Kedves László!
Úgy gondolom, hogy a két legnagyobb hazai faiskolával lenne érdemes
felvenni a kapcsolatot. Az egyik a szombathelyi Prenor (www.prenor.eu), a
másik pedig az Alsótekeresi Faiskola (www.altekfa.hu).
Rajtuk kívül több kisebb faiskola is foglalkozik óriás növények
beszerzésével illetve forgalmazásával. Ilyen például a New Garden,
melynek külön részlege van e növények számára (www.newgarden.hu).
Üdvözlettel,
Ciprián
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
- Gyepszőnyeg vagy fűmagvetés??
- Vörös csenkesz - Festuca rubra - Pázsitfüvek sorozat 1.
- Porcsinrózsa vagy kukacvirág
- Díszfaiskolai jelölések
- Várható fűszer- és gyógynövény hozamok a kiskertből
- Himalájai cédrus - Cedrus deodara
- Balkonnövények, balkonnövények télre
- Óriás mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum)
- Nagy fák öntözése
- Üvegszárnyú ribiszkelepke - A ribiszke kártevői sorozat
Nagy fák öntözése
A fák, és a növények túlélésében, növekedésében az egyik legfontosabb környezeti tényező a víz. A növények vizet használnak a fotoszintézis során, és vizet veszítenek a párologtatás során. A víz hiánya, illetve a nem megfelelő vízellátás a fiatal és az idősebb fákra egyaránt hatással van. Legyengíti a növényeket, ezáltal érzékenyebbé téve azokat a betegségekkel szemben, utat nyitva egyes kártevőknek. A kiegészítő öntözés átsegítheti növényeinket a száraz, nyári hónapokon, és - amiről sokan elfeledkeznek - a téli, csapadékmentes időszakon. Az örökzöld növényeknek, köztük a fenyőknek, télen sem áll le az anyagcseréjük: fotoszintetizálnak, párologtatnak. Ehhez viszont vízre van szükségük.
Hogyan öntözzünk?
Az ideális az lenne, ha akkor kezdenénk meg az öntözést, ha a talaj nedvességszintje elért egy alacsony, előre kiszámított értéket. A kiskertekben (és a nagykertekben) azonban nem áll rendelkezésre nedvességmérő berendezés, labor, sőt az adott érték kiszámítása is nagyon sok tényezőtől függ. Ezért az öntözés megkezdésének időpontját a lehullott csapadék mennyiségéhez kell igazítanunk. Az öntözésnek meg kell előznie a csapadékhiány okozta tüneteket a fákon (levelek csavarodása, száradása, stb)
A legjobb módszerek a nagy fák öntözésére a csöpögtető öntözés, tehát ha a vizet fokozatosan és folyamatosan jutattjuk ki. A szórófejes öntözés nem ideális, de használata nagyon könnyű, így ha más lehetőségünk nincs, természetesen használhatjuk azt is. A kiöntözött vizet ne koncentráljuk a fa tövére, hiszen a nagy fák gyökérzete szétterülő. Bár nem minden esetben igaz, de egy régi "aranyszabály" szerint a fa gyökérzetének átmérője megegyezik a fa koronájának átmérőjével. (Ismétlem, nem mindig igaz!!!) Ha túlzottan sok vizet locsolunk a fa tövéhez, az akár gyökérproblémákhoz, betegségek megtelepedéséhez vezethet. Tehát a vizet inkább a fa tövétől távolabb (kb 80-100 cm) kezdjük kijutattni egészen a korona széléig.
A kiöntözött víz elpárolgását és a talaj kiszáradását késleltethetjük mulcsozással (pl kéregtakarás). A mulcs leárnyékolja a talajt, ezáltal az kevésbé melegszik fel, lassabban párolog el a nedvesség.
A leszúrt csövön kersztül történő öntözés, különösen nagyobb mélységekben nem szükséges. A legtöbb gyökér a talaj felső rétegeiben van, így a fa a legtöbb vizet is ott veszi fel.
Öntözéskor figyeljünk, hogy a víz lassan szivárogjon be a talajba, ne hagyjuk, hogy a hirtelen adagolt túl sok vizet a föld ne tudja magába szívni és az lefusson a felületen a fa számár hasznosíthatatlan területekre.
(Megjegyzem, hogy a fiatal, frissen ültetett fák öntözése eltér a fent leírtaktól. Az újonnan ültetett fák (földlabdás, konténeres, szabadgyökeres) gyökerei még nem kezdtek el nőni, így ezeknek a fáknak a tövébe kell juttatnia a vizet.)
