A méhbalzsam Észak-Amerikában őshonos, egynyári vagy évelő növény. Hozzávetőlegesen 16 faj tartozik a nemzetségbe.
Magasságuk általában 20 cm és 90 cm között van. Levelei lándzsa alakúak, finoman szőrözöttek és a széleken finoman fűrészesek, 7-14 cm hosszúak. A nemzetség minden fajánál, ha a leveleket összetörjük, összemorzsoljuk, akkor fűszeres, erősen illatozó olajat nyerhetünk ki. A legnagyobb mennyiségben a Monarda didyma tartalmazza ezt az olajat.
A nemzetséget Nicolás Monardes nevezte el, 1574-ben írt könyvében. A könyvben az Új Világban talált növényeket mutatta be.
Régebben számos orvosi, gyógyászati célra használták. Ide tartozott a fogszúvasodás, ínygyulladás, bőrgyulladások kezelése, borogató kötések készítése, fertőzésgátlóként való használata, vagy akár hashajtóként történő alkalmazása. Szájvízek alkotóanyagaként még ma is használják.
Virágzási ideje nyár közepe - nyár vége. Virágai tömegekben nyílnak, nagyon szép látványt nyújtva. A virágok szimplák, egyes termesztett fajtánál duplák. A színei nagyon széles körben változnak.
A Monarda a teljes napsütést és a nyirok, jó vízelvezetésű talajt részesíti előnyben. Félárnyékban, vagy szűrt napfényben is megél, de ott kisebbre fejlődik és kevesebb virágot hoz.
Bár a növénynek vannak betegségei, általában ellenállóak a kártevőkkel, gombákkal szemben és nehezen okoz kárt bennük a lisztharmat, a rozsda, vagy a mozaik vírus.
Alkalmazhatjuk szegélynövényként, vagy virágágyások növényeként is.


- Plantae (Növények)
- Tracheobionta (Edényes növények)
- Magnoliophyta (Zárvatermők)
- Magnoliopsida (Kétszikűek)
- Asteridae (Csövesvirágúak)
- Lamiales (Ajakosvirágúak)
- Lamiaceae (Ajakosak)
- Monarda (Méhbalzsam)
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Mátyás Ciprián
méhbalzsam, monarda, évelő, egynyári, méh balzsam