Évelő pázsitfűféle. Robusztus, közepesen nagy, csomós növekedésű.
Levelek: szőrtelenek, egyenesek, 10 - 60 cm hosszúak. A még nem kifejlett levelek redősek és szorosan állnak 2 – 6 mm szélesek, hosszuk 5 - 15 (20) cm, színük sötétzöld. A csúcs felé haladva a levelek elvékonyodnak, és hegyben végződnek. A levélszín (felső oldal) sötétzöld, fényes, feltűnően erezett és sima. Levélfonákuk fényes. A levelek széle reszelős, érdes. A levélnyelvecske rövid 0,5-2 mm hosszú, átlátszó, világoszöld, tompa hegyben végződő, kissé csipkézett. Levélfülecske keskeny, kicsi, sima és kissé visszahajló (karmos). A levélhüvely alsó része szárközelben enyhén vöröses vagy lilás.
Virágzat: Kalász v. füzéres füzér. Több kalászka 6-10 mm egy virágzati tengelyen - a kalászorsón - kalászt képez. Az egyes kalászkák a kalászpadkákon ülnek, fellevéleredetű pelyvalevelek hónaljában. A pelyva kiemelkedik, rövid, kb. egyharmada a kalászka hosszának. A pelyvalevelek kiemelkednek, rendszerint az alsók toklászosak. A kalászkák alsó toklászai nem szálkásak.
Magok: ezermagtömegük 1,3-4 gramm.
Tipikusan az óceáni (párás és enyhe) és közép kontinentális klímát kedveli. Hazánk éghajlata nem befolyásolja fejlődését. Érzékeny az erős fagyokra (-16 -20°C) és a hótakarásra, valamint a száraz meleg hőmérsékletre. Nem kedveli a teljes árnyékot, félárnyékban megél, de ott mérsékelten fejlődik. Eredetileg az Európa és Észak-Afrika tengerpartjainál honos, de megtalálható az alapfaj Észak - és Dél-Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon, és az Alpok lejtőin is 1200m-ig.
Rendszeres mérsékelt vízutánpótlást igényel. A téli hóolvadást (elárasztást) nehezen tűri, ilyenkor érzékeny a gomba-betegségekre. Nem jól fejlődik a túlárasztott helyeken.
TalajigényOptimális a normál vízelvezetésű ,kissé hideg talaj. A túl száraz vagy túl nedves talajokon fejlődése kedvezőtlen. Tápanyagban gazdag talajokon esztétikája még jobban fokozódik. A 5,7-6,5 pH-jú talajokat kedveli.Talajszerkezetre közömbös. Teljes sűrűségét vályog vagy kissé kötött agyagos talajoknál éri el. Homokos helyeken optimalizálni kell az öntözővíz mennyiségét. Esztétikája tovább fokozható tőzeges homokszórással.
A mag kelési ideje: 9-10 nap. 100m2 területre átlagosan 4.5 - 5,5 kg vethető. (tiszta gyepfelületnek is alkalmas) Optimális vetése: április - október-ig bármikor.
Ez a fűféle nem a legszebb pázsitfűfélék közé sorolható, de a legfontosabb fűkeverékek egyike. Felhasználása korlátozott, mert nem egy túl hosszú életű fű. Gyomelnyomó képessége nagyon jó. Leginkább olyan területrészekre javasoljuk, ahol hamar kell biztosítani zöld felületet. Nagyon gyorsan csírázik, és igen hamar megered. Gyorsan fejlődik, ezért sűrűn kell nyírni. A taposást nagyon jól tűri. Tápanyag-felvevőképessége nagy, ezért rendszeresen kell trágyázni.
Nagyon szívós fűféle.
Kifejezetten ajánlott: strandok, sportpályák, parkok és intenzív taposásnak kitett területekre.
Általános felhasználásnál nyáron: 4-6 cm, de folyamatos nyírás és szoktatás mellett 2,5 - 4,0 cm -t is elvisel.
Mátyás Ciprián, 2011.05.22.
angol perje, lolium perenne, pázsitfüvek, pázsit, gyep, füvesítés