A tuja didimaszcellás pikkelylevél barnulása (Didimaszcellás betegség)

Elsősorban a fiatal, négy évesnél fiatalabb növények veszélyes kórokozója. A faiskolákban rendszeres, ismétlődő fertőzés hatására komoly károkat tud okozni. Künölösen veszélyeztett az óriástuja (Thuja plicata) és a nyugati tuja (Thuja occidentalis) A betegség tünetei összetéveszthetők a kabatínás hajtáselhalásának tünteivel.

Kórokozó:

Didymascella thujina (syn. Keithia thujina)

A kórokozó mikroszkópikus tömlősgomba. A gomba az előző évben megfertőződött hajtásokon telel át a pikkelylevelekben. A fertőzés májustől kezdődik és szeptemberig (novemberig) tart, ekkor aszkospórák tömegei szóródnak szét megfertőzve a fiatal hajtásokat. A csapadékos időjárás kedvez a fertőzésnek.

Didymascella thujina (Kattints a képre nagyobb méretért)

Tünetek:

A tünetek elsősorban a legfiatalabb hajtásokon jelentkeznek. Kora tavasszal ezen hajtások pikkelylevelei sárgulnak, barnulnak, súlyosabb esetekben elszáradnak, elhalnak. A növény egyes részei olyan tüneteket mutatnak, mintha megégtek volna. Májustól a fertőzött, elhalt leveleken apró 0,5-2 mm nagyságú, ovális alakú fekete termőtesteket figyelhetünk meg. Az elhalt hajtások idővel lehullanak, az ágak csupaszon maradnak.

Tuja didmaszcellás betegség tünete (Katints a képre a nagyobb méretért!)

Védekezés:

A beteg, fertőzött hajtásokat még a fertőzés megkezdése előtt (május-június) előtt távolítsuk el és semmisítsük meg (égessük el). Súlyosabb fertőzés esetén rendszeresen (csapadékos időjárás esetén gyakrabban) végezzünk gombaölő szeres permetezést.

Mátyás Ciprián

thuja, tuja, magvetés, generatív szaporítás, fenyő szaporítás, fenyő magvetés, magonc, szaporítás magról