepébe, vagy belekeverni és a biológiai bomlás elvégzi a szükséges folyamatokat.

A komposztálót leghelyesebb, ha a csupasz talajra építjük. Semmiképpen se tegyük betonozott vagy aszfaltozott területre, mert ezek az anyagok megakadályozzák a szellőzést és megszüntetik a mikrobiológiai kapcsolatot a talajjal. Megoldásként szóba jöhet még egy lazán rakott téglasor, vagy raklap is, ha a talajt túl vizenyősnek találjuk.

A rétegeket alulról kezdjük természetesen a komposztálóba rakni, és egészen addig folytassuk a műveletet, amíg el nem érjük a tároló tetejét, vagy el nem fogy a komposztálásra szánt hulladékunk.

1. réteg - Szerves anyagok:

Konyhai zöldség hulladék, kaszált, nyírt fű, falevél (diófa levelét is használhatjuk), széna, szalma, apróra vágott kukoricacsutka, fűrészpor (vegyi anyaggal nem kezelt!), 1-1,5 cm-es átmérőnél kisebb ágdarabok, apróra zúzott tojáshéj, gyomnövények, kávézacc, teafű (filter nélkül). Ha lehet, minél kisebb darabokra vágjuk fel, aprítsuk fel a szerves hulladékot. A szerves anyagok rétege lehetőleg ne legyen vastagabb 15-20 cm-nél.

2. réteg - Állati trágya, műtrágya, starter anyagok:

Ezek az anyagok segítik elő, hogy komposztálónk működni kezdjen, hogy a belsejében meginduljanak a biológiai lebontó folyamatok, úgymond "begyulladjon". Ezek az anyagok gondoskodnak a mikrobiológia folyamatokhoz szükséges nitrogénről, és egyes típusaik tartalmaznak fehérjét és enzimeket is. Ha lehetőségünk van hozzájutni szarvasmarha vagy lótrágyához, akkor ezt kb 5 cm-es rétegben használjuk. Ha nem jutunk hozzá természetes állati ürülékhez, akkor a mezőgazdasági boltokban vásárolható műtrágyákat használjuk (N:P:K - 10:10:10 vagy 12:12:12). Ebből 2-3 négyzetméterenként adjunk egy pohárral.

3. réteg - Feltalaj vagy aktiváló komposzt:

Egyszerű kerti talaj tökéletes erre a célra. Kerüljük a vegyszerrel, főleg rovarölő, talajfertőtlenítő szerrel kezelt talajt. 3-5 cm-es rétegben alkalmazzuk.

---

Mit ne tegyünk a komposztálónkba?

• Állati tetemet, hulladékot, konyhai állati hulladékot
• Műanyagot, fémdarabokat, nylon zacskót

---

Az ideális C/N arány

A komposztálóban lévő anyagok ideális C/N aránya 30:1. Ez az arány biztosítja a mikrobiológiai folyamatok megfelelő lefolyását. Ha nincs kedvünk számolgatni az alábbi táblázat alapján, akkor tartsuk fejben, hogy az idősebb, fás anyagokban több a C, míg a fiatal, lédús anyagokban több a N.

NYERSANYAG	C/N ARÁNY
fűrészpor (vegyszermentes!)	500:1
papír	350:1
konyhai hulladék	15:1
kerti hulladék	40:1
lomb	50:1
vágott fű	20:1
fakéreg	120:1
kommunális hulladék	35:1

 

---

Hol helyezzük el a komposztálót?

A komposztáló keretünket mindig félárnyékos, de folyóvízzel elérhető helyen helyezzük el.

---

A komposztáló kezelése

A már beindult komposztálóhoz folyamatosan adhatjuk hozzá az új szerves hulladékot. Amennyiben új hulladékot adunk a komposzthoz, azt ássuk a közepébe, vagy vasvillával keverjük a már bent lévő anyagokhoz. Ha a komposztáló nem kapna elég vizet, akkor öntözéssel pótoljuk a hiányzó esőt.

---

Komposztálók (keretek):

Aki úgy dönt, hogy kertjében komposztálót létesít, annak két választás adódik: vagy vásárol egy - többnyire műanyag - komposztálót, vagy, ha erre lehetősége van, saját maga készít egyet.

A komposztálók három nagy csoportba sorolhatók:

1. műanyag, gyári komposztálók

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. fa komposztálók (többnyire házi készítésűek)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3. fémhálós komposztálók (szintén többnyire házi készítésűek)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mátyás Ciprián, 2009. április 26.

komposzt, komposztálás, komposzt készítés, házi komposzt, komposztáló, kerti hulladék