Mikor öntözzünk?
A legmegfelelőbb időpont a esti illetve éjszakai órák. Az éjszakai, kevésbé forró hőmérséklet lehetővé teszi a fáknak a nappali hőség utáni regenerálódást, és csökkenti a kiöntözött víz párolgását is.
Milyen gyakran és mennyi vizet juttassunk ki?
Ez a kérdés teljes pontossággal megválaszolhatatlan. Egy adott fa vízigénye annyi tényezőtől függ, hogy szinte minden egyes növénynek más és más az igénye. (Ez egyébként minden növényre igaz, ezért van az, hogy hiába kapok kérdéseket, hogy "Vásároltam xy növényt, de nem tudom, hányszor öntözzem egy héten és hány milliliter vízzel?", nem tudok rá konkrét választ adni.)
A következő tényezőket érdemes figyelembe venni az öntözés intenzitásának meghatározásánál:
- Hol áll a fa? - park, kiskert, városi főutca, stb
- Milyen a talaj? - jó vízmegtartó képességű, vizenyős, homokos, szikes, stb
- Mennyi csapadék esett? - Egy 10 perces zápor ne tévesszen meg minket, mert ennyi csapadék nem elegendő egy nagy méretű fának.
- Mekkora a fa? - A nagy lombkorona mindig nagyobb párologtató felületet jelent, mint egy kis korona.
- Használunk-e mulcsozást?
- Milyen az időjárás? - kánikula, kellemes nyári meleg, stb
Ebből is látszik, hogy nem lehet konkrét választ adni a fenti kérdésre. Irányelvnek azt lehet mondani, hogy ha nem esik kellő mennyiségű csapadék, akkor hetente egyszer-kétszer ajánlott öntözni fáinkat. Egy egészséges fának ennyi öntözés elegendő a nyári forróság elviseléséhez.
A kiöntözött víz mennyiségénél vegyük figyelembe, hogy sokkal hatékonyabb a ritkább, de alapos öntözés, mint a gyakori, de felületes locsolás.
Téli öntözés
Az örökzöld fáink télen is fotoszintetizálnak, így a téli hónapokban is szükségük van csapadékra. Ha nem esik hó, akkor fagymentes napokon juttassunk kis mennyiségű vizet ezen növényeinknek.
Mátyás Ciprián, 2009. augusztus 30.
öntözés, kerti öntözés, nagy fák öntözése, faöntözés, fák öntözése
Hozzászólások
Ciprián
15 Augusztus 2010, 07:13
Pető László
15 Augusztus 2010, 01:41
Kedves Ciprián !
Munkahelyi szorgalmi feladatként kaptam, hogy vásárlás céljából keressek nagy méretű, előnevelt, földlabdás, vagy konténeres, nagyra növő lombhullató fát. A legnagyobb, még telepíthető méretű növényt keresném.
Vidéki városban, saját tulajdonú zárt parkban, illetve a telep melletti kis forgalmú közúttal határos közterületre
kívánják ültetni.
Milyen fajtát javasol, és tudna-e olyan helyet ajánlani, ahol készlettel rendelkeznek ?
Köszönettel és üdvözlettel, Pető László
Munkahelyi szorgalmi feladatként kaptam, hogy vásárlás céljából keressek nagy méretű, előnevelt, földlabdás, vagy konténeres, nagyra növő lombhullató fát. A legnagyobb, még telepíthető méretű növényt keresném.
Vidéki városban, saját tulajdonú zárt parkban, illetve a telep melletti kis forgalmú közúttal határos közterületre
kívánják ültetni.
Milyen fajtát javasol, és tudna-e olyan helyet ajánlani, ahol készlettel rendelkeznek ?
Köszönettel és üdvözlettel, Pető László
Ciprián
06 Január 2010, 20:09
Kedves Péter!
Természetesen van haszna a tányérozásnak. Tányér nélkül a fa tövéhez locsolt víz nagy része elfolyik, szétfolyik a földfelületen, távol kerül a fa tövétől, így felvehetetlenné válik a növény számára.
A tányér az öntözővizet a fa tövéhez koncentrálja, nem engedi szétfolyni, és csak lassan engedi leszivárogni a gyökerek közvetlen közelébe, ahol a növény számára könnyen felvehetővé válik.
Elsősorban földlabdás és szabadgyökeres, törzses, lombos fáknál, illetve egyes fenyőféléknél szokás használni. Kis mérető növényeknél, illetve minden olyan növénynél, ahol a gyökerek a föld felszínéhez nagyon közel vannak, a sérülésveszély miatt nem indokolt a használata.
Az elkészítése egyszerű: az elültetett fa tövétől egy kapával, vagy egy kis fejű gereblyével kifelé kell húzni a földet, mag a törzsnél egy kis bemélyedés keletkezik.
Üdvözlettel,
Mátyás Ciprián
Természetesen van haszna a tányérozásnak. Tányér nélkül a fa tövéhez locsolt víz nagy része elfolyik, szétfolyik a földfelületen, távol kerül a fa tövétől, így felvehetetlenné válik a növény számára.
A tányér az öntözővizet a fa tövéhez koncentrálja, nem engedi szétfolyni, és csak lassan engedi leszivárogni a gyökerek közvetlen közelébe, ahol a növény számára könnyen felvehetővé válik.
Elsősorban földlabdás és szabadgyökeres, törzses, lombos fáknál, illetve egyes fenyőféléknél szokás használni. Kis mérető növényeknél, illetve minden olyan növénynél, ahol a gyökerek a föld felszínéhez nagyon közel vannak, a sérülésveszély miatt nem indokolt a használata.
Az elkészítése egyszerű: az elültetett fa tövétől egy kapával, vagy egy kis fejű gereblyével kifelé kell húzni a földet, mag a törzsnél egy kis bemélyedés keletkezik.
Üdvözlettel,
Mátyás Ciprián
happyter
06 Január 2010, 19:49
Tisztelt Mátyás Ciprián!
Köszönöm válaszát!
Érdeklődnék, hogy a másik 3 évszakban van e valami haszna a tányérozásnak?Ha igen, mi?És minden növénynél,vagy csak a fenyőknél?Mikor és hogyan érdemes megvalósítani?Ön ajánlja?
Köszönettel: Happ Péter
Köszönöm válaszát!
Érdeklődnék, hogy a másik 3 évszakban van e valami haszna a tányérozásnak?Ha igen, mi?És minden növénynél,vagy csak a fenyőknél?Mikor és hogyan érdemes megvalósítani?Ön ajánlja?
Köszönettel: Happ Péter
Ciprián
04 Január 2010, 15:04
Tisztelt Happ Péter!
A tányérozásnak télen nincs értelme, hiszen attól a víz sajnos ugyanúgy megfagy. A megfagyott talaj egy egészséges, a klímánkat jól tűrő növénynek nem okozhat gondot. Ennek ellenére előfordulhat, hogy egy-egy, gyengébb egyed a tél viszontagságait már nem tudja átvészelni és ezért tavaszra elszárad.
A részleges száradást több egyéb dolog is okozhatja: a hó letöri az ágakat; fagykárt szenved a növény.
A fenyők és az örökzöld növények télen is folytatnak anyagcserét (még ha lassabb is, mint nyáron), így a párologtatás révén vizet veszítenek, amit a gyökerek révén pótolniuk kell.
Ezért télen, fagymentes időben érdemes vizet juttatni e növényeknek. A magyar teleken többnyire van annyi csapadék, ami nem teszi feltétlenül szükségessé ezt az öntözést, de ha a talaj felenged és a hőmérséklet 5-6 Celsius fok körül van, mindenképpen érdemes megöntözni az örökzöldjeinket.
A földlabdás fenyőféléket szeptember elejétől egészen október végéig lehet ültetni. Ez az az időszak, amikor biztonsággal átültethetők a növények. Ezeknek a gyökeres semmiképpen sem fog jelentős mértékben a földlabdán túlnőni, de ez nem is okoz gondot. A másik ültetési időszak a tél végétől április végéig, május közepéig tartó időszak.
A fenyők kiszáradásának többnyire más okai vannak, mint például a szakszerűtlen kiültetés és gondozás, a túl kis földlabda, vagy az őszi öntözés hiánya. A frissen ültetett növényeket legalább fél évig, de inkább egy évig rendszeresen öntözni kell.
Üdvözlettel,
Mátyás Ciprián
A tányérozásnak télen nincs értelme, hiszen attól a víz sajnos ugyanúgy megfagy. A megfagyott talaj egy egészséges, a klímánkat jól tűrő növénynek nem okozhat gondot. Ennek ellenére előfordulhat, hogy egy-egy, gyengébb egyed a tél viszontagságait már nem tudja átvészelni és ezért tavaszra elszárad.
A részleges száradást több egyéb dolog is okozhatja: a hó letöri az ágakat; fagykárt szenved a növény.
A fenyők és az örökzöld növények télen is folytatnak anyagcserét (még ha lassabb is, mint nyáron), így a párologtatás révén vizet veszítenek, amit a gyökerek révén pótolniuk kell.
Ezért télen, fagymentes időben érdemes vizet juttatni e növényeknek. A magyar teleken többnyire van annyi csapadék, ami nem teszi feltétlenül szükségessé ezt az öntözést, de ha a talaj felenged és a hőmérséklet 5-6 Celsius fok körül van, mindenképpen érdemes megöntözni az örökzöldjeinket.
A földlabdás fenyőféléket szeptember elejétől egészen október végéig lehet ültetni. Ez az az időszak, amikor biztonsággal átültethetők a növények. Ezeknek a gyökeres semmiképpen sem fog jelentős mértékben a földlabdán túlnőni, de ez nem is okoz gondot. A másik ültetési időszak a tél végétől április végéig, május közepéig tartó időszak.
A fenyők kiszáradásának többnyire más okai vannak, mint például a szakszerűtlen kiültetés és gondozás, a túl kis földlabda, vagy az őszi öntözés hiánya. A frissen ültetett növényeket legalább fél évig, de inkább egy évig rendszeresen öntözni kell.
Üdvözlettel,
Mátyás Ciprián
happyter
04 Január 2010, 10:40
Tisztelt Mátyás Ciprián!
A fenyők téli öntözéséhez szeretnék segítséget kérni!
Szomszédomnak thujá-i vannak és tél végére némelyik elszáradt(részlegesen).Én úgy hallottam ez annak az oka, hogy a talaj befagy és így a növény nem tud vizet felvenni(állítólag még lélegezni sem).(A tányérozásnak van valamilyen értelme?)
Így kérdezném azt, hogy milyen gyakran kell öntözni a növényeket és mennyi az az idő amikorra a kijuttatott víz már nem fagy meg(egy esetleges későbbi -esti-fagytól).
Másfelől olyan információim is vannak, hogy fenyőféléket ősz eleje után már nem is szabad nagyon ültetni, mert a gyökerek nem szövik át a talajt és ez a másik oka a tavaszi kiszáradásnak.Kérem mondja el véleményét!
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel: Happ Péter
A fenyők téli öntözéséhez szeretnék segítséget kérni!
Szomszédomnak thujá-i vannak és tél végére némelyik elszáradt(részlegesen).Én úgy hallottam ez annak az oka, hogy a talaj befagy és így a növény nem tud vizet felvenni(állítólag még lélegezni sem).(A tányérozásnak van valamilyen értelme?)
Így kérdezném azt, hogy milyen gyakran kell öntözni a növényeket és mennyi az az idő amikorra a kijuttatott víz már nem fagy meg(egy esetleges későbbi -esti-fagytól).
Másfelől olyan információim is vannak, hogy fenyőféléket ősz eleje után már nem is szabad nagyon ültetni, mert a gyökerek nem szövik át a talajt és ez a másik oka a tavaszi kiszáradásnak.Kérem mondja el véleményét!
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel: Happ Péter
Gyomnövény fogalma, megelőző és védekezési eljárások
Kategória: Növényvédelem
A gyomnövény fogalma és a védekezési eljárások kertészeti vizsgák gyakori kérdései. Az alábbi tételt egy alapfokú tanfolyam résztvevőinek dolgoztam ki. Gyomnövény fogalma: gyomnövénynek nevezünk minden olyan növényt, vagy növényei részt, amely a termeszteni kívánt növény fajától vagy fajtájától eltér, akár vetettük, akár nem.
Bővebben...
Honlap a mozgáskorlátozott kertészekért
Kategória: Kreatív kertészet
Bevezetésnek engedje meg a kedves olvasó, hogy egy személyes tapasztalatomat közzétegyem. Viszonylag rövid ideje dolgozom csak Nagy Brittaniában, de az utcákon sétálva határozottan úgy érzi az ember, hogy számottevően több mozgássérült, mozgáskorlátozott embert lát. Ennek több oka is lehet, nem célom, hogy ezt meghatározzam. Lehet, hogy valóban több a mozgássérült ember. Lehet, hogy csak aktívabbak, ezáltal több helyen találkozhatunk velük. Igazából ez nem is fontos. Az azonban egészen biztos, hogy jobban odafigyelnek ebben az országban mozgássérült embertársainkra. Ezt bizonyítja az a honlap, amir böngészés közben találtam.
Bővebben